Tovább folynak a terrortámadások az Irakban állomásozó koalíciós erők ellen. Szerda reggel öngyilkos merénylet érte a Bagdadtól délre fekvő Hilla közelében felállított Camp Charlie katonai bázist. A támadás során összesen tizenegy iraki vesztette életét, harminckét iraki, tizenkét Fülöp-szigeteki, tíz magyar, tíz lengyel és egy amerikai katona sérült meg, miután két, bombával megrakott teherautó hajtott az erődítményt körülvevő dupla falnak. A merénylőknek azonban nem sikerült a táborba bejutniuk, mivel az őrséget biztosító mongol katonák még időben kilőtték a teherautók sofőrjeit. A robbanóanyaggal megrakott teherautók emiatt egymásba rohantak, és még a táboron kívül felrobbantak. A robbanás eredményeképpen egy két méter mély, tizenöt méter átmérőj? kráter keletkezett, amiből a szakértők arra következtettek, hogy legalább hétszáz kilogramm robbanóanyag lehetett a teherautókban. A robbanás miatt a tábor területén kívül több lakóház omlott össze, az egyikben egy egész család vesztette életét. A táboron belül csak a detonáció következtében betört ablakok szilánkjai okoztak sérülést.

Vajon tényleg katasztrofális mértékben melegszik a légkör? Valóban megváltozik a Föld éghajlata? Vagy a "jó kifogás sose rossz" elv alapján már minden szokatlan jelenségre ezt a magyarázatot adják? 

Továbbra sem tudják kiemelni annak a Boeing 737-esnek a fekete dobozait, amely múlt szombat hajnalban zuhant a Vörös-tengerbe, nem sokkal az egyiptomi Sarm-el-Seikből történt felszállását követően. Az egyiptomi Flash Airlines járata 148 ember életét követelő tragédiájának okát ezért csak találgatni tudják a szakértők. A roncsok felkutatását elsősorban francia mentőegységek végzik – egyiptomi felügyelet mellett – mivel az összesesen 133 francia állampolgár halálát okozó szerencsétlenség a francia polgári repülés történetének eddigi legsúlyosabb balesete.

Az előzetes számadatok szerint mintegy 20 ezer – egyes becslések szerint akár 30 ezer – ember vesztette életét, és legalább kétszer ennyien sérültek meg annak a földrengésnek a következtében, amelyik péntek hajnalban szinte a földdel tette egyenlővé az Irán dél-keleti részén fekvő Bám városát. A nemzetközi segítséget először elutasító iráni kormány, miután felmérte az évszázad eddigi legsúlyosabb természeti katasztrófájának súlyosságát, végül kérte és elfogadta a külföldi kormányok és szervezetek által nyújtott segítséget.

A Dnyeszter menti Köztársaságból eltűntek, Londonban felbukkantak a nukleáris anyaggal szennyezett robbanófejek. A Moldáviából tizenkét évvel ezelőtt egyoldalúan kiszakadt, a nemzetközi jog által önállónak el nem ismert ország az illegális fegyverkereskedelem paradicsoma, a terrorizmus ellen harcot indító nyugati államok, közöttük Anglia is, a terrorcselekmények potenciális célpontjai. Vajon van-e összefüggés a kettő között?

A világ valaha épült legnagyobb óceánjáró luxushajójára vezető gyalogoshíd leszakadása tizenhat ember halálát okozta, és több mint harminc sebesült került kórházba múlt szombaton a franciaországi Saint-Nazaire-ben. Az Alstom francia nehézipari óriás hajógyártási részlege eddigi történetének koronakövén dolgozott, azonban két héttel az átadás előtt a remélt dicsőség rémálommá változott. A cég a legeket akarta megdönteni, az első látogatók pedig az életükkel fizettek. 

Az iraki háború kezdete óta az amerikai közvélemény többsége most fordult először szembe a Bush-kormányzat Irak-politikájával. Az elmúlt héten végzett közvélemény-kutatási adatok alakulását jelentősen befolyásolta, hogy a folyamatosan növekvő katonai veszteségek kikezdték a Bush-kormányzatba vetett bizalmat. Az elnök azonban továbbra is kiáll amellett, hogy győzelemre viszi ezt a háborút.

Malajzia leköszönő miniszterelnöke, Mahathir Mohamad nem vonta vissza a múlt heti Iszlám Konferencián tett kijelentését, mely szerint a "zsidók uralják a világot".  A kijelentés azonnal nemzetközi visszhangot váltott ki, a világ számos vezetője antiszemitának és gyűlöletkeltőnek minősítette az elhangzottakat, a maláj miniszterelnök szerint azonban az éles bírálatok éppen hogy alátámasztják szavait.

Várható-e, hogy egyre gyakrabban és egyre pusztítóbban csap le az El Nino? – ez a kérdés nyugtalanítja a 20. század időjárását legmarkánsabban meghatározó természeti jelenséget vizsgáló szakembereket, akik a közelmúltban Toulouse-ban találkoztak annak érdekében, hogy közösen próbáljanak a kérdésre választ találni.

Egy évvel a következő, a 2004-es amerikai elnökválasztás előtt George W. Bush kijelentette: végére akar járni annak, hogy ki szivárogtatta ki az egyik CIA-ügynök nevét, ami szövetségi bűnténynek számít az Egyesült Államokban, és akár tízéves börtönbüntetést is maga után vonhat. 

Európa-szerte, északtól délig, kelettől nyugatig, embert, állat- és növényvilágot próbára tesz a hónapok óta tartó, lassan elviselhetetlenné váló rekordhőség és a szárazság. Olaszországban víz- és áramkorlátozással járó szükségállapot bevezetése fenyeget, Franciaországban hatalmas viharokra és erdőtüzekre kell számítani. A közlekedést szinte leállították, a természetjárást betiltották. A forróság miatt a gazdák öntözés nélkül kénytelenek végignézni veteményeik elszáradását, miközben az állatok elhullanak. A folyókat a kiszáradás, a svájci gleccsereket az olvadás fenyegeti.

Napóleon szigetén, Korzikán a múlt vasárnap lezajlott helyi szint? népszavazás kudarcot hozott a központi hatalom számára. A korzikai szavazók ugyanis 50,98 százalékkal elutasították a sziget közigazgatási egyesítését célzó javaslatot.

Az ezredforduló egyik legvéresebb konfliktusával hívta fel magára a nemzetközi közvélemény figyelmét a közép-afrikai Kongó, ahol az Európai Unió döntése alapján francia békefenntartók igyekeznek úrrá lenni a káoszon.

Egyre nyíltabban beszélnek az Európai Unió országaiban arról, hogy az elöregedés és a népességcsökkenés miatt a jóléti állam alappillérének tartott nyugdíjrendszer gyökeres reformra szorul. Két hete Ausztrián söpört végig a munkavállalók tiltakozáshulláma, az elmúlt napokban pedig Franciaország több városában vonultak utcára százezrek, hogy tiltakozzanak a nyugdíjreformok ellen. Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök így üzent vissza a tüntetőknek: "Franciaországban nem az utca kormányoz."

Több turistacsoportnak is nyoma veszett az utóbbi két hónapban az algériai sivatagban. Az algériai hadsereg egyik magas rangú tisztje szerint szinte bizonyos, hogy a külföldieket elrabolták és két, egymástól független csoportban tartják őket fogva a líbiai határ közelében.

A Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe, a BUX ünnepek előtti erősödése tovább folytatódott, bár gyengébb mértékben. Az ünnepek előtti utolsó kereskedési napon 6353,98 ponton fejeződött be a kereskedés, a karácsony utáni első, hétfői kereskedési napot 6368,80 ponton zárta a tőzsde, a keddi napot 6371,44 ponton.

A Postabank konszolidációja során a kormány 152 milliárd forintos tőkeemelést akar végrehajtani. A hiány fedezésére még az idén 132 milliárd forintnyi hoszszú lejáratú államkötvényt bocsát ki a kincstár – közölte Járai Zsigmond pénzügyminiszter az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága előtt. A hiányzó 20 milliárdot az ÁPV Rt. utalja át a bank részére.

A költségvetési törvény előkészítése során mintegy 450 módosítási indítványt nyújtottak be a honatyák, melyből 325 javaslatot az ellenzék, 125-öt pedig a kormány pártjai terjesztettek elő. A Pénzügyminisztériumban döntöttek arról, hogy a javaslatok közül melyek kerüljenek a költségvetési bizottság elé. Információink szerint a koalíció pártjai által közösen támogatott 24 javaslat megkapta a PM jóváhagyását.

Az Országgyűlés több heti vita után többségében változatlan formában elfogadta az adózás rendjéről szóló törvény módosítását. A legfontosabb módosítás az, hogy a jövő évtől – a járulékigazgatási reform részeként – az APEH szedi be a tb-járulékokat. Bekerült viszont a jogszabályba az a – több ellenzéki képviselő által vitatott – kitétel, amely szerint "az adójogviszonyban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni." Ez a rendelkezés az adótörvények megkerülésének lehetőségét kívánja csökkenteni.