Az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) mesterségesen csődöt
idézett elő annál a banknál, amelyet maga is likvidnek titulált – nyilatkozta
lapunknak Czakó András, a Realbank volt elnök-vezérigazgatója. Közel két hónapja
– írásban az ok és a cél megjelölése nélkül – felügyeleti biztos gyakorol
minden jogot a bankban. Előzetes bejelentés nélkül zárolták a betétesek számláit,
felfüggesztették a menedzsmentet és a bank hitelezési tevékenységét. A biztos
kijelölésének hírére 2,5 milliárd forintnyi lakossági és 3,4 milliárd forint
egyéb forrás kivonása következett. A Realbank ebben az évben 5,3 milliárd forintos
veszteséget kénytelen tudomásul venni, miközben a félévi jelentésben még 201
millió forint nyereség szerepelt. A bank vezetői az ÁPTF közbelépésének módját
sérelmezik, időzítését és okát pedig nem értik. A lapzártánk után megtartott
közgyűlésre készülődő banki vezetőknek nincsen sok alternatívájuk. Az ÁPTF
képviselője ugyanis megzsarolta őket: vagy leszállítják az alaptőkét (s ezzel a
részvényesek elveszítik a pénzüket) vagy bezárja a bankot.
Az ügy első lépésétől vita húzódik a Felügyelet és a Realbank vezetői között.
Az ÁPTF úgy látja, abban mulasztott a bank, hogy nem képzett céltartalékot a
2000-ben lejáró kötvényre. A Realbank illetékeseinek viszont az a meggyőződésük,
hogy mivel másfél év múlva esedékes a kötvény, s mivel az intézmény megfelelő
forrásállománnyal rendelkezik, a visszafizetéshez szükséges hátralévő összeget
elegendő az eddigi ütemben, folyamatosan megképezni.
Az alacsony tőkeellátottság – amelyet a bank vezetői sem tagadnak – 5 éve ismert
volt az ÁPTF előtt, így sem az időzítés, sem az erőteljes fellépés nem érthető.
Mivel mindkét fél érdeke azonos – a betétesek vagyonának biztonsága – Czakó
úgy véli, hogy tárgyalások útján rendezhető lett volna a tőke-emelés. Így
azonban mes-terségesen csődhelyzetbe taszították a tőkehiány mellett is jól
működő bankot – mondta a volt elnök. Nyers Rezső, az ÁPTF elnökhelyettese szerint
nem volt kíméletesebb megoldás. A Felügyeletnek ugyanis törvényi kötelezettsége,
hogy abban az esetben, ha egy bank tőke-megfelelési mutatója 4 százalék alá
csökken, (ez akkor történne, ha megképezné az említett céltartalékot),
felfüggessze a bank tevékeny-ségét, és felügyeletet gyakoroljon annak érdekében,
hogy a pénzintézet likviditása helyreálljon. Nem engedhető meg ugyanis az, hogy a
betétesek is kockáztassák a pénzüket. A Realbank egyébként évek óta megfelelt a
törvényben minimálisan megszabott 8 százalékos tőke-megfelelési mutatónak, ez év
első felében azonban 4 százalék alá csökkent – magyarázta az elnökhelyettes. Ez
azt jelenti, hogy külső segítség nélkül nem lehet a 8 százalékos szintet elérni.
Igaz ugyan – tette hozzá –, hogy az idén változtak a szabályzók, s
valószínűleg ez is közrejátszott a mutató jelentős csökkenésében. Nyers szerint
a Felügyelet maximális gondossággal hozta meg az intézkedéseit.
Mind Czakó András, mind lapunknak nyilatkozó, ám nevének eltitkolását kérő
bankvezető úgy látja, hogy az intézkedés mögött politikai akarat is meghúzódik. A
bank kvázi államosítása (az alaptőke leszállítását követően állami tulajdonba
kerül a bank, mivel a hiányzó összeget az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)
pótolja ki egybeesik a Pénzügyminisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az
ÁPTF több hivatalnokának elképzelésével. Miszerint nem indokolt a lakossági
háttérrel rendelkező kisbankok működése, nagy és erős állami pénzintézetekre
van szükség. Ez a koncepció tetten érthető volt akkor is, amikor – a hazai bankok
közül egyedül – a Realbankot nem konszolidálták, illetve akkor is, amikor
1994-95-ben a Magyar Nemzeti Bank korlátozta a Start-és az Egzisztenciahitel
kihelyezést, és nem adott devizaengedélyt – emlékeztetett informátorunk. A bank a
hátrányait a saját erőből küzdötte le, s mára feltörekvő bankká nőtte ki
magát. Az intézmény az év első felében dinamikusan fejlődött: forrásállományát
124 százalékkal növelte.
A bank dolgozóinak elmondása szerint a kijelölt felügyelőbiztos munkájában nem volt
tapasztalható segítő szándék. Amikor például forrásszerzésre kaptak
felszólítást és rövid időn belül 2 milliárd érték? tőzsdei részvényt
értékesítettek, illetve amikor néhány napon belül szintén 2 milliárdos
kintlévőséget hajtottak be, meglepődését és rosszallását fejezte ki a "siker"
miatt. Más esetben pedig dodonai stílusban írt levéllel irritálta a betéteseket. De
a betétesek részére nem engedélyezte a közgyűlésre szóló meghívók
kézbesítését – erről csupán az újsághirdetésből értesültek –, s így ők
sem tudhattak azokról az újításokról, amelyek a szavazásra jogosultsággal
kapcsolatban utólag hoztak.
A bankvezetők véleménye szerint nem kizárt, hogy a Felügyelet a Postabank-ügy okán
jól időzített akciójáról van szó. A váratlan intézkedés bejelentése után a
Felügyelettől érkezett szakemberek azonnal a Postabank részvényeket követelték a
menedzsmenttől. Az 5,6 százalékos Postabank részesedést köztudottan nagy
veszteséggel tudták csak értékesíteni. A 2,7 milliárdos üzletrészre ez év
decemberében 133 százalékos elővásárlási joga volt a Realbanknak, de – miután
egy brókercég sem mert vásárolni – kényszerhelyzetben lévén, az MFB-nek, mint
egyedüli vevőnek tudták eladni, amely azt csak maximálisan 95 százalékos árfolyamon
volt hajlandó megvenni. Nyers Rezső szerint a veszteséges ügylet is a részvényesek
érdekét szolgálta, mert ha az árfolyamnak megfelelő értékben adták volna el a
Postabank részvénycsomagot, az új menedzsment megtorpedózhatná az árat, és ez
hátrányosan érintené a kisbefektetőket.
Július 10 óta tudatos bankgyengítés zajlik a Realbanknál, az ÁPTF nem felügyeleti
tevékenységet folytat, hanem romboló munkát végez – hangzott el néhány nappal a
közgyűlés előtt. Úgy gondolom – mondta Czakó –, hogy a céltartalékképzés
hiányossága, mint ok nem áll arányban a Felügyelet rendelkezéseinek súlyával,
hiszen az ÁPTF-nek a törvényi előírás szerint a legkevesebb költséggel járó és
a leghatékonyabb módszert kell választani a tevékenységekor. Most azonban – az
ÁPTF intézkedéseire beindult betétszámlakivonáshoz – gyorsan (tehát
veszteséggel) kellett értékesíteni az eszközöket. Nem a tőkehiány tényét
vitatjuk, hanem az eljárás módszerét kifogásoljuk – szögezte le a volt
elnök-vezérigazgató.