hetilap

Bush elnök és Sali Berisha albán miniszterelnök

Bár Putyin elnöknek a hidegháborút megidéző nyilatkozatai kellőképpen feszült
hangulatot teremtettek a látogatáshoz, Amerika nem tett le a modern
rakétavédelmi rendszer tervezett közép-európai telepítéséről, amelyre a
célállomásnak kiszemelt Lengyelország és Csehország továbbra is nyitottságot
mutat. Bush elnök elsőként a Cseh Köztársaságba látogatott el, majd
Németországban részt vett a G8-as csúcson, villámlátogatást tett
Lengyelországban, majd Olaszországban, ahol a pápával is találkozott, végül
pedig Albánia és Bulgária felé vette útját. Míg Németországban a szokásos
„anarchista vándorcirkusz” tüntetései fogadták az elnököt és a többi G8-as
vezetőt, Olaszországban – a szervezők szerint – közel százezres tömeg vonult az
utcákra, hogy kifejezze Amerika és Bush elnök iránti ellenszenvét.

Bár a tüntetőket főként az iraki háborúval és az amerikai CIA-ügynökök európai
tevékenysége körüli botránnyal kapcsolatos felháborodás fűtötte, Bush európai
megbeszélésein elsősorban a rakétavédelmi rendszerre vonatkozó amerikai tervek
domináltak. A csehek és a lengyelek az orosz fenyegetések ellenére továbbra is
nyitottságot mutatnak a tervek iránt. A megbeszélést követően a lengyel elnök
kijelentette: országa közelebb került a rakétavédelmi rendszer telepítéséhez.
Ugyanakkor a lengyelek ragaszkodnak ahhoz, hogy az intézkedés mind katonai, mind
katonapolitikai szempontból előnyös legyen számukra.

Kaczynski miniszterelnök azonban arra is figyelmeztetett: Putyin elnök
ajánlatát, mely szerint Azerbajdzsán vagy Irak és Törökország területére is
lehetne telepíteni a rendszer egy részét, nem szabad komolyan venni, mivel az
csak „elterelő hadművelet”. „Ha a Kreml megnyeri, amit akar, akkor Európával
szembeni pozíciója összehasonlíthatatlanul erősebb lesz a mostanihoz képest” –
jelentette ki az elnök. A G8-as csúcson azonban a vezetők kerülték a téma
közvetlen érintését, ami részben annak is köszönhető, hogy az iraki háború két
megrögzött ellenlábasát, Gerhard Schröder német kancellárt és Jacques Chirac
francia elnököt sokkal inkább atlantisa szemléletű utódok váltották fel Angela
Merkel és Nicolas Sarkozy személyében. George W. Bush Olaszországban találkozott
Romano Prodi miniszterelnökkel és a pápával is. Amerika Olaszországot továbbra
is fontos szövetségesnek tartja, bár kétségtelen, hogy Silvio Berlusconi
távozása óta a baloldali Prodi-kormány inkább kritikusan viszonyult a
washingtoni politikához. Olaszország kivonta csapatait Irakból, és vonakodik
utánpótlást küldeni Afganisztánba. Emellett néhány órával Bush érkezése előtt
kezdődött meg huszonhat amerikai ügynök pere Milánóban, akiket egy mili-táns
egyiptomi imám elrablása miatt fogtak perbe, egy amerikai katonát pedig azzal
vádolnak, hogy megölt egy olasz kémet Bagdadban. Ezzel egy időben az Európa
Tanács vizsgálatának eredményeként nyilvánosságra hozták azt a jelentést is,
amely szerint bizonyítható, hogy a CIA titkos börtönöket működtetett
Lengyelországban és Romániában 2003 és 2005 között. Az érintett országok
tagadják a vádakat, s bár Bush tavaly ősszel elismerte, hogy léteztek ilyen
börtönök Amerika területén kívül, a jelentés megállapításait nem kommentálta.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek