Cserkó Abigél

43 Cikk

2016. 09. 23. (XX/38)

Modern filantrópia

Modern filantrópia

A nemzetközi nagyvállalatok rendszeresen meglovagolják a tömeghangulatot a nagyobb ismertség és bevétel érdekében. Új tendencia viszont, hogy egyre több esetben formálnak saját(os) véleményt a nagy nyilvánosság előtt, és támogatnak kisebb társadalmi csoportokat vagy éppen nézeteket. Ilyen esetekről készített összeállítást nemrég a bbc.com.

Cserkó Abigél / Háttér

2016. 08. 05. (XX/31)

Kína nem olcsó többé

Kína nem olcsó többé

Immár több évtizedes az a vélekedés, ami minden nyugati fogyasztó fejében ott van a kínai termékekről: valahányszor meghalljuk a „made in China” kifejezést, olcsó dolgokra asszociálunk. Csakhogy lassan fel kell hagynunk ezzel a tévhittel, ugyanis ma már több vállalat esetében még Amerikában is kifizetődőbb gyárat létesíteni, mint a távoli Kínában, ahol az energia és a munkaerő ára egyre drágábbá teszi a termelést a nemzetközi vállalatok számára.

Cserkó Abigél / Háttér

2016. 07. 08. (XX/27)

Fegyelem és belső szabadság

Fegyelem és belső szabadság

A kiadók nem fukarkodnak nevelési tanácsokkal. Létezik útmutató ahhoz, hogyan neveljünk környezetbarát, pénzügyileg ravasz, „gluténmentes” vagy éppen kétnyelvű gyereket. A legtöbb szülő számára azonban napi szinten jelent dilemmát, hogy akár egy adott vitában, akár összességében a nevelés során engedékeny legyen vagy kemény. Mit mondanak erről a pszichológusok?

Cserkó Abigél / Kávészünet

2016. 06. 17. (XX/24)

Innovációs nagyhatalom?

Innovációs nagyhatalom?

Közismert, hogy Kína megunta a világgazdaságban eddig betöltött – rendszerint alárendelt – szerepét, és gazdaságát egy innovatív, versenyképes szintre szeretné feltornázni. Mi sem mutatja jobban a fenti állítás valós voltát, minthogy a Kínában kutatás-fejlesztésre fordított összegek olyan jelentős fejlett országok K+F büdzséjét haladják meg, mint az Egyesült Államok vagy éppen Japán.

Cserkó Abigél / Háttér

2016. 02. 19. (XX/07)

A Paradicsom elvesztése

A Paradicsom elvesztése

A Mekong folyó évszázadok óta táplálja a partjai mentén elterülő országok lakóit, akik ráadásul olyan szegénységben élnek, hogy a puszta létezésüket is annak köszönhetik. Ez most elveszni látszik, miután a Mekong-medence államai a növekvő városi lakosság „áraméhségét” a folyó kihasználásával igyekeznek kielégíteni. Az újabb és újabb vízerőművek miatt a Mekong élővilága és mintegy 60 millió ember egyre súlyosabb krízisbe kerül – írja a tekintélyes The Economist.

Cserkó Abigél / Háttér

2016. 02. 05. (XX/05)

A kínai vállalkozó-szellem

A kínai vállalkozó-szellem

Csang Hszin (Zhang Xin) azon kínai vállalkozók egyike, akik megragadták a „nagy átalakulás” adta lehetőségeket, s az elmúlt két évtizedben az ország legbefolyásosabb és leggazdagabb embereivé váltak. Csang a férjével közösen alapította meg a Soho ingatlanfejlesztési vállalatot, amelynek nevéhez Peking és Sanghaj legnagyobb és legmodernebb épületei fűződnek. Az üzletasszony legutóbb a Spiegel Online nemzetközi kiadásában beszélt a kínai gazdaság jövőjéről, a demokráciáról és a filantrópiáról.

Cserkó Abigél / Háttér

2016. 01. 08. (XX/01)

Világgazdaság 2016

Világgazdaság 2016

Vajon mi vár a világgazdaságra az új évben? A szakértők úgy vélik, a 2016-os év „rendben” lesz: habár áttörő növekedésre nem számíthatunk, valamivel erősebb és fenntarthatóbb növekedésű világgazdaságot jósolnak az új esztendőre – olvasható a Bloomberg átfogó elemzésében.

Cserkó Abigél / Háttér

2015. 11. 20. (XIX/47)

Warren Buffett imázsgondjai

Warren Buffett imázsgondjai

Kevés olyan ember él ma a földön, aki ne ismerné Warren Buffett amerikai dollármilliárdos nevét. A nagy nyilvánosság előtt már szinte leronthatatlan nimbusszal rendelkezik: egy szerény, omahai filantróp üzletember képe él róla az emberekben. A The Wall Street Journal (WSJ) legutóbbi portréja szerint azonban a cselekedetei korántsem állnak összhangban a rendszerint hazafias és erkölcsös kijelentéseivel.

Cserkó Abigél / Háttér

2015. 11. 13. (XIX/46)

Felhasználóbarátok

Felhasználóbarátok

Az internet elterjedése óta viták folynak a digitális életmód előnyeiről és hátrányairól. Sherry Turkle már a ’80-as évek óta vizsgálja emberek és gépek kapcsolatát pszichológiai szemszögből, s míg első publikációiban egy nagy játszótérként jellemezte az internetet, az évtizedek során jelentősen megváltozott a véleménye. Az okoseszközök immár olyan mértékben az életünk részei, hogy sokan egyenesen társként kezelik őket.

Cserkó Abigél / Háttér

2015. 10. 09. (XIX/41)

Kínai szupergazdagok

Kínai szupergazdagok

Gondolkozott már azon, milyen lehet gondtalan gazdagságban élni úgy, hogy mindent megkaphat, amit csak akar? Valószínűleg mindnyájan álmodoztunk már erről, ám azok számára sem teljesen felhőtlen az élet, akik ezt az álmot valóságként élik meg. Kína második generációs gazdagjai különösen nagy társadalmi megvetésnek örvendenek az utóbbi időben, amire – többek között – nagyszabású szexpartikkal és pénzégetős fotókkal szolgáltak rá – olvasható a Bloomberg oldalán. A több tízezres „fuedrai”-generáció immár a kínai kormánynak is komoly fejtörést okoz, mivel egyre sürgetőbb kérdéssé válik az első generációs üzletemberek és kormánytisztviselők megfelelő utánpótlása.

Cserkó Abigél / Háttér

2015. 04. 30. (XIX/18)

Boldogságjelentés 2015

Boldogságjelentés 2015

A boldogság nemzetközi napja alkalmából neurológusok, közgazdászok és statisztikusok fogtak ismét össze, hogy harmadjára is megalkossák a World Happiness Reportot (WHR) az ENSZ kezdeményezésére. Vajon melyek a világ legboldogabb országai? Mi teszi boldoggá az embereket? A tanulmány készítői mintegy 170 oldalban igyekeznek ezekre a kérdésekre kimerítő és pontos válaszokat adni.

Cserkó Abigél / Háttér

2015. 04. 17. (XIX/16)

Hogyan nyer értelmet a munkád?

Hogyan nyer értelmet a munkád?

Ahogy a munka egyre több teret foglal el a modern emberek mindennapjaiban, úgy erősödik az igény, hogy az alkalmazottak nagyobb jelentőséget tulajdonítsanak a feladataiknak, hogy motiváltak maradjanak. A fiatal munkavállalók legnagyobb vágya, hogy olyan munkahelyekre kerülhessenek, ahol talentumaikat a lehető legnagyobb mértékben hasznosíthatják, mégpedig olyan módon, hogy értéket hozzanak létre a társadalom számára. Az elmúlt években számos felmérés készült arra vonatkozóan, hogy melyek azok a szakmák, amiket az emberek a legnagyobb elégedettséggel űznek, illetve jelentős kutatási területté nőtte ki magát annak vizsgálata, hogy milyen eszközökkel vagyunk képesek értelmet adni látszólag értelmetlen elfoglaltságoknak.

Cserkó Abigél / Kávészünet

2015. 03. 20. (XIX/12)

Tanulás a konyhaasztal körül

Tanulás a konyhaasztal körül

Napjainkban egyre többen vállalkoznak az otthonoktatás fárasztó, de rendkívül kreatív feladatára. Az otthonoktató szülők úgy vélik, csemetéik fejlődése számára az államinál jobb minőségű környezetet tudnak biztosítani, szeretnének személyre szabottabban foglalkozni gyerekeikkel.

Cserkó Abigél / Kávészünet

2015. 02. 06. (XIX/6)

Kiber-megváltás álma

Kiber-megváltás álma

Az emberiség utópisztikus elképzelései között mindig megjelenik az optimizmus, hogy a tudomány és az egyedfejlődés a távoli jövőben eljut arra a pontra, amikor az emberi élet két legnagyobb nyomorúsága, a betegségek és a halál könnyen legyőzhetővé válnak. Emiatt döntenek egyre többen úgy, hogy földi maradványaikat nem hagyják a férgek martalékának, hanem lefagyasztott állapotban őrzik az utókor számára, hogy talán száz éven belül ismét életre kelthessék őket. Mások a robotika megváltó erejét hangsúlyozzák.

Cserkó Abigél / Háttér

2015. 01. 23. (XIX/4)

A kiberháborúk kora

A kiberháborúk kora

Múlt év végén az észak-koreai kormány szokatlan formában fejezte ki nemtetszését a Sony Pictures által készített filmvígjáték kapcsán (Az interjú), amely vitatható minőségben ugyan, de nevetségessé tette a kommunista diktatúrát. Vélhetően Észak-Koreából indultak azok a kibertámadások, amelyek egy időre a „kőkorszakba” küldték vissza az amerikai stúdiót, ahol kénytelenek voltak napokig faxszal és vezetékes telefonnal kommunikálni, mivel a támadók minden adatukat ellopták és meghamisították, beleértve a vállalat különböző kódjait, jelszavait. Az adathalászat azonban már nem új dolog, sokkal nagyobb veszélyt rejtenek magukban azok a programok, melyek olyan eszközök működését szabotálják, amelyek az internet hatósugarán kívül helyezkednek el, és sokkal fontosabb folyamatokért felelnek, mint a webes alkalmazások túlnyomó többsége.

Cserkó Abigél / Háttér

2014. 11. 28. (XVIII/48)

Nagy élet, kis házban

Nagy élet, kis házban

Vajon hányan lennének képesek 150-200 négyzetméteres otthonukat feladva mindössze 10-20 négyzetméterre minimalizálni addigi életüket? A tapasztalat azt mutatja, hogy egyre többen válnak a Tiny House (apró ház) mozgalom követőivé.

Cserkó Abigél / Kávészünet

2014. 10. 22. (XVIII/43)

Barátságtalan kor

Barátságtalan kor

Nem valószínű, hogy az Ebola képes lesz annyi áldozatot szedni, mint a krónikus magány, mely ugyanúgy lehet a korai halál okozója, mint naponta tizenöt szál cigaretta elszívása, valamint kétszer olyan veszélyes, mint az elhízás. Egyre többen vélik úgy, hogy századunkban a magányosság korát éljük, az emberiség létezése óta az első kísérletet tesszük arra, hogy minél kevesebb társadalmi interakcióval éljünk teljes életet, erre azonban, ha nem figyelünk, mentális és fizikai egészségünket is ráfizethetjük.

Cserkó Abigél / Háttér

2014. 10. 03. (XVIII/40)

Hívő politikusok védjék a melegeket?

Hívő politikusok védjék a melegeket?

Az amerikaiak 40 százaléka úgy véli, hogy a társadalom sokat veszít, ha a vallás kiszorul a közéletből – állapítja meg a Pew Research legfrissebb kutatása. Ebben többek között azt vizsgálták, hogy mit gondolnak az amerikaiak az olyan égető kérdésekről, mint a diszkrimináció, az abortusz és a melegházasság.

Cserkó Abigél / Hit és értékek

2014. 09. 19. (XVIII/38)

Boldogság, gyerek, haza

Boldogság, gyerek, haza

A konzervatív életmódot legtöbbször a dogmatikus értékrendekkel, szabályokkal azonosítják, követőit maradiaknak, intoleránsnak tartják, akik szenvedélyesen ragaszkodnak a vallásukhoz. A fentiek egyike sem hangzik túl jól a mai modern társadalomban – akik viszont azt hiszik, hogy a mindezeket elutasító liberálisok biztosan boldogabbak, tévednek.

Cserkó Abigél / Háttér

Az ország fele nélkülöz

Az ország fele nélkülöz

A rendszerváltás óta nem látott magasságokba hágott a szegénységi ráta Magyarországon: a népesség 17 százaléka, mintegy másfél millió ember él a szegénységi küszöb alatt. Ha ez még nem lenne elég, magyar emberek további milliói élnek együtt a nélkülözés valamilyen formájával, például nem képesek váratlan kiadások fedezésére, nincs megfelelő fűtés az otthonukban, vagy képtelenek tartozásaik törlesztésére. Egy 2012-ben végzett felmérés szerint a lakosság 26 százaléka hónapról hónapra küszködik anyagi problémákkal.

Cserkó Abigél / Háttér

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!