Több brit lap szenzációt sejtető címekkel számolt be egy különös, fém­ből készült „könyvekből” álló gyűjteményről, amelyet a közelmúltban Jordániában találtak meg. A mintegy 70 kisméretű könyv állítólag a kereszténység eddig ismert legkorábbi írásos dokumentuma lehet. A hírt árnyalja, hogy a világszenzációt jelentő lelet egy izraeli beduin tulajdonában van, a brit kutató pedig, aki lefényképezhette a könyveket, eddig jobbára misztikus témájú írásokkal jelentkezett.

50 év elteltével ismét nyilvánosan szónokolhatott Egyiptomban Juszuf al-Karadavi, napjaink egyik legjelentősebb (szunnita) muzulmán papja. Al-Karadavi a Kairó főterén összegyűlt milliós tömegnek, valamint a televízión élőben bekapcsolódó tömegeknek üzent: „Ne küzdjetek a történelem ellen, mert nem tarthatjátok vissza a pillanatot, ha elkezdődik. Az arab világ megváltozott.” A 85 éves klerikust széles körökben a Muzulmán Testvériség fő ideológusának tartják, aki még a szervezet alapítója, Hasszán al-Banna mellett kezdte a karrierjét.

BahreinTízezrek tüntetnek Bahreinben, kezdetben a kormány, majd az erőszakos hatósági fellépést követően az uralkodó, Hamad bin Isa Al Khalifa távozását követelve. A síita tüntetőket a (síita) iszlamista, konzervatív Vefak párt mozgósítja. A síita muzulmánok közel kétharmados többségben vannak, a hatalom mégis a mint-egy 200 éve uralkodó szunnita, Amerika-barát dinasztia kezében van. A tüntetések kirobbanását követően a londoni emigrációban élő iszlamista vezető, Hasszán Mushaima bejelentette, hogy visszatérne. A Vefak alapítója, Mushaima 1994-ben is vezető szerepet játszott a bahreini zavargások kirobbantásában. Most a hadsereg többször a tömegbe géppuskázott, azonban a felkeléstől tartva a kormányzat mégis „dialógust kezdeményezett" a tüntetőkkel és szabadon engedett számos politikai foglyot. Bahrein az Egyesült Államok egyik legfontosabb regionális partnere, itt állomásozik az amerikai Ötödik Flotta.JemenA két hete zajló megmozdulásokon a 32 éve hatalmon lévő Ali Abdalláh Száleh elnök ellen és mellette is tüntetnek. A két csoport és a rendőrség közötti összecsapásokban legalább tizenketten meghaltak. A tüntetések mögött a Muzulmán Testvériség jemeni szárnya, az iszlamista al-Iszláh, vagy más néven a Jemeni Reformkongregáció is felsorakozott. A párt egyik fő ideológusa az Egyesült Államok terroristaindexén szereplő muzulmán pap, Abdul Madzsid Al-Zindani, Oszama bin Laden egykori munkatársa.

Hoszni Mubarak távozott a hatalomból, de az elnök lemondását követő első megkönnyebbülésnek hamar vége lett. Lapzártakor a tüntetéseket szervező radikális ifjúsági szervezet megüzente: ha nem teljesítik a követeléseiket, újra az utcára vonulnak. A legerősebb ellenzéki szervezet, a Muzulmán Testvériség pedig bejelentette, hogy pártot alapít. Közben tüntetések kezdődtek Iránban, Líbiában, Bahreinben és Algériában is.

Évtizedeken keresztül Egyiptomot a stabilitás sarokkövének tartották az arab világban. A tunéziai „jázminos forradalom” után azonban a kairói utcákon is lángra lobbantak a tiltakozások drámai jelképévé vált emberi fáklyák. A politikai öngyilkosok után tömegek mozdultak meg, és egy nap alatt háborús csatatérré vált az egyiptomi főváros. A hatalom brutális erővel visszacsapott, több halott maradt az utcákon. A 82 éves, nagybeteg Mubarak elnök fia és családja elmenekült. Lapzártakor még nem tudni, hogy milyen folytatása lesz a kairói „harag napjának”: megerősíti állásait a Mubarak-rezsim, vagy fordulat történik. A változások demokratikus irányban is elindulhatnak, de a legrégebbi iszlamista szervezet, az egyiptomi Muzulmán Testvériség is készen áll a hatalom megragadására. A fejleményeket – melyeket többen a keleti blokk húsz évvel ezelőtti összeomlásával állítanak párhuzamba – nagy figyelemmel követik Marokkótól Jemenig az arab világ legtöbb országában.

2010 decemberében egy huszonhat esztendős munkanélküli informatikust igazoltattak a hatóságok. A diplomás Mohamed Bouazizi kényszervállalkozó volt: zöldségkereskedelemből kereste a kenyerét, mivel nem talált más munkát. Engedélyt azonban nem váltott ki, így a felügyelők elkobozták a munkaeszközeit, és egyikük állítólag fel is pofozta. A hétköznapi incidens az egész arab világot megrázó eseménysorozatot eredményezett, amelynek kimeneteléről megoszlanak a vélemények. A tunéziai „jázminos forradalom” nyomán elkezdődhet a térség országainak demokratizálódása, de az évtizedek óta bebetonozott rezsimek bukása nyomán az iszlamista erők is hatalmi pozícióba kerülhetnek.

Megdöbbentő adatokat publikált 2010-ben a kortárs keresztényüldözések témájával foglalkozó prominens emberi jogi központ, az Open Doors. A szervezet World Watch List (WWL) elnevezésű jelentése 2010-ben drámai számokra hívta fel a figyelmet: a 2008 közepe és 2009 közepe között eltelt időszakban körülbelül 176 ezer keresztény embert gyilkoltak meg vallási hovatartozása miatt.

„A dzsihád nem készülődik, hanem már javában zajlik” – válaszolta egy élő műsorban Cliff May, a Demokráciák Védelmében Alapítvány vezetője a Fox News hírcsatornán a műsorvezető azon kérdésére, hogy lehetséges-e egy 21. századi vallási hadjárat megindítása. May szerint a jelenlegi konfliktus – aminek a Közel-Kelet a gócpontja – egyértelműen vallási jellegű. Talán nem véletlen, hogy még egy óra sem telt el az új évezred második évtizedéből, amikor terrortámadás érte az egyik legősibb keresztény közösséget az egyiptomi Alexandriában.

A magyar vádhatóság is komolyan besegített a zágrábi főügyész szerint csak „horvát Enronnak” titulált Podravka korrupciós botrány felgöngyölítésébe – áll a WikiLeaks által kiszivárogtatott és 2010 elején Zágrábban keltezett amerikai diplomáciai táviratokban. Az ügy egyik gyanúsítottját már letartóztatták: Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt Ausztriában, egy autópályán fogták el a rendőrök. A zsebében állítólag amerikai repülőjegy lapult.

Rács mögött a kiszivárogtató: a brit hatóságok letartóztatták Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját. A svéd hatóságok nemzetközi elfogatóparancsa nem a titkos iratok nyilvánosságra hozatala miatt született. Két svéd nő tett feljelentést Assange ellen nemi erőszak vádjával. Bizonyítékok állítólag nincsenek, mivel mindkét nő közeli kapcsolatban állt az ausztrál származású férfival. Assange hiába kérte óvadék ellenében a szabadlábra helyezését, ezt a londoni bíróság elutasította, így a nemzetközi elit első számú közellensége december 14-ig, a tárgyalások következő fordulójáig biztosan előzetesben marad. A WikiLeaks Twitter oldala azonban megerősítette, hogy az intézkedés nincs hatással a szervezet tevékenységére, és folytatják a diplomáciai sürgönyök publikálását.

„A történelem legnagyobb diplomáciai botránya”, „Soha nem szenvedett ekkora titkos adatvesztést egy nagyhatalom” – ilyen vélemények jelentek meg, miután kiderült, hogy a WikiLeaks sorra publikálja az Egyesült Államok több százezer diplomáciai és külügyminisztériumi jelentését. A dokumentumok tanúsága szerint gyakran előnyösebb helyzetben vannak azok az országok, amelyek az Egyesült Államok „ellenségei”, mint azok a nemzetek, akik hivatalosan „szövetségesei”. A fél világ érintett a botrányban, amelyben a most nyilvánosságra került titkos dokumentumok sok esetben felülírták az eddigi nyilvánosan propagált álláspontokat, a sorból Magyarország sem maradt ki.

A drámaian szegény kommunista Korea bemutatta legújabb atomlétesítményét, amely­nek segítségével Phenjan egy, a meglévőtől különböző, újabb típusú atomfegyver előállítására is képes lehet. A külpolitikai üzenetet hamarosan egy katonai provokáció is követte, amely során a kommunista tüzérütegek legyalulták az egyik szomszédos dél-koreai, civilek által is lakott sziget oldalát.

Katonai védelmi szövetséget és nemzetközi békefenntartókat ígér az Egyesült Államok Izraelnek, ha az elfogadja az új palesztin állam végleges határait. Cserébe a zsidó államnak több tízezer embert kellene kitelepítenie, népes városokat kellene felszámolnia Ciszjordániában, és fel kellene adnia az önálló nemzetvédelmi stratégiát. Elemzők szerint az ajánlattal – ami a tárgyalások elhúzódása esetén könnyen ultimátummá válhat – Obama az eddig tabunak számító izraeli doktrínát akarja félretenni az útból.

Az amerikai félidős választásokon jelentős vereséget szenvedő Obama Indiában kezdte meg ázsiai körútját, amelynek a muzulmán országokkal való szorosabb barátság létrehozása mellett a piacteremtés és gazdasági szerzôdések megkötése a legfőbb célja. A külkereskedelmi és kulturális kapcsolatok mélyítésével az elnök reményei szerint javítani tud az Egyesült Államok gazdasági pozícióján, és csökkenteni tudja a rendkívül magas, majdnem 10 százalékos hazai munkanélküliségi rátát.

A bagdadi keresztény bazilikában végrehajtott mészárlást magára vállaló terrorista szervezet iraki szárnya, az „Iraki Iszlám Állam ” hadüzenetet hirdetett minden kereszténynek. A fenyegetés két nappal azt követően került nyilvánosságra, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök – a bagdadi bazilikában történt véres mészárlás, az isztambuli pokolgépes robbantás, valamint az amerikai zsinagógák elleni merényletkísérlet után – felhívta a figyelmet az iszlám terrorizmus új hullámának veszélyére.

A fegyveres konfliktusok eddigi történetének talán egyik legnagyobb hírszerzési rését ütötte az Egyesült Államok és a NATO-csapatok falán a Wikileaks néven elhíresült kalózoldalt létrehozó kémhacker. Maga az internetes oldal egyfajta „információs kürt”, amelyet azért hoztak létre, hogy ott bárki személytelenül szivárogtathasson ki fontos dokumentumokat. Kezdetben egy olyan felület létrehozása volt a cél, ahova szigorúan titkos adatokat is kiszivárogtathatnak – például diktatúrák és elnyomó rendszerek áldozatai – a felelősségre vonás kockáztatása nélkül. Az oldal azonban sokak szerint politikai manipulálás eszközévé vált.

Heteken belül ratifikálhatja a Szerbia és az EU közötti társulási és stabilitási egyezményt a magyar parlament – mondta Martonyi János külügyminiszter. Az azonban továbbra is nyitott kérdés marad, hogy mennyire terheli meg a kétoldalú kapcsolatokat, hogy a magyar hatóságok tétlenségükkel 2006 óta gyakorlatilag védelmet biztosítanak a második világháborús újvidéki mészárlások egyik életben lévő felelősének. Úgy tűnik, mintha a hivatalos szervek kimondatlanul arra várnának, hogy a most 96 éves Képíró halálával magától „megoldódjon” a kínos ügy. A hivatalos szervekkel ellentétben a Budapesten élő háborús bűnös nem tétlenkedik: beperelte vádlóit. Az ügy nemzetközi visszhangot váltott ki, miközben Magyarországon csend van a Képíró kontra Zuroff per körül, melynek decemberben lesz a következő bírósági fordulója.

A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ 2002 óta sikeresen nyomoz háborús bűnösök, gyilkosok után a világ sok országában, ez év július 13-a óta pedig Magyarországon is elindította "Utolsó esély" nevezet? akcióját, ami – egyedülálló módon – szűk két hét alatt "kifulladt" a magyarok ellenállásán. Beer Iván, az akció magyarországi vezetője – mint mondta – "az őt ért támadások miatt lemondott". 

Tiltott önkényuralmi jelkép viselése miatt állította elő Vajnai Attilát, a Munkáspárt alelnökét a rendőrség egy április 4-ei megemlékezés után. Az alelnök a Szabadság téri Szovjet emlékműnél tűzte ki magára az ötágú vörös csillagot, amiért is rendőri figyelmeztetésben részesült, ám azt figyelmen kívül, a csillagot pedig magán hagyta. Letartóztatása óta politikai és közéleti vita tárgya lett az ötágú vörös csillag tiltásának vagy engedélyezésének a kérdése. Az ATTAC Magyarország Polgárjogi Szervezet tiltakozó petíciót indított a szimbólum viselésének engedélyezéséért, három szocialista országgyűlési képviselő pedig törvénymódosítást kezdeményezett, hogy ezentúl ne tekintsék önkényuralmi jelképnek az említett szimbólumot. A vita jelzi, hogy máig nem tisztázott a "marxista-leninista" múlt értékelése Magyarországon.