"Közel egy hónapot töltöttem el tavaly a délkelet-ázsiai cunami sújtotta területeken. Hazatérve azonban most a dél-amerikai államokból azt kell hogy mondjam, hogy a Katrina pusztítása ugyanilyen rombolást végzett az amerikai partokon" – nyilatkozta lapunknak a Baptista Szeretetszolgálat amerikai mentőcsapatának vezetője. Gál Dávid szerint igaza van a CNN-nek, amikor azt állítja, hogy ez volt Amerika cunamija. 

2005. szeptember 13-án az m2 közszolgálati televízió Záróra cím? műsorában egy érdekes kerekasztal-beszélgetésre került sor. Az egyik oldalon két Istenben hívő férfiú ült: Bolberitz Pál római katolikus teológiaprofesszor és Tóth Tibor professzor, a magyarországi kreacionista mozgalom egyik kiemelkedő személyisége. A másik oldalt az evolúcióelmélet két híve, Kampis György professzor, tudományfilozófus és Bence György professzor, az ismert filozófus képviselte. Az ő világnézetük nem került szóba, azonban a vita során elhangzottakból úgy tűnt, hogy mindketten az ateista materializmus követői.

Szeptember 20-án bécsi otthonában kilencvenhat éves korában meghalt Simon Wiesenthal. Bár nem volt vallásos, testét a hagyományt követve Jeruzsálemben temették el. Talán ő tette a legtöbbet azoknak a bűnösöknek a felkutatásáért és felelősségre vonásáért, akik a második világháború alatt zsidókat gyilkoltak. "Ha majd meghalok és találkozom azzal a hatmillióval, akiket a nácik meggyilkoltak, azt mondom nekik, én nem felejtettelek el benneteket. Küzdöttem azért, hogy az áldozatok emléke fennmaradjon. De legalább ilyen fontos az is, hogy az ellenségeinket se felejtsük el" – fogalmazta meg egyszer hat évtizedes küzdelmének lényegét.

A Katrina hurrikán pusztítása nyomán az amerikai magánszemélyek és -szervezetek az elmúlt két hétben mintegy 600 millió dollár (120 milliárd forint) felajánlást tettek az áldozatok megsegítésére. Ez már most többszöröse annak az összegnek, mint amennyi a négy évvel ezelőtti terrortámadást vagy a tavalyi év végén történt cunamit követő napokban összegyűlt. Az amerikaiak ez alkalommal azonban nemcsak a pénztárcájukat nyitották meg a bajba jutottak számára, hanem otthonaikat és üzleteiket is, számosan saját megélhetési javaikat is felajánlottak a vihar által sújtott százezreknek. 

New Orleans tragédiája arra késztetett számos tengerparti nagyvárost, hogy felmérje milyen veszélynek van kitéve egy váratlan áradással vagy más természeti katasztrófával szemben. A háborúkat nem számítva az elmúlt száz évben a nyugati világban nem fordult elő, hogy egy metropolisz néhány óra leforgása alatt elpusztult volna. A történelem során azonban számos példát találunk arra, hogy híres városok hirtelen elhagyott, lakhatatlan helyekké váltak, mások pedig nyomtalanul eltűntek.  A kataklizmák okai leggyakrabban a természeti elemek: a víz, a tűz és a föld voltak. Az elveszett városokat a legtöbb esetben nem is építették újra.

Mi okozta a Katrina hurrikánt?  A választ nem csupán a meteorológusok keresik. Környezetvédők, keresztény teológusok és muzulmán hitszónokok egyaránt azt állítják, hogy az Egyesült Államok déli partvidékét sújtó természeti katasztrófa mögött spirituális okok és emberi bűnös magatartásformák állnak – igaz, abban már eltérnek a vélemények, hogy az ítéletet Gaia, a Földanya, Isten vagy éppen Allah büntetése eredményezte.

Mint arról lapunk is beszámolt, múlt héten az esti áhítat során egy háborodott elméj? asszony késszúrással megsebesítette a taizéi szerzetesközösség vezetőjét, Roger Schütz testvért, aki néhány perccel később belehalt sérüléseibe. A keresztény egység megteremtése érdekében létrejött taizéi mozgalom alapítója központi szerepet játszott az ökumenizmus térnyerésében, halála pedig ráirányította a figyelmet a keresztény egységtörekvések jövőjére. 

Gigantikus előkészületek után szerdán több százezer zarándok részvételével vette kezdetét a katolikus fiatalok Kölnben tartott világtalálkozója. A rendezvénysorozatba a rákövetkező napon bekapcsolódó XVI. Benedek első külföldi útja lesz a németországi zarándoklat, amelynek deklarált célja, hogy a fiatalok segítségével friss hitet öntsön a hitehagyott kontinensbe. Az ifjúság tömeges részvételét a Szentszék a bűnbocsánati búcsú hagyományának felelevenítésével is ösztökélni próbálja, jóllehet ugyanott négy évszázada ennek bírálatából bontakozott ki a lutheri reformáció.

Az utóbbi hónapokban a jeruzsálemi Óváros falain kívül elterülő Dávid városa (Ir David) a régészek csákányainak csattogásától visszhangzik. Bárhol hatolnak a mélybe szerszámaikkal: olyan leletekre bukkannak, amelyek szinte megelevenítik az Ó- és Újszövetség lapjain leírt történeteket. Itt van Siloám tava, ahová Jézus küldte a vakon születettet, hogy mosakodjék meg, és az visszanyerte látását. Itt van Ezékiás király csatornája, amellyel a Gihon-forrás vizét vezette be a városba. Itt van a jebuzeus kori városfal, melyet Dávid és Jóáb katonái ostromoltak. Csak a legfontosabbat nem találták meg: Dávid palotáját. Eddig.

Szélsőjobboldali rabbik egy csoportja kabbalista szertartás keretében halálos átkot mondott Ariel Saron izraeli miniszterelnökre. A temetői szeánszról készült felvételt az egyik izraeli televíziócsatorna is bemutatta. Egy másik rabbi a gázai kivonulásban részt vevő katonákat és rendőröket fenyegette meg végzetes betegségekkel és autóbalesetekkel. 

Pápaságának első komoly diplomáciai konfliktusába bonyolódott XVI. Benedek, miután – vatikáni hagyományokat követve – a terrorizmust elítélő egyik nyilatkozatában az áldozatok között felsorolt országok lajstromából "kifelejtette" Izraelt. Izrael állam és a Szentszék ennek kapcsán kirobbant vitája azóta indulatoktól sem mentes szócsatává mérgesedett, amelyet már nagy tekintély? vallási vezetők igyekeznek csitítani. 

Szemmel láthatóan zavarban van az anglikán egyház egy hamarosan életbe lépő, a homoszexuális élettársi kapcsolatot engedélyező polgári törvény miatt.  A nagy múltú felekezet ugyanis nem tudja, hogy mit is tegyen a tavaly decemberben megszavazott, de csak idén életbe lépő törvénnyel, amelyet egyszerre szeretne elfogadni és elutasítani.

Feltűnő feszület a szomszéd kocsijában, fiatal, jó fej keresztények, bőrdzseki "Jézus felráz" felirattal a hátán – hogy mindez miért is került bele egy amúgy tipikus hollywoodi filmbe? Doug Liman, a Mr. és Mrs. Smith rendezője szerint csakis azért, mert olyan "jópofa". Valószínűleg így vannak ezzel többen is a filmipar fővárosában, ahol egyre gyakrabban jelennek meg szimpatikus figurákként a keresztények – mindennek azonban a The New York Times összeállítása szerint korántsem emberbaráti, sokkal inkább üzleti okait kereshetjük. 

"Németország állampolgára, legyen az akár terrorizmussal gyanúsítható, nem adható ki, nem kötelezőek rá nézve az EU kiadatási egyezményei – így summázható a német alkotmánybíróság botrányszagú döntése, a berlini kormánynak lekevert újabb pofonja. Mamoun Darkazanli német–szíriai állampolgár, akit Spanyolországban a 2001-es Amerika-ellenes al-Kaida-támadás előkészítésében való közvetlen részvétellel vádolnak, tegnap szabad emberként hagyhatta el a börtönt" – egy hír a szerdai lapokból.

A 20. század első felében szerte az országban beszéltek az emberek olyan "hívőkről" – nazarénusokról, baptistákról, szombatistákról, adventistákról, metodistákról –, majd az első világháború után olyan "reszketősökről", azaz pünkösdiekről is, akik erkölcsi tartásukkal, hitükkel és szokatlan gondolkodásmódjukkal nagyon elütöttek a szegény, megnyomorított magyar parasztságtól. A Nyugat első nemzedékéből Móricz Zsigmond, Kodolányi János, Juhász Gyula, Sinka István, Tamási Áron, Tömörkény István, sőt korábban két arisztokrata szerző, Eötvös Károly és Justh Zsigmond is mind kapcsolatba kerültek a különféle ébredési mozgalmakkal és szépirodalmi alkotásaikban teret adtak a témának.  A krisztusi hit a magyar irodalmi kánonba csak szórványosan került be – annak ellenére, hogy jelentéktelen falvakban is ekkorra már hat-nyolc különféle hitvalló protestáns gyülekezet működött. A pesti irodalmi körök, azaz olyan urbánus szerzők, mint Ignotus, Ady, Babits vagy Kosztolányi figyelmét elkerülte a jelenség, hiszen ők a Párizsból jövő városi irodalom tanulmányozásában és követésében látták a magyar irodalom megújulásának esélyét. Összeállításunkban néhány olyan gyöngyszemet mutatunk be, amely a vidéki Magyarország képéhez tartozó egykori "parasztapostoloknak" kíván emléket állítani.

– A közelmúltban jelent meg – Berta Pállal közösen írt – Harmadik háború cím? kémregénye. A könyv vajon nyári szórakoztató olvasmány, avagy fontos üzenetet is hordoz?– Nem akartam afféle izgis lektűrt írni, de ha az lett, annak külön örülök. Szerzőtársammal rengeteg jó sztorit gyűjtöttünk össze benne, ezért – legalábbis reményeim szerint – kellemes olvasmány. De én inkább – ha fogalmazhatok így – a háttérre vagyok büszke. Hiszen bemutatjuk az Európában és a világban jelenleg is zajló különös háborút. Ugyanis, bár látszólag úgy tűnik, hogy béke van, folyamatos hadiállapot részesei vagyunk.

Négy apáca vállalta a felelősséget azért a bűncselekményért, amelynek során a moldvai Szentháromság kolostorban "ördögűzés" címén keresztre feszítették és halálra kínozták egyik társnőjüket – derült ki az eset körülményeit felderítő ügyészi vizsgálat hétfőn közzétett előzetes eredményeiből. Románia- szerte azonban sokan azt hiszik: maga az ördög ölte meg a román apácát.