hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A Paradicsom elvesztése
Túléli-e az ipari fejlődést a Mekong?

2016. 02. 25.
A Mekong folyó évszázadok óta táplálja a partjai mentén elterülő országok lakóit, akik ráadásul olyan szegénységben élnek, hogy a puszta létezésüket is annak köszönhetik. Ez most elveszni látszik, miután a Mekong-medence államai a növekvő városi lakosság „áraméhségét” a folyó kihasználásával igyekeznek kielégíteni. Az újabb és újabb vízerőművek miatt a Mekong élővilága és mintegy 60 millió ember egyre súlyosabb krízisbe kerül – írja a tekintélyes The Economist.

A Tibetből eredő Mekong jelentőségét mi sem támasztja jobban alá, mint az a tény, hogy a világon kifogott édesvízi halak negyedét ebből a folyóból húzzák ki, halfajokban pedig az Amazonas után a második leggazdagabb folyó. Míg a kínai Tibetből a dél-vietnami delta torkolatához ér, a folyó mintegy 4300 kilométert tesz meg, miközben értékes üledékkel tölti fel a medencét, melyben a helyi lakosok rizst és gyümölcsöt termesztenek.

Az első baljós jelek akkor mutatkoztak, mikor Kína 1995-ben felépített egy erőművet a folyón, majd a következő négyet. Pumee Boontom Thaiföld északi részén él, mégis figyelemmel követi televízióján a kínai időjárás-jelentéseket. Ugyanis egy nagy vihar Kína déli részén, mivel a kínai erőművek gyors tempóban eresztik le a fölösleges esővizet, komoly áradásokat okozhatnak a Mekong alsóbb folyásán. Az erőművek megépítése előtt a folyó vízszintje az esős és száraz évszakkal együtt fokozatosan emelkedett és süllyedt, ma azonban a kínai kormány rendszeresen elfelejti figyelmeztetni szomszédait a közelgő víztömegre. Egy 2008-as áradáskor a folyó a kétemeletes házakat is elöntötte. A Mekong esetében a földrajzi hierarchia a geopolitikai helyzetet is meghatározza, mivel a Kína hegyes vidékein eredő, erős sodrású folyó kínálja a legnagyobb vízenergiát, amit az ország a végletekig ki is használ, nem törődve az alsó folyam mentén élők veszteségeivel.

A kínai határtól délre lévő államok sem szeretnének lemaradni a megújuló energiaforrások felhasználásában, így ők is további 11 gát megépítését tervezik a Mekongon. A laoszi és thaiföldi lakosok azonban már nem nézik becsukott szemmel az építkezést, mivel saját tapasztalatból tudják, hogy mekkora kárt tesz egy erőmű mind a termésben, mind a halszaporulatban. A tiltakozások miatt Xayaburi vízerőmű építése így már évek óta húzódik.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!