hetilap

Jasszer Arafat palesztin vezető és Omar Szulejmán az egyiptomi titkosszolgálat főnöke. Átadta az üzenetet Fotó: Reuters

Omar Szulejmán, az egyiptomi titkosszolgálat főnöke a hét elején Ramallahban találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság (PH) elnökével, akit felszólított arra, hogy egységesítse a különböző palesztin katonai és biztonsági erőket, és adja át az azok feletti ellenőrzés jogát Ahmed Korei palesztin miniszterelnöknek, és ez utóbbit hatalmazza fel arra is, hogy Ariel Saron izraeli miniszterelnökkel teljes jogkörrel tárgyaljon Izrael egyoldalú kivonulási tervéről, ő maga pedig vonuljon vissza – írta a hét elején az egyik legjelentősebb arab napilap, az Al-Kudsz
al-Arabi. 

Kairó hozzáállásában korábbi álláspontjához képest történt fordulat nagyrészt annak tudható be, hogy egyre inkább tart attól, hogy Izraelnek a Gázai övezetből való esetleges kivonulását követően a Hamasz veszi át az ellenőrzést a palesztin területen, hogy azt egy terrorista központtá alakítsa, ami viszont jelentősen felbátorítaná az egyiptomi iszlám szélsőségeseket is, jelentős gondot okozva Mubarak rezsimje számára. A fordulat jelentős elmozdulást jelent az Egyiptom és Arafat közötti kapcsolatban, hiszen a közel-keleti ország korábbi elnöke, Gemal Abdul Nasszer aktívan részt vett a palesztin gerillacsapatok megszervezésében, illetve Arafatnak tunéziai száműzetéséből való visszatérésében, és nemzeti vezetőként való kiemelésében.

Egyiptom most viszont egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy aktív szerepet kíván játszani a Gázai- rendezésben Izrael esetleges kivonulása esetén. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök egy hét eleji telefonbeszélgetés során többször is támogatásáról biztosította Saron izraeli miniszterelnököt, hogy kész részt venni annak egyoldalú kivonulási tervének megvalósításában. A két államfő megállapodott, hogy Szilvan Salom izraeli külügyminiszter csütörtökön Kairóba utazik, hogy Mubarakkal az egyiptomi részvétel részleteiről és egy kétoldalú bizottság felállításáról tárgyaljon, mely a két ország közötti kapcsolatok javításán fog dolgozni.

A felvetett együttműködési terv szerint Egyiptom palesztin biztonsági erőket képezne ki azzal a céllal, hogy az addigra egy szervezetbe összevont biztonsági erők ténylegesen egy egységként tudjanak működni a palesztin miniszterelnök felügyelete alatt. Ennek keretében a jövő hónapban összesen több mint 500 egyiptomi biztonsági tiszt utazik Gázába, hogy mintegy 30 ezer palesztin rendőrt felkészítsenek a hatalomátvételre. Egyiptom emellett felszereléseket juttat a Palesztin Hatóságnak, és új rendőrségi és börtönépületeket fog építeni. Mubarak hangsúlyozta, hogy az egyiptomi erők nem fognak részt venni fegyveres akciókban, feladatuk csak a "tanácsadásra" szorítkozik, nem katonai kiképzésre.

A rendezés keretében Korei palesztin miniszterelnök a közeljövőben találkozni kíván a különböző palesztin frakciókkal, többek között a Hamasszal és a Dzsiháddal, hogy az Izraellel kötendő tűzszünettel kapcsolatban egy közös palesztin megállapodást dolgozzanak ki. A Kairóban megtartandó megbeszélésen Korei fel kívánja hívni a palesztin frakciók figyelmét arra, hogy amennyiben a fegyverszünet ténylegesen létrejön, azt minden félnek tiszteletben kell tartania, és a PH fenntartja magának a jogot, hogy megtegye a "megfelelő lépéseket", amennyiben bármely fél is megszegné a megállapodást az Izrael ellen elkövetett erőszakos cselekedetekkel – írja az al-Ahram egyiptomi napilap. Korei tehát, úgy tűnik, ezúttal valóban elkötelezte magát arra, hogy amennyiben egy ilyen jelleg? megállapodás megszületik a palesztin frakciók között, annak bárminem? áthágása ezután megtorlásra kerül. Saron izraeli miniszterelnök a múlt héten közölte Szulejmánnal, hogy kész tárgyalni Koreivel, azzal a feltétellel, hogy ez utóbbinak nemcsak szándékában áll, de képesnek is bizonyul arra, hogy ellenőrzése alatt tartsa a terrorista csoportokat.

Arafat június 15-ig kapott határidőt, hogy megfontolja az egyiptomi javaslatot (melynek kidolgozásában Izrael is és az Egyesült Államok is részt vett). Amennyiben hajlandó végrehajtani a kért politikai és biztonsági reformokat, nem kerül börtönbe, hanem egy arab országba "deportálják". Ha viszont a megadott határidőig Arafat nem adja át a hatalmat, sorsa "teljes mértékben Ariel Saron kezébe kerül". Egyiptom – és az Egyesült Államok – ugyanis ebben az esetben visszavonják védőpajzsukat Arafat fölül, és szabad kezet adnak Izraelnek, hogy a tavaly szeptemberben hozott határozata értelmében "elmozdítsa" a palesztin vezért.

Nabil Abu Rudeineh, Arafat egyik fő tanácsadója azonban bejelentette, hogy Arafatnak nem áll szándékában elfogadni az egyiptomi feltételeket, és "mindenkinek tudomásul kell venni, hogy Arafat elnök a palesztin nép hivatalosan megválasztott vezetője, és egyetlen külső kormánynak sincs joga ahhoz, hogy beleszóljon a palesztin nép és annak vezetői közötti kapcsolatba". Más források szerint azonban Arafat együttműködési készségét fejezte ki a rendezési terv kivitelezésében, és ígéretet tett arra, hogy biztosítja a teljes tűzszünetet a Gázai övezetben, és a június közepi határidőre végrehajtja a szükséges reformokat. Bejelentette továbbá, hogy kész feltétel nélkül találkozni Saronnal.

Az izraeli rádió szerint Salom izraeli külügyminiszter hasonló együttműködésről tárgyalt Abdullah jordániai királlyal is, ahol a jordániai haderők készítenék fel a Nyugati parton állomásozó palesztin erőket Izraelnek a Nyugati partról történő esetleges kivonulását követő hatalomátvételre.

Nem sokkal azt követően, hogy a Likud tagsága május elején elvetette Saron kivonulási tervét, az izraeli sajtó arról számolt be, hogy az elvetett terv csak egy része volt egy nagyobb szabású rendezési tervnek, melyet az izraeli Nemzeti Biztonsági Tanács dolgozott ki. A kiszivárgott információk szerint Izrael egy körülbelül 300 négyzetkilométeres földterületet adna Egyiptomnak a Negev-sivatagnak az egyiptomi határral szomszédos délnyugati részén, melyet kiegészítene egy folyosó, mely a Negeven keresztül egészen a jordán határig vezetne. Cserébe Egyiptom adna át a PH-nak egy körülbelül 600 négyzetkilométeres földterületet, mely Rafah és El Aris között mintegy 30 kilométeres tengerparti szakaszon biztosítaná a PH számára a Földközi-tengerhez való hozzáférést. Ez a Gázai övezet területét mintegy háromszorosára növelné. Izraeli hivatalos források szerint az információk szándékosan láttak napvilágot, és Saron miniszterelnök beleegyezésével jutottak el a tervek különböző nemzetközi vezető politikusokhoz, többek között az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójához, Condoleezza Rice-hoz, és a német külügyminiszterhez, Joska Fischerhez.

Egyiptom először teljes mértékben elzárkózott a területcsere ötletétől, azonban az a veszély, hogy a Hamasz teret nyer a Gázai övezetben, rávezetheti arra, hogy mégis fontolóra vegye az elképzelést, mely jelentős mértékben hozzájárulhatna az izraeli–palesztin válság kezeléséhez. Emellett a Kairót Ammannal és Bagdaddal összekötő folyosó megvalósulása egy régi egyiptomi álom megvalósulását jelentené. Továbbá jelentős politikai haszonnal is járhatna Egyiptom számára, mivel a nemzetközi figyelem középpontjába emelné az országot. A palesztinok számára mindenképpen kedvező lenne ennek az átfogóbb tervnek a megvalósulása, mivel ezáltal sokkal értékesebb földterületekhez juthatnának, mint ami korábban az Ehud Barak volt miniszterelnök által javasolt tervben szerepelt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek