Egyes iszlám szélsőséges csoportok nyílt vallási köntösben jelentkező terrorizmusa zavarba ejti a nyugati gondolkodókat. Sokan ugyanis azért ódzkodnak ezen szervezetek nyílt megbélyegzésétől, mivel attól tartanak, hogy ezzel elkerülhetetlenül együtt jár az iszlám hit és kultúra fölötti kíméletlen ítéletalkotás. Hogy ez mennyire nincs így, azt az iszlám kultúrák története nagyon szemléletesen alátámasztja. Sőt Bernard Lewis, az iszlám nemzetközi hír? szaktekintélye egyenesen azt állítja, hogy az iszlám radikalizálódásához és ámokfutásához nincs köze a hagyományos iszlám kultúrának, annak hátterében sokkal inkább az európai nácizmus vallási köntösben való továbbélése áll. 

Nem Jules Verne regénye tette fel először azt a kérdést, hogy mi található a Föld középpontjában, de az Utazás a Föld Középpontjába cím? regény volt az első olyan könyv, amely tömegekben keltette fel az érdeklődést a Föld középpontja iránt. Verne hősei az utazás végén egy önálló és egzotikus világot találnak a Föld alatt, de a különböző mitológiáknak és a Bibliának is van válasza arra, hogy mi van a Földben a talpunk alatt mintegy hatezer kilométernyire. A következő hónapokban az Empire State Buildingnél huszonötször hosszabb fúróval japán tudósok vágnak neki, hogy egy, a Föld középpontjáig tartó távolság szempontjából kicsi, de fontos lépést tegyenek a Föld középpontja felé.

Pünkösd ünnepe sokféle nevet kapott. Eredendően aratásünnepnek tekintették. Időpontjának kiszámolása hetek számlálásával történt, ezért a Tóra "a hetek ünnepének" nevezi, ami héberül hag ha-Savuót. Közismert neve pünkösd, ami a görög pentékoszté, azaz "ötvenedik", szóból ered, mivel az ünnep a húsvéttól számított ötvenedik napra esik.

Csángó magyar, csángó magyar, Mivé lettél csángó magyar? Ágrólszakadt madár vagy te, Elvettetve, elfeledve. (Részlet a csángó himnuszból) A Kárpátokon túl, Moldvában élő magyarokat mindenki csak csángó néven tartja számon. A tudományos életbe és a köztudatba így vonult be a Bákó megyei magyarság, amelynek az eredetét homály fedi. A román magyarázat szerint elmagyarosított románok a csángók, míg az erdélyi történelem székely magyaroknak tartja őket. A vita, amelynek a csángók sajnos csak vesztesei voltak, évszázadok óta tart. Mára több, sikeresnek beharangozott kezdeményezés fulladt kudarcba, amely a csángók anyanyelvének, identitásának megmentését célozta, de a legújabb romániai politikai változások nyomán ismét megújult a párbeszéd a csángók sorsáról. A kulturális autonómia-tervezet román kormány általi támogatása egy szebb jövő üzenetét hordozza Erdélyben és a Csángóföldön egyaránt. Gyimesi csángó falu. Elszigetelt magányban Fotók: Somorjai L.

"A békési Istengyülekezeteihez tartozó Gellán Gábornak a kisfia nagyon megbetegedett, annyira, hogy az édesanyának a beteg gyermekkel a gyülekezet szerda esti istentisztelete alatt otthon kellett maradnia. A gyermek egyszer csak megmerevedett. Midőn az asszony látta, hogy hiába szólítgatja életre, elküldött férjéért a gyülekezetbe, hogy legyen otthon, mert a gyermek halálán van, tán meg is halt. A gyülekezet közben imádkozott érte, s mikor a gyermek atyja hazaért, már élve találta a gyermeket"– adta hírül Sárkány Győző 1931 júniusában a Megyei Hírlap hasábjain. 

A mai Irán jelentős részét alkotja az ókori Káldeának, ahol Dániel, az ószövetségi hős bátran szembeszállt a káldeus birodalommal, mivel nem akarta megtagadni zsidó hitét, és hódolni a birodalom fő vallásának. Sokan "új Dánielt" látnak az iráni Hamid Pourmandban, akit szeptemberben börtönöztek be hitbeli meggyőződése miatt, és fogvatartói igyekezete ellenére mindeddig nem volt hajlandó megtagadni az evangéliumba vetett hitét. 

Aki az arámi nyelv nyomába ered, kalandos utat fog megtenni a közel-keleti sivatagok, hegyek-völgyek, majd Európa és Észak-Amerika tájain. Erre az intellektuális utazásra vállalkozott a Jerusalem Post cím? izraeli lap; tudósítója találkozott egy sor tudóssal, számos vallási vezetővel és laikussal – akik mind "szakértői" az egyes helyeken még élő sémita nyelveknek, melyekről legtöbben azt hinnénk, hogy már régen nem léteznek. Találkozott modern arámi nyelven éneklő izraeli rockzenekarokkal, arámi és szír nyelv? rádió- és tévéadásokkal Kanadában, az Egyesült Államokban és Skandináviában, Szíria és Irak eldugott falvaiban, ahol az arab helyett ma is az arámi nyelv a helyi kommunikáció nyelve. Arám nyelv? keresztelő Irakban, a Tigris folyóban. Évezredes örökség Fotó: Reuters 

Tudomány, hit, világmagyarázat címmel jelent meg Tóth Tibor könyve ebben az évben, amelynek ars poeticája a darwini evolúció tagadása. Ezzel párhuzamosan egy új alternatívát vázol fel, a teremtéselmélet (kreacionizmus) bibliai világképét. Úttörő vállalkozás ez Magyarországon, kompakt, mérvadó m? a témában. A könyv előtörténetéhez tartozik, hogy a Magyar Tudomány cím? folyóiratban, 1998-ban ugyanezen a címen a szerző már megjelentetett egy nagyobb terjedelm? cikket, amely annak idején – igencsak szokatlan témája és érvelési rendszere miatt – nagy vitákat váltott ki, és csak olyan tudományos tekintélyek támogatása mellett jelenhetett meg, mint Heller Ágnes és Vámos Tibor akadémikusok.

1867. június 9-én a The New York Times hírül adta, hogy a Quaker City nev? gőzös kifutott a város kikötőjéből, fedélzetén válogatott személyiségekkel, akik nem kevesebb mint kétezer-egyszáz dollárért egy földközi-tengeri körutazáson vesznek részt. Visszatérésük október végére várható. Bár a hetvenöt főnyi társaságból hiányoztak olyan nagy nevek, mint a korábban visszalépett Sherman tábornoké, az utazás vidámnak és reményt keltőnek ígérkezett. Az utaslistán ott szerepelt Samuel Clemens neve is, aki Mark Twain írói álnéven vált hamarosan világszerte ismertté. 

A San Franciscó-i fellebbviteli bíróság hétfőn ismét érvénybe helyezte azt az alsóbb fokon elutasított keresetet, amelyben holokauszt-túlélők azzal vádolják a vatikáni bankot, hogy tisztára mosta a horvátországi usztasa rezsim által az áldozatoktól elrabolt javakat – jelentette az NBC televízió. 

Grüll Tibor, Jeruzsálem

Aki beesett arcú, öltönyös-nyakkendős-szemüveges egyénnek képzeli az egyetemi professzorokat, első pillantásra nehezen mondaná meg Hanan Eshelről, hogy ő is közéjük tartozik. Fején kipa, lábán edzőcipő, kitűrt kockás inge lobog a szélben. Pedig a Tel Aviv-i Bar-Ilan Egyetem tanszékvezető régészprofesszora, aki több mint húsz éve ás, kutat, publikál Kumránról. Néhány üdvözlő szó után zuhogó esőben vágunk neki rögvest a barlangoknak, ahol hatvan éve az első holt-tengeri tekercseket felfedezték. Hegynek fel, hegynek le, mindenünk csurom víz, tetőtől talpig sárosak vagyunk – én majdnem leestem egy szakadékba, két amerikai kolléga a dzsekijével húzott ki –, de Hanan csak megy elöl, és fáradhatatlanul magyaráz.

Bár a hét folyamán a Schindler házaspár még tett egy utolsó elkeseredett lépést lányuk, Terri Schiavo megmentése érdekében, egyre valószín?bb, hogy a negyvenegy éves nő a közel kéthetes éheztetés következtében hamarosan meghal. A Schiavo-ügy eddigi fordulatai, amelyek során minden bíróság a fiatal hölgy halála mellett döntött, egyre jobban azt a vélekedést erősítik meg, amely szerint a jog – bár képes eligazítani számos ügyes-bajos, akár erőszakos ügyben – nem képes és talán nem is alkalmas élet és halál kérdésében dönteni. Az elmúlt évtizedek bírósági döntései – hasonló esetekben – ugyanis egyre inkább a halálhoz való jog felé mozdultak el, így jelen pillanatban fel sem merül az a kérdés, hogy joga van-e Terri Schiavónak élni.

A héber naptár szerint ádár hó 14-én tartja a zsidóság purim ünnepét, mely a zsidó nép fizikai megsemmisüléstől való szabadulásának örömünnepe. Egy hónappal később kerül sor a zsidó húsvétra (peszach), mely az egyiptomi fogságból való megmenekülés emlékét őrzi, s a Messiás jövőbeni megváltásához hasonlítják. A határtalan vidámsággal megünnepelt purim így a szabadulásból szabadulásba történő utazás egyik fontos mérföldköve. A keresztény világ viszont már ezen a hétvégén a húsvétot üli meg, megemlékezve Jézus Krisztus haláláról, eltemettetéséről és feltámadásáról, azaz a halál rabságából való örök szabadulásról.

Martin Scorsese nevének és a filmért kapott öt Oscarnak köszönhetően valószínűleg sokan váltanak majd jegyet, hogy megnézzék az Aviator cím? filmet, amely a huszadik század Amerikájának egyik leghíresebb és leghírhedtebb személyéről, a multimilliomos Howard Hughesról szól. A film megtekintése után is nyitott marad a kérdés, hogy ki volt valójában Howard Hughes: bőkez? filantróp, zseniális feltaláló vagy egy közveszélyes őrült.

Két olyan rendkívüli bűncselekmény is történt az elmúlt héten az Egyesült Államokban, amely felett a média azóta sem tud napirendre térni. A wisconsini és az atlantai ámokfutók esetében közös vonás, hogy mindkettőjük keresztény célpontot választott magának. Ám míg az istentiszteleti lövöldözésnek tragédia lett a vége, a második esetben a menekülő tömeggyilkos a túszul ejtett hölgy bizonyságtétele nyomán megadta magát a rendőrségnek.

Az Opus Dei mozgalom elmúlt években tapasztalt előretörése a pápai utódválasztás közeledtével egyre növekvő aggodalommal tölti el az egyház liberális szárnyát – véli a Financial Times. A brit gazdasági napilap egy e heti elemzése szerint a küszöbön álló konklávén – amelyen jelenleg száztizennyolc bíboros lenne jogosult a részvételre – a legkomolyabb érdekcsoportok között kell számolni a "titokzatos" rend lobbistáival.