Összeomlott a hetek óta rogyadozó lengyel koalíció. Miután Jaroslaw Kaczynski kormányfő a maradék koalíciós minisztereket is lecserélte saját embereire, úgy tűnik, elkerülhetetlen lesz az előrehozott választások megtartása. Az utóbbi években gyakorlatilag felmorzsolódott baloldalnak továbbra sincs esélye, de a válság gyengíti a Brüsszellel szemben többek között az európai alkotmány ügyében a legélesebb kritikát megfogalmazó lengyel euroszkeptikus álláspontot is.

Miközben a világ szerencsésebb fele a vakációval van elfoglalva, Ázsiában emberemlékezet óta nem tapasztalt özönvíz miatt kellett millióknak elhagyni otthonukat. Kína délnyugati és keleti részén a heves esőzések után bekövetkező áradások közel 200 millió ember életét dúlták fel, és 4-5 millióra tehető azok száma, akiket evakuálni kellett otthonukból. Indiában, Pakisztánban és Nepál déli részén a monszun okozott heves áradásokat, amelyek következtében a térségben közel 20 millióan maradtak fedél nélkül.

Lapzártakor továbbra is kritikus annak a dél-koreai misszionáriusokból és segélymunkásokból álló csoportnak a helyzete, akiket július közepén tálib terroristák raboltak el Afganisztánban. A túszejtők megölték a küldöttséget vezető lelkészt és még egy tagot, és azzal fenyegetnek, hogy egyesével kivégzik a még életben lévő huszonegy – többségükben női – túszt, amennyiben az afgán kormány nem engedi szabadon a tömeggyilkosságokért bebörtönzött társaikat. A nemzetközi sajtóban megjelent kommentárok egy része a „tiltott területre behatoló” keresztény csoportot teszi felelőssé a tragikus fejleményekért, közben azonban megfeledkeznek arról, hogy míg a muzulmánok a nyugati társadalmakban szabadon gyakorolhatják vallásukat, szülőföldjükön – a politikai szempontból szövetségesnek tekintett államokban is – a külföldiek vagy a muszlim hitből kitérő hívők életveszélyben vannak, ha más vallást szeretnének gyakorolni.

Győzött a törökországi választásokon Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök iszlámista gyökerű pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP). Az eredmények fényében az ellenzék úgy érzi, továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az AKP, amely több volt iszlamista vezetőt is magába olvasztott, újra „iszlámosítja” az országot. Erdogan azonban váltig állítja: folytatni fogja a megkezdett reformokat, és az uniós csatlakozást is tovább szorgalmazza.

Egy nemzetközi felmérés szerint az elmúlt két évben drámaian megnőtt Magyarországon a zsidóellenes előítéleteket vallók aránya. Bár valamennyi vizsgált európai országban erősödött a „civil” antiszemitizmus, a Rágalmazásellenes Liga jelentésének készítőit is meglepte, hogy a korábban a toleráns nemzetek közé sorolt magyarok között milyen népszerűek a klasszikus zsidóellenes vádak. Míg Európában átlagosan az emberek 35 százaléka gondolja úgy, hogy a „zsidóknak túl nagy hatalmuk van az üzleti világban”, Magyarországon ez az arány 60 százalék, közel kétszer annyi, mint 2005-ben volt.

Az utóbbi napokban leleplezett vagy meghiúsult merénylettervek újabb figyelmeztetést jelentettek a Nyugatnak arról, hogy az iszlám dzsihád valóságos és globális veszély. Számos történész, elemző, író és újságíró már évek óta kongatja a vészharangot, miszerint a dzsihádnak valójában semmi köze nincs az izraeli-palesztin konfliktushoz, Irakhoz vagy a Nyugat külpolitikájához.

Bush elnök nyolcnapos látogatást tett Európában, melynek során hat, stratégiailag fontos országot keresett fel. A körút legfontosabb témája a Közép-Európába telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer és Koszovó jövője volt. Az elnök fogadtatásából kiderült: Amerika megítélése merőben más a transzatlanti kapcsolatok erősítésén fáradozó Közép-Európában, mint a kontinens nyugati részén, ahol a fiatalok és a baloldali liberálisok szemében még mindig Irak a legnagyobb botránykő.

2005-ös megválasztása óta először látogatott Dél-Amerikába XVI. Benedek pápa. A régió stratégiai fontossága jelentős, hiszen a globálisan 1,1 milliárd katolikus hívőnek közel a fele ebben a térségben él. A Vatikánnak azonban mégis „aggasztó problémákkal” kell itt szembesülnie, amelyek közül XVI. Benedek szerint a legnagyobb fejfájást az evangéliumi gyülekezetek előretörése, valamint a hedonista kultúra terjedése jelenti.

Idén is átadták a „vallási Nobel-díjként” ismert Templeton-díjat, melyet az amerikai születésű brit filantróp befektető, az idén 94 éves Sir John Templeton hozott létre 1972-ben, azzal a céllal, hogy elismerje és támogassa a „spirituális tartalmakért tevékenykedő személyeket”. A rangos elismerést ez alkalommal a 75 éves kanadai filozófus, Charles Taylor kapta, aki negyvenöt éve hangoztatja: a kizárólag szekuláris nézetekre való támaszkodás csak részleges és hibás eredményekhez vezethet.

Elfogták az amerikaiak Abd al-Hadi al-Irakit, az al-Kaida egyik főemberét, akit a 2005. július 7-ei londoni metrómerényletek kitervelőjének is tartanak. A terrorista még tavaly került fogságba, azonban a Pentagon csak a napokban jelentette be kézre kerítését, amikor az eddig ismeretlen helyen őrzött foglyot átszállították a Guantanamo-öbölbeli börtönbázisra. Mindeközben az iraki al-Kaida újabb vezetőjét veszítette el, a szaúdi királyságban pedig egy nagyszabású razzia révén több öngyilkos merényletet sikerült meghiúsítani.

Irakban egyre kritikusabb a helyzet. A mindennapos merényletek már a hatalmi központokat is elérték. Múlt héten a lázadók a szigorúan őrzött Zöld Zónában, egyenesen a parlament ebédlőjében robbantottak. Miközben az országban növekszik a káosz, az iraki középosztály nagy része búcsút int hazájának és Jordánia, valamint Szíria felé veszi útját. A környéken virágzik a fegyverkereskedelem, Amerikában pedig a háborúba belefásult polgárok feje felett folyik a belpolitikai csatározás a háború miatt.

Öt évvel az afganisztáni háború után a legyőzöttnek hitt tálibok újra támadásba lendültek. Dadullah mullah tálib parancsnok a brit Channel Four csatornán és az al-Dzsazíra televízióban is azt nyilatkozta: több ezer harcos vár arra, hogy öngyilkos merényleteket hajtson végre az afgán kormányerők és az országban állomásozó NATO-erők ellen.

Újabb incidens zavarta meg a két ázsiai atomhatalom, India és Pakisztán békekötési erőfeszítéseit. Az Indiából Pakisztánba tartó Barátság expresszen történt robbantás és az azt követő tűz következtében hatvanhatan vesztették életüket, és több mint harmincan megsebesültek. A terrortámadás célja a Kasmír kérdésében zajló, még meglehetősen törékeny béketárgyalások szabotálása volt. Az elkövetők azonban elszámították magukat, mert a két ország vezetése ezúttal nem kezdett kölcsönös vádaskodásba, hanem egyöntetűen elítélte a cselekményt.

Hu Csin-tao kínai elnök az elmúlt két hétben nyolc országot járt végig Afrikában. A Nyugat egyre hevesebb rosszallása ellenére Kína szemmel láthatóan nagyot akar hasítani magának az afrikai kontinens természeti kincseiből és a befektetési lehetőségekből. A kritikusok szerint a kommunista Peking a jó üzlet érdekében lelkiismeret-furdalás nélkül paktál le akár hírhedt elnyomó rezsimekkel is, az olajért cserébe felajánlotta, hogy vétójogával élve „védettséget” biztosít számukra az ENSZ-ben.

Öt év telt el azóta, hogy az Egyesült Államok a terrorizmus elleni harc első lépéseként Afganisztánban megdöntötte a tálibok uralmát, és felszámolta az al-Kaida főhadiszállását. Mivel a figyelem azóta nagyrészt az iraki válságra terelődött, sokan az afganisztáni inváziót csak az „elfelejtett háborúként” emlegetik. Az utóbbi napokban újra a figyelem középponjába került a magyarok afganisztáni szerepvállalása is. Ennek kapcsán többek között arról kérdeztük az Afganisztánt már többször is megjárt Dr. Vekszler Péter orvos őrnagyot, hogy vajon milyen presztízzsel bírnak a magyarok a NATO-n belül, és milyen feladatokkal kell megbirkózniuk küldetésük során.

Miután Angela Merkel német kancellár bejelentette, hogy országa EU-elnökségét arra kívánja felhasználni, hogy a 2005 óta „haldokló” alkotmányba új életet leheljen, úgy tűnik, néhány európai fővárosban sikerült csatasorba rendeznie a politikai elitet. A hamarosan miniszterelnököt cserélő Egyesült Királyság és az elnökválasztásra készülő Franciaország között a kérdés ugyanis máris feszültségeket keltett. Merkel abban bízik, hogy a német elnökséget követő portugál és szlovén vezetés összesen tizennyolc hónap alatt le tudja gyűrni az akadályokat. (Az európai alkotmány vallásügyet érintő vonatkozásairól a Hit és Értékek rovatban olvashatnak.)

Tizenötéves anarchia után az újév első napjaiban váratlan fordulat történt Szomáliában. Az eddig kudarcot kudarcra halmozó kormányerők az etióp hadsereg segítségével kiszorították a fővárost uraló fundamentalista iszlám mozgalmat, ám egyelőre nem lehet tudni, hogy a győzelem révén helyreáll-e a rend az országban, vagy még mélyebb anarchia következik. A konfliktus az egész régió stabilitását fenyegeti, a szétszéledt iszlám harcosok környező országokat is bevonhatnak a dzsihádba.

„Udvariasan beszél, könnyen mosolyog. Lehet, hogy nem túl karizmatikus személy, de van benne belső erő” – így jellemezte az ENSZ új főtitkárát, a dél-koreai Ban Ki Munt a Korean Herald című lap. Mun, aki az ENSZ nyolcadik főtitkáraként hivatalosan januárban veszi át a stafétabotot Kofi Annantól, egyes hírforrások szerint politikailag neokon beállítottságú evangéliumi keresztény, ami több liberális elemzőt máris mély aggodalommal tölt el.

„Udvariasan beszél, könnyen mosolyog. Lehet, hogy nem túl karizmatikus személy, de van benne belső erő” – így jellemezte az ENSZ új főtitkárát, a dél-koreai Ban Ki Munt a Korean Herald című lap. Mun, aki az ENSZ nyolcadik főtitkáraként hivatalosan januárban veszi át a stafétabotot Kofi Annantól, egyes hírforrások szerint politikailag neokon beállítottságú evangéliumi keresztény, ami több liberális elemzőt máris mély aggodalommal tölt el.