Multikulti nemzeti ünnepkört javasol Franciaországban egy baloldali agytröszt a muszlim közösség integrációja érdekében. A francia szocialistákhoz közel álló Terra Nova ezt Az iszlám vallás emancipációja Franciaországban című tanulmányában javasolta. Az ország iszlamizálódásának következményeivel a francia társadalom nap mint nap kénytelen szembesülni.

Gúnyolódó mémek kísérték dr. Joseph Nicolosi terapeuta halálhírét a Twitteren, aki az 1991-ben írt, Szégyen és kötődésvesztés című sikerkönyvével berobbantotta a köztudatba a homoszexualitás gyógyítását nyíltan felvállaló helyreállító terápiát. A híres-hírhedt pszichológus a főáramú felfogással ütköző álláspontját, miszerint „ha nem akarsz, nem kell melegnek lenned!“, olyan felületeken védelmezte meg, mint az Oprah Winfrey Show, Larry King, Fox News, ABC News vagy éppen a BBC. Nicolosi hatását mutatja, hogy 2015-ben Barack Obama törvényi eszközöket helyezett kilátásba a homoszexuális irányultság megváltoztatását célzó programokkal szemben, amelyeket Hillary Clinton – győzelme esetén – elsők között vitt volna át a Kongresszuson.

A liberalizmus filozófia, világnézeti alapelv, illetve politikai, gazdasági és szociális gondolat is egyben. Honnan ered ez az eszme, amelynek modern formája dominálja a nyugati világ gondolkozásmódját? És mik az alapvető különbségek a klasszikus liberális értékrend és a modern liberalizmus között? Hogy választ kapjunk a kérdéseinkre, először a 17. századba kell visszautaznunk, hogy megismerkedjünk „a liberalizmus atyjával”, John Locke-kal.

Hétfőtől új műsorstruktúrával jelentkezik a Hit Rádió. A csatorna megújulásáról és az elmúlt két évben megtett útról Tóth Gézával, a Hit Rádió ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

„Ha a gépek jobbak nálad, válj te is azzá” – szólalt föl Elon Musk Dubajban, az Egyesült Arab Emirátusban rendezett konferencián, ahol a milliárdos tech-vezér kijelentette, hogy az emberiségnek fizikailag is egyesülnie kell majd a technológiával. A mesterséges intelligencia (AI) és a robotika exponenciális fejlődése ugyanis már rövid távon több millió munkahelyet tesz majd fölöslegessé, amit az oktatás, átképzés önmagában képtelen lesz orvosolni, ugyanis Musk szerint maga az emberi agy „túl buta” a 21. századhoz.

„Mostanában nem érek rá, nagyon sok dolgom van, az új könyvem kiadását intézem” – mondta egy alkalommal, amikor az interjút próbáltuk egyeztetni. Először azt gondoltam, kifogást keres, de tévedtem. Bálint Ákos ügyvéd 94 évesen sem mondható nyugdíjasnak; ír, szerkeszt, és naponta bejár a Budapesti Ügyvédi Kamarába. Arra panaszkodik, hogy ügyfelei egyre-másra kihalnak. A Heteknek az 1944. márciusi német megszállás évfordulója kapcsán mondta el regénybe illő történetét.

George Soros: A multimilliárdos globális hálózata és az általunk ismert világ vége címmel jelent meg a napokban a magyar származású német újságíró, Andreas von Rétyi könyve. A könyv a Soros-szervezetek tevékenységével és azoknak a politikai életre gyakorolt hatásával foglalkozik elsősorban, és ahogy a címből is látszik, a szerző szerint a multimilliárdos az általa pénzelt civil szervezeteken keresztül a világpolitikára is nagy befolyást gyakorol.

Kevesebb mint nyolc nap – ennyi telt el a felsőoktatási törvény módosításának Országgyűlés elé terjesztése és elfogadása között. Ha a „CEU-ügy” kirobbanását az Origón a Magyarországon működő külföldi fenntartású felsőoktatási intézmények működési szabálytalanságaival foglalkozó cikk megjelenésétől számítjuk, akkor is csak néhány órával telt el több az ügy kezdete és vége között. Nyolc nap elegendő volt ahhoz, hogy a magyar Országgyűlés kormánytöbbsége kivégezze a Közép-európai Egyetemet, vagy legalábbis megteremtse a kivégzés feltételeit.

A különböző technikai vívmányok használata könnyen okozhat függőséget, azonban ez nem minden esetben a véletlen műve, vagy a felhasználó hibája: egyes techcégek tudatosan alkalmaznak szakembereket és tudományos eszközöket a minél nagyobb függőség kiépítése és fenntartása érdekében. Cikkünkben átnézzük, hogy mitől alakulhat ki függőség, illetve a technológiai cégek milyen módokon próbálják rávenni felhasználóikat szolgáltatásaik „kitartóbb” használatára.

1996-ban az ország három legnagyobb adózója közé tartozott, ha valaki, akkor ő tudja, hogyan kell üzletet csinálni. A felépített gyógyszerbirodalom sikert és csillogást hozott az életébe, diszkréten elrejtve az árnyékba húzódó Somody Imrét. A Centrál Kávéház tulajdonosa Győrben egyetemi hallgatóságnak mesélt életútjáról, ahol a Heteknek is interjút adott.

A Csíki „sörháború” után újabb szeszvitában érintett a magyar kormány. Az erdélyi főzőmesterek ugyanis szeretnék használni a pálinka megnevezést a gyümölcspárlataikra – ezt azonban a jelenlegi európai szabályozás szerint Magyarország mellett négy osztrák tartomány teheti csak meg. A pálinkavita személyeskedésig fajult, fegyvernyugvást a témát mindig kiemelten kezelő Orbán Viktor hozhat.

Száznégy műholdat lőtt ki az űrbe India egyetlen napon, amellyel maga mögé utasította a korábbi rekordert, Oroszországot, aki korábban „mindössze” 37 műholddal tartotta ezt a csúcsot. India újfent bebizonyította, hogy űrnagyhatalom: a korábbi brit gyarmat saját erőből indította el rakétaprogramját, amelynek segítségével már a kilencvenes években műholdakat tudott pályára állítani, a kétezres években saját űreszközt lőtt fel, amely nagy felbontású képeket készít a Föld felszínéről, három éve pedig szondát küldött a Marshoz.

Mióta a csillagászat feltárta az Univerzum hatalmas méreteit, és a benne előforduló csillagok elképesztő számát, azóta foglalkoztat bennünket a kérdés: egy ekkora világűrben egyedül a Föld bolygón lenne értelmes élet? A téma spekulációk sokaságát eredményezi, de a kézzelfogható felfedezések még gyerekcipőben járnak. A földönkívüli élet lehetőségére a NASA bejelentése irányí­tott újra átlagosnál nagyobb figyelmet: hét földméretű, szilárd felszínű bolygót találtak tőlünk negyven fényévre, egy vörös törpecsillag körül.

Informatikus csodagyerekből az ország egyik leggazdagabb üzletembere lett, hogy utána politikusnak álljon, majd a korrupcióellenes hatóság elől menekülve saját tévécsatornáján teregesse ki a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás szennyesét. A 38 éves Sebastian Ghita (képünkön jobbra) filmbe illő története tükröt tart a román demokráciának – és sajátos kelet-európai stílusjegyei miatt a magyarok számára sem hangzik valószerűtlenül.

1947. február 25-én Kovács Bélának, az 1945-ös nemzetgyűlési választáson abszolút többséget szerzett Kisgazdapárt főtitkárának letartóztatásával tette meg a Vörös Hadsereg és a Magyar Kommunista Párt a döntő lépést azon az úton, amely Magyarországot évtizedekre egypárti diktatúrává tette.

Presser Gábor az interjúnk előtt előre kikötötte, hogy nem szeretne a privát életéről beszélni, még kevésbé a rendszerváltás előtti és utáni dolgokról, a dicső múltról és az LGT-ről végképp nem, legfeljebb arról, amivel ma foglakozik. Nos, innen szép a győzelem – gondoltuk útban a Vígszínház padlásszobája, azaz Presser Gábor irodája felé menet.

Az utóbbi hónapokban újra számos érdekes kötet került a magyar könyvesboltokba, olyan könyvek, amelyek szerzői kritikusan elemzik a hazai közállapotokat, a „nemzeti együtt-működés” orbáni rendszerét. Hogy csak néhányat említsek: Paul Lendvai Új honfoglalás cím alatt összefoglaló történeti elemzést ad erről a rendszerről, létrejöttéről és névadója politikai egyéniségének kialakulásáról. Ez a németből lefordított könyv elsősorban a külföldi olvasóknak készült, de a magyar közönségnek is tud újat nyújtani. Debreczeni József A szürke dominanciás című műve az Orbán–Simicska-viszály kialakulását és lényegét vizsgálja, és e nagy jelentőségű, egyben jellemző részletkérdés prizmáján át a Fidesz (és Orbán) egész gazdasági és politikai rendszerébe enged tanulságos betekintést. Lengyel László Halott ország címmel kiadott könyve nagy látószögű történeti-politikai esszégyűjtemény, a hazai fejleményeket európai, nemzetközi összefüggésben vizsgálja.

„Lehetséges, hogy néhány évtizeden belül a mesterséges intelligencia olyan módon múlja felül az ember szellemi kapacitását, amely, ha nem készülünk fel rá, kihívás elé állíthatja az emberiség azon képességét, hogy saját teremtményét irányítsa, és következésképpen akár azon képességét is, hogy saját sorsát kontrollálja, és biztosítsa a faj túlélését.” Mindez nem egy tudományos-fantasztikus film prológusában, hanem az Európai Unió Jogi Bizottságának jelentésében szerepel, és hasonló megállapításokat fogalmaznak meg olyan feltalálók és tudósok is, mint Elon Musk vagy Stephen Hawking. A mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek szerint ugyanakkor sokkal célravezetőbb a rohamosan fejlődő „okosvilágot” az elektromossághoz hasonlítani. Vagyis a gépek lázadásától aligha kell tartani, mélyreható társadalmi és gazdasági változásokkal azonban érdemes kalkulálni.

Az értelmiségi fülnek sokszor gyanús a Nyugat ostorozása, úgy tűnhet fel, mint az autokratikus rezsimek mentegetésének kommunikációs védjegye. A nagy egymás mellett való elbeszélés, a zárt tömbösödés korszakában kevesen kíváncsiak hosszas mérlegelésre, végigvitt gondolatokra. Sokkal kifizetődőbb a saját táborbeli lojalitást erősítő bélyegosztás az ellenfélnek, az online leszámolás. Ezért előrebocsátom, nem a Nyugat általánosságban történő ostorozása motivál, különösen nem valamilyen rejtett politikai céllal, az úgynevezett Kelet idealizálása érdekében. Hiszen az emberi jogok, a magántulajdon védelme, az individuum kiteljesedésének lehetősége, a szabadságeszmény mind nyugati vívmány.