Ismét az észak- és nyugat-európai országok végeztek az élen a 2015-ös Boldogságjelentésben, mely 158 országot rangsorolt annak megfelelően, hogy a lakosságuk 10-es skálán mennyire érezte elégedettnek, boldognak magát. Az első helyet idén Svájc szerezte meg, letaszítva a trónjáról a 2012-es és 2013-as győztest, Dániát, amely idén a harmadik helyen végzett. Mellettük az első nyolc helyen megtalálhatjuk az összes skandináv országot, valamint ötödikként Kanadát is. Magyarország 4,8-as átlaggal a 104. helyen áll több afrikai és arab ország társaságában.
A kutatók hat jellemzőt emeltek ki, melyek a legdirektebb összefüggést mutatták a boldogság mértékével. Napjaink egyik legtöbbet hangoztatott kliséje, hogy a pénz nem tesz boldoggá, a tanulmány szerint azonban a legboldogabb országok az egy főre jutó GDP igen magas mértékével dicsekedhetnek, s szignifikáns az átlagos jövedelem és a boldogság szintje közötti összefüggés. Bár a pénz szükséges, de semmiképp sem elégséges feltétel, nem magyarázza meg teljes mértékben a fennálló sorrendet.
Fontos tényező még az ország társadalmi tőkéjének erőssége, azaz hogy az emberek milyen mennyiségű és minőségű kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, s ez a kapcsolatokban megbúvó erőforrás mennyiben járul hozzá az egyén boldogulásához, az egészségesebb társadalom létrejöttéhez. A szociális támogatások fontossága különösen krízisek idején nyilvánul meg, ugyanis egy jól működő ellátórendszerrel rendelkező ország lakossága kevésbé fogja elhagyatottnak, kiszolgáltatottnak érezni magát egy gazdasági válság idején, s nem csökken jelentős mértékben a társadalmi elégedettség, szemben az olyan országokkal, ahol ez hiányosan vagy egyáltalán nem működik.
2015. 04. 30. (XIX/18)
