A kormány alá rendelt ügyészség
Hírmagyarázat
1998. 09. 05.
Az Igazságügyi Minisztériumban elkészült annak az előterjesztésnek a végső
változata, amely megváltoztatná az ügyészség közjogi helyzetét. Jelenleg az
Országgyűlésnek felelős ügyészség státusa megváltozna, így az ügyészség
tevékenységéért ezentúl a kormány viselné majd a felelősséget.
Az ügyészi funkció tartalmát és az államszervezeten belül elfoglalt helyét
illetően ugyanis két, egymástól lényegesen eltérő modell alakult ki a
nyugat-európai polgári és a kelet-európai szocialista fejlődésben. A polgári
államokban az ügyész fő feladata a bűnüldözés, aminek keretében köteles
gondoskodni a bűncselekmények felderítéséről és a bírói eljárás
megindításáról. A vád képviselőjeként a vádiraton keresztül nemcsak a
törvényességet, hanem a törvény keretei között a kormány büntető politikáját
is képviseli. Az ügyészi szervezet a végrehajtó hatalom részeként a kormánynak
alárendelten és általa utasíthatóan működik.
A szocialista jogrend azonban ettől funkciójában és szervezetében egyaránt eltérő
ügyészséget hozott létre. A vád képviselete mellett e szervezetnek kellett
biztosítania a törvényesség érvényesülését az egész társadalomban, az
államszervezetben, de benne látták az állampolgári jogvédelem garanciáit is. Az
ügyészséget az országgyűlésnek rendelte alá, de egyébként önálló és
független szervnek tekintette. Magyarországon az ügyészség szervezeti és működési
rendjét az 1972. évi V. törvény szabályozza az előbb említett modellnek
megfelelően.
Az átalakítás igénye már az 1989. évi Alkotmány megalkotásakor is
megfogalmazódott, de az ügyészség lényegét illetően változatlan maradt. Az
ügyészség miniszteri felügyelet alá rendelésére Balsai István is kísérletet tett
igazságügy-minisztersége idején, de erre nem került sor. Ennek szükségességét
most azzal indokolják, hogy a szervezett bűnözés elleni harchoz elengedhetetlenül
szükséges, hogy a kormány a saját irányítása alatt tarthassa az ügyészséget.
A tervezet értelmében az igazságügy-miniszter csak a büntetőeljárást előrevivő,
úgynevezett pozitív utasításokat adhatna a legfőbb ügyésznek, és indoklás
nélkül nem mozdíthatná el az ügyészség első emberét. Kivételesen azonban
indoklással ellátott egyedi utasítást is adhat a legfőbb ügyésznek olyan
intézkedésre, amelyet az ügyész mérlegelési jogkörében eljárva tehet. Az
utasítás azonban nem irányulhat az ügyészi intézkedéstől való tartózkodásra, az
eljárás lefolytatását akadályozó ügyészi intézkedésre, továbbá vádemelés
felőli döntésre, illetve nem érintheti az eljáró ügyész személyét.
Ezen deklarált garanciák ellenére ügyészségi körökben nem mindenki üdvözli a
javaslatot. Egyes vélemények szerint politikai célokra is ki lehet használni a
változásokat, főleg annak fényében, hogy a lapok "pártkatonák" bizonytalan
cégügyeiről számolnak be. Ezt a véleményt legmarkánsabban Hegedűs András, az
Ügyészek Országos Egyesületének titkára fogalmazta meg a minap: "az ügyészi
szervezet jelenlegi formájában a kormányzat által is elismerten jól működik, a
bűnüldözés és igazságszolgáltatás által támasztott elvárásoknak megfelel. Az
ügyészség kormány alá rendelésével mód nyílhatna arra, hogy a politikai hatalom
beavatkozzon egyes ügyek menetébe. A nemzetközi tendenciák is éppen abba az irányba
mutatnak, hogy oldják az ügyészek feletti kormányzati felügyeletet. Nem véletlen,
hogy Olaszországban éppen a szervezett bűnözéssel szemben fellépő ügyészek
függetlenek a kormánytól, hisz csak így juthattak el odáig, hogy a kormánytagok
üzelmeit is leleplezzék". (Győri Zsolt )
Tovább olvasná?
Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.
Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.