2016-ban világszerte, így az Európai Unió tagországaiban is kicsit növekedett a gazdaság és a reálbérek színvonala. Európán belül az euróövezet régi országaiban csak enyhe, míg a kelet-európai országokban jóval nagyobb arányú javulás volt megfigyelhető. Ez utóbbi tendencia biztató, de mivel az unió legelmaradottabb országairól van szó, amelyeknek átlag feletti gazdasági növekedését alapvetően az uniós fejlesztési támogatások generálják, a nyugat-európai szinthez való felzárkózás még várat magára. Többek között ez derül ki az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet idei jelentéséből, amely az európai munkavállalók helyzetének alakulását vizsgálja 2008 és 2016 között, s amelynek magyarországi adatait nemrég tette közzé a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma.
A kelet-európai gazdaságok nagyfokú külső kitettsége és elmaradottsága miatt különösen nem mindegy, hogy milyen hatékonysággal költik el az uniós felzárkóztatási támogatásokat, amelyeknek a jövője amúgy elég bizonytalan. A versenyképesség elengedhetetlen feltétele a gazdasági növekedést élénkítő, a belső keresletet és a kiterjedt beruházási aktivitást megfelelően támogató pénzügyi politika. A jelentés szerint az EU-források hatékony felhasználásának tekintetében Magyarország még a V4-ek viszonylatában is erősen le van maradva, jóllehet aránylag a legtöbb támogatásban részesül.
A jelentés adatai szerint 2007–2013 között hazánk a GDP 4,5 százalékánál is több támogatási forrást kapott beruházásokra és humánerőforrás-fejlesztésre, azaz jóval többet, mint az éllovas Csehország, Lengyelország vagy akár Szlovákia. A jelenlegi, 2014–2020-as periódusban szintén Magyarország kapja a GDP arányában a legtöbb támogatást a visegrádi országok közül. Ennek ellenére a magyar gazdaság növekedési üteme mindkét periódusban a legalacsonyabb a régióban, és különösen alacsony a V4-országokkal összevetve – állapítja meg a jelentés. (Az uniós források jelenleg a GDP 5-7 százalékát teszik ki nálunk évente, míg a GDP-növekedésünk 3 százalékos, azaz a fejlesztési pénzek nélkül nem lenne növekedés.)
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2017. 09.22. (XXI/38)
