A meghirdetett tűzszünet ellenére újabb tűzharcok robbantak ki Fallúdzsa városában az amerikai katonák és az iraki ellenállók között azt követően, hogy több mint száz fegyveres lázadó megtámadta a városban járőröző amerikai tengerészgyalogosokat. A megtámadott tengerészgyalogosok segítségére érkező helikopterek elpusztították azt az épületet, amelyből a lövéseket leadták a katonákra.
A harcokban kilenc amerikai katona sérült meg, akik közül egy később belehalt sérüléseibe. Az amerikai hadsereg azt követően vette ostrom alá a várost, hogy a radikális síita vezető, Muktada asz-Szadr lázadást robbantott ki a városban három héttel ezelőtt. A tűzszünet megerősítése és a hatalomátadás elősegítése érdekében amerikai katonák és az iraki polgári védelmi testület katonáinak részvételével közös járőrszolgálatot terveznek beindítani, bár a közös járőröknek komoly veszélyekkel kell majd szembenézniük. A koalíciós erők tisztában vannak azzal, hogy ha nem sikerül békés megoldást találni a Fallúdzsában kirobbant konfliktusra, egyre nagyobb a veszélye annak, hogy véres összecsapás robbanjon ki a két fél között, amely viszont hosszú távú és drámai következményekkel járna.
Emellett heves harcok robbantak ki Nedzsef városa közelében is az amerikai katonák és a síita fegyveresek között is azt követően, hogy az 1. számú amerikai páncélos hadosztály bevonult a spanyol haderők által a héten elhagyott Nedzsef környéki táborba. A harcok következtében több mint negyven lázadó vesztette életét, de megsebesült több amerikai katona is. Emellett Bagdadban életét vesztette két amerikai katona a hét elején, miután egy vegyi anyagokat tartalmazó raktár felrobbant a városban.
Lahdar Brahimi, az ENSZ Biztonsági Tanácsának iraki különmegbízottja szerint május
végéig meg kellene választani az iraki ideiglenes kormányt, melynek így egy hónapja lenne arra, hogy felkészüljön a június 30-ai hatalomátvételre. Brahimi szerint a hatalomátadás időpontját semmi esetre sem lenne szabad elhalasztani, mivel a független iraki kormány hiánya a jelenlegi problémák első számú okozója. Úgy véli, hogy ENSZ-segítséggel az iraki nép ki tudja választani azokat az "őszinte és szakmailag felkészült személyeket", akik megalakíthatják az egy elnökből, egy miniszterelnökből és két elnökhelyettesből álló ideiglenes kormányt. A folyamat nyilvánvalóan nem lesz könnyű, sok ellenállással kell majd szembenézni, azonban a megválasztott személyek feltehetően élvezik majd Irak egész népének a támogatását. Brahimi kivitelezhetőnek tartja a hatalomátadás folyamatát, amennyiben az megvalósítható célokat tartalmaz, és azok megvalósításában mindegyik fél elkötelezetten vesz részt. Az ideiglenes kormány a 2005 januárjában megtartandó általános választásokig marad hatalmon.