Csökkenő adóterhek csökkenő reálbérek
Csökkenő adóterhek csökkenő reálbérek
1998. 09. 12.
Az új adótábla és a bevezetendő gyermekkedvezmény elsősorban a
gyermekes családok adóterheit csökkenti, és ez a családi adózás irányába való
elmozdulásnak tekinthető – mondta csütörtökön Járai Zsigmond pénzügyminiszter.
A pénzügyminiszter közölte azt is: a családi adókedvezmény mértéke a javaslat
szerint az egy- és kétgyermekes családok részére évi 10 ezer 600, a három gyermeket
nevelők számára pedig 15 ezer 600 forint lesz, és már a havi adóelőleg-fizetéskor
érvényesíteni lehet. A pénzügyminiszter utalt arra, hogy az új adótábla hatásait
még vizsgálják a tárcánál. "Annyi már kijelenthető, hogy az adózók legalább
90 százalékának a jelenleginél alacsonyabb terheket jelent majd a személyi
jövedelemadó." A pénzügyi tárca vezetője elmondta, hogy a hatásvizsgálatban még
nem szerepel a családi pótlékra való jogosultság kiterjesztése, ami ugyancsak
tovább javíthatja a családban élők helyzetét, akik a lakosság 90-95 százalékát
adják. Hangsúlyozta azt is: a tervezett intézkedések összességében 4
százalékponttal csökkentik a jövedelemcentralizációt a magyar gazdaságban, ami azt
jelenti, hogy amíg a megtermelt jövedelemnek jelenleg az állam mintegy 50 százalékát
vonja el, 1999-ben ez már csak 46 százalék lesz.
Pénzügyi szakértők szerint azonban az alacsony jövedelműek jövőre kevesebbet
vihetnek haza, mint az idén, mert az ő esetükben nőnek az adóterhek. A
minimálbérrel, azaz havi bruttó 19 500 forint jövedelemmel rendelkezők éves szinten
mintegy 20 ezer forinttal kevesebbet tehetnek zsebre, mint az idén. A KSH adatai szerint
az átlagbér tavaly az egészségügyben, az oktatásban és a mezőgazdaságban, a
textil-, valamint az építőiparban nem érte el az 50 ezret. A magasabb jövedelműek
esetében, bár csökkenek az adóterhek, a különböző egyéb módosítások miatt (pl.
az adójóváírás a mai 20-ról 10 százalékra, és legfeljebb évi 36 ezer forintra
csökken, a mindenki által fizetendő egészségügyi hozzájárulás a mostani havi
2100-ról 3600 forintra emelkedik) veszítenek azok is, akik évi egymillió forint felett
keresnek, nekik ugyanis nem jár az adójóváírás.
A táblázatban a munkaviszonyból származó jövedelmek adózását hasonlítottuk
össze, és csak a mindenkire kötelelező terheket és kedvezményeket vettük
figyelembe, vagyis azt vizsgáltuk, hogy az egyes bruttó jövedelmekből mennyit
tehetünk ténylegesen zsebre az idén és jövőre, amennyiben az országgyűlés
változatlan formában fogadja el a kabinet javaslatát.
A jövő évtől nem kell kötelező egészségügyi hozzájárulást fizetniük azoknak,
akik nyugdíjasként folytatnak egyéni vállalkozói tevékenységet – jelentette be a
kormány csütörtöki ülése után újságíróknak nyilatkozva Orbán Viktor
miniszterelnök. Az említett kategória esetében nem emelik 2100-ról 3600 forintra az
egészségügyi hozzájárulás összegét, sőt annak eltörlése is felmerült. A
vállalkozói kivét után 11 százalékos adót kell majd fizetniük a nyugdíjas
vállalkozóknak, így tehát csak azoknak kell hozzájárulniuk a közterhekhez, akiknek
tényleges nyereségük van. A baleseti járulék összege 1999-től 10 százalékról 5
százalékra csökken. Orbán Viktor közlése szerint az említett intézkedések mintegy
103 ezer embert érintenek. A kieső 2-2,5 milliárd forintot a kormány más
forrásokból pótolja.