Járai, kezében postás papírral. Feketén-fehéren a Postabank veszteségei
Fotó: MTI
A bizottság ülése során Járai miniszter ismertette azokat a tételeket, amelyekből
összetevődik a 152 milliárdos céltartalékhiány. A bank 215 milliárd forintnyi hitelállományából
65 milliárd forint céltartalékhiány volt, a 94,9 milliárd forintos befektetési és
egyéb állományból 60 milliárd forint hiányzott, a 69 milliárdos függő követelésekből
pedig 27 milliárd forint deficit adódott. A pénzügyminiszter szerint elsősorban a nem
eléggé körültekintő és nem óvatos üzletpolitika, rossz befektetési tevékenység,
valamint a szabályok folyamatos megsértése vezetett a hiány kialakulásához. Ezek közé
sorolta a miniszter a spanyolországi üdülővásárlási befektetést is, melyből várhatóan
49 milliárd forint hiány származik. A telekommunikációhoz és a hírközléshez
kapcsolódik egy másik magas hitelállomány, amelynek megtérülésére kevés az esély,
mert csak néhány adós rendelkezik céltartalékkal. Az auditorok ebben az esetben 15-20
milliárd forintra becsülik a veszteséget.
A miniszter meggyőződését fejezte ki, miszerint a Postabank nem "túlkonszolidált".
Ezt arra reagálva mondta, hogy ellenzéki képviselők elképzelhetőnek tartják, hogy a
kormány szándékosan "túlkonszolidálja" a pénzintézetet, egyrészt azért, hogy
legyen mire hivatkoznia a választási ígéretek megszegése miatt, másfelől pedig
olyan állami bankot hozzon létre, amelyen keresztül támogathatja a neki tetsző önkormányzatokat
és vállalkozókat. A miniszter szerint nem lenne kisebb a veszteség akkor sem, ha a
kormány engedné csődbe jutni a Postabankot. A lakossági műveletekre specializálódott,
100 ezer betétessel rendelkező pénzintézetet a magyar bankrendszer általános veszélyeztetése
nélkül csődbe engedni nem lehet.
A veszteségek miatt az állami tujadonos a tőkeinjekció mellett a pénzintézet
jelenleg 42 milliárdos alaptőkéjét a minimális 21 millióra kivánja lecsökkenteni a
bank decemberi közgyűlésén. Mivel emiatt a részvények értéke a névérték ötszázad
százalékára csökken, a kisrészvényesek megvételre ajánlották fel részvényeiket
az államnak, arra hivatkozva, hogy a jelenleg hatályos társasági törvény elő írása
szerint a többségi tulajdonosnak vételi ajánlatot kell tennie abban az esetben, ha ezt
a kisebbségi részvényesek igénylik, mégpedig azon az árfolyamon, ahogyan a többséget
megszerezte. Az állam azonban nem kívánja megvenni a Postabank kisbefektetői részvényeit,
mondván, hogy a részvényeseknek korábban lett volna lehetőségük a kiszállásra,
hiszen még az év elején is 90 százalék körüli árat kínált nekik a bank brókercége.
1998. 12. 05. (II/49)
