Sir John Templeton (balra) gratulál Charles Taylor idei díjazottnak
Fotó: Reuters
Bár a díj nem kap túl sok figyelmet a médiában, mégis több szempontból
egyedi. Sir Templeton célja ugyanis az volt, hogy a szellemi és tudományos
dimenzió közelítésén munkálkodó személyek törekvéseit oly módon ismerje el,
ahogyan azt a Nobel-díj teszi a tudományok és a művészetek képviselőivel,
valamint a humanitárius célokért tevékenykedőkkel. Az elismerés teljes neve
egyébként „Templeton-díj a Spirituális Valóságért Folytatott Kutatások és
Felfedezések Előmozdításáért”.
Nos, ha valaki ezt a megnevezést kevésbé megfoghatónak vagy túl magasröptűnek
tartaná, íme egy földhözragadtabb adalék: ez ma a világon a legnagyobb
pénzösszeggel járó díj, amelyet kortárs személy kap. Az összeget Sir Templeton
minden évben úgy módosítja, hogy az meghaladja a Nobel-díj összegét – ezzel is
kifejezve abbéli meggyőződését, hogy a spirituális felfedezések nagyobb hasznot
jelentenek az emberiség számára, mint az egyéb értékes erőfeszítések eredményei.
Így a díjhoz idén 800 ezer font (közel 300 millió forint) járult, melyet Charles
Taylor kanadai filozófusnak nyújtott át Fülöp herceg, II. Erzsébet férje a
Buckingham-palota szűk körű rendezvényén.
A Templeton-díj mindazonáltal sokak által vitatott elismerés. Bár teljes erővel
síkra száll a materializmus bástyáival szemben, a spirituális realitásokat, az
egyes vallásokat egyenrangúnak tekinti. Ateisták, agnosztikusok és racionalisták
többször bírálták már a díjat, többek között az ateista Richard Dawkins brit
etológus is, aki szerint a díj nem több, mint „egy nagyon nagy összeg, amelyet
általában egy olyan tudósnak adnak, aki hajlandó valami szépet mondani a
vallásról”.
A korábbi díjazottak közé tartozik kalkuttai Teréz anya; a taizéi mozgalom
megalapítójaként ismert Roger atya; Billy Graham evangélista; Alekszandr
Szolzsenyicin orosz író; Immanual Jakobovics korábbi brit főrabbi; Kiunk-Csik
Han dél-koreai evangélista, egy hatvanezer fős szöuli gyülekezet alapítója;
továbbá a Watergate-ügyben elítélt Charles Colson, aki megtérése után hatvan
nemzetre kiterjedő börtönszolgálatot hozott létre. Az elismerésben 1987-ben
magyar díjazott is részesült Jáki Szaniszló bencés szerzetes személyében, akit
szintén a tudomány és a vallás közötti kapcsolat építéséért találtak érdemesnek
a díjra.
A kilenc döntőbíróból álló nemzetközi fórum minden vallást figyelembe vesz a díj
odaítélésekor. A bizottságban hinduk, keresztények, zsidók, buddhisták és
muszlimok is vannak. A döntőbírók és a díjazottak között nem lehetnek ateisták.
A döntőbizottságban korábban szerepelt már a dalai láma, a walesi herceg, a
belgiumi Albert herceg, az idősebb Bush elnök és a néhai Gerald Ford, valamint
Margaret Thacther asszony is.
2007. 05. 11. (XI/19)
