Az MSZP nem tett jelentőset a társadalmi igazságosság területén, ezért szavaznak most balosként „spontán” sokan a Jobbikra és a Fideszre - Földes György, a Politikatörténeti Intézet vezetője az MSZPŰbaklövéseiről.

Az atv.hu értesülése szerint „Magyarországért, a köztársaságért” címmel országértékelő beszédet tart Gyurcsány Ferenc március 19-én, pénteken az általa két éve életre hívott Magyar Demokratikus Charta nyilvános rendezvényén. A Magyar Demokratikus Charta azért ekkor tartja ezt a nyilvános rendezvényt, mert 1944-ben ezen a napon lépték át a német csapatok Magyarország határát.Gyurcsány Ferenc az elmúlt hónapokban szinte mindig zárt pártfórumokon beszélt, nyilvános eseményen hosszú ideje nem szólalt fel. A Hetek értesülései szerint ez egyébként a MSZP vezérkara és a volt kormányfő közötti megállapodás része volt. Az MSZP-ben kétféle állásponttal lehet találkozni „Gyurcsány-ügyben”. Az egyik szerint a volt pártelnök távozását követően markáns és karakteres vezető nélkül maradt az MSZP, helyét Lendvai Ildikó pártvezetőként nem tudta/tudja sikeresen betölteni. A szocialista kampány a 2006-oshoz képest, melyet Gyurcsány irányított, erőtlen és fantáziátlan, nincs érdemi és médiaképes válasz a Fidesz brutális vádjaira. „Gyurcsány párton belüli népszerűségét mutatja, hogy ahova megy, ott eksztázisba kerülnek a szoci szimpatizánsaink. Nem véletlen, hogy a vele foglalkozó hírek népszerűek és nézettek, illetve az sem ok nélküli, hogy nagyobb erejű tapsot kapott a kampánynyitó gyűlésen, mint a hivatalos miniszterelnök-jelölt, Mesterházy Attila” – fogalmazott egy Gyurcsány-fan szocialista, aki szerint az a legfontosabb kérdés Magyarországon, hogy ki lesz az Orbánon kívüli világ vezetője. Ezzel szemben a Gyurcsány-kritikusoknak az a válasza, hogy „a volt miniszterelnök olyan karakter, hogy ha három százalékon is állnánk, akkor is a megmaradt hívei győztesként éltetnék, még akkor is, ha idővel csak egy teremnyien maradnának”. Gyurcsány Ferenc „háttérbe szorítása” mögött az az érv húzódott meg, hogy az MSZP úgymond nemcsak a saját táborát szeretné az urnákhoz csábítani, hanem a bizonytalanok közül is támogatókat kíván szerezni. A volt miniszterelnök személye viszont annyira megosztja a társadalmat, szól az érvelés, hogy vele nehéz össznemzeti pártnak tűnni. „Az SZDSZ-esedést jelentené, ha csak a saját bázisunknak akarunk szólni. Az SZDSZ korábbi vezetői saját körökben mindig népszerűek, mondhatni sztárok voltak, de a végére már senki sem volt kíváncsi a pártjukra ” – magyarázta egy szocialista vezető, hogy miért támogatta, hogy Gyurcsány átmenetileg „szájkosarat” kapjon, azaz csak a belső körnek beszélhessen.   A nyilvános szereplések kapcsán az is baj lehet, hogy a fórumokon újra és újra előkerül az őszödi beszéd kérdése, ami ugyancsak ellentmondásos megítélés alá esik a párton belül. A Nemzetbiztonsági Hivatal ugyan tavaly december végén lezárta a vizsgálatot a kiszivárogtatásról, ám a jelentést nem hozták nyilvánosságra. A tág közvélemény a mai napig nem tudja, hogy a volt miniszterelnök és az MSZP vesszőfutását okozó kiszivárogtatás hogyan történt. Ebben a kérdésben is két, egymást kizáró, de markáns álláspont található az MSZP-ben. Az egyik szerint a szocialisták között akadt egy kör, amely elárulta Gyurcsányt, és eljutatta az inkriminált felvételt a sajtónak, hogy így buktassa meg az akkor még népszerű miniszterelnököt. Ha ez igaz, az „a politikai gyilkosság kategóriája”.  Mások szerint – némely szocialista vezető is ezen az állásponton van – viszont taktikai okokból maga Gyurcsány Ferenc és beosztottja, Gál J. Zoltán egykori államtitkár szivárogtatta ki a beszédet, csak elszámították a következményét. Ha pedig ez a verzió a valós, akkor az – figyelembe véve az elmúlt évek nyilatkozatait – a szemfényvesztés minősített esete.     Épp emiatt hihetetlen indulatokat kelt, amikor ez a téma előkerül a párton belül. A közelmúltban viszont éppen Gyurcsány Ferenc beszélt erről egy belső fórumon, azt állítva, hogy elárulták őt. Szili Katalin erre úgy replikázott, hogy ha valaki árulóról beszél, annak legyen bátorsága kimondani, kire gondol.

Kis János filozófus, az SZDSZ alapítója hosszú interjút adott a Beszélő folyóiratnak, melyben elemezte a jelenlegi politikai helyzetet.

Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője bejelentette, hogy Sólyom László köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást, mert véleménye szerint a jogszabály nem alkotmányellenes.

Orosz finanszírozás, MSZP-s érdek, Csurka csatasorba állítása, személyes ügyek feltérképezése, sajtóössztűz - a Fidesz mindent bevet, hogy visszakalapálja a középosztályban is egyre erősödő Jobbikot. Pedig nemrég Orbán azt hitte, egy kormányzói ejnye-bejnye elég lesz a Jobbik marginalizálásához, most már viszont - bár nem valószínű - azt is számításba kell venni, hogy egy erős Jobbik és egy jól szereplő MSZP veszélybe sodorhatja a Fidesz parlamenti többségét.

Növekszik a választói aktivitásA szavazásra jogosultak 60 százaléka venne részt biztosan egy most vasárnapi választáson, ami jelentős növekedés a decemberi és a januári 51 százalékos arányhoz képest. A Tárki Társadalomkutatási Intézet felmérése szerint a Fidesz–KDNP a listás szavazatok 53-55 százalékára, az MSZP 21-23, a Jobbik 10-12 százalékára számíthat. Rajtuk kívül az LMP, esetleg az MDF érheti el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot.

Ha a szélsőségesek be is kerülnek a parlamentbe, kisebb ellenzéki pártként képtelenek betartani ígéreteiket, és semmittevésük ledarálja választói bázisukat – vélekedik Hubai László. A választásiföldrajz-kutató szerint tévedés, hogy a nyilasok, a kommunisták, a jobbikosok ugyanazokban a választókerületekben győztek, ahogy az is tévedés, hogy balos szavazók hizlalták fel a Jobbikot.

Túlzás volna azt állítani, hogy John F. Kennedy személyét a világszerte Marilyn Monroe-ként ismert színésznő, született Norma Jane Baker szerelme (és 1962 májusában lágyan búgó születésnapi vallomása) vagy Jacqueline Lee Bouvier first ladyként nyújtott ragyogó alakítása tartja meg emlékezetünkben, de az vitathatatlan, hogy a politikusok magánélete legalább olyan mértékű közérdeklődésre tart számot, mint az általuk képviselt politikai formációk programjai.

„Megdöbbentő brutalitással számoljuk fel a bűnözést. A társadalmi együttélésre képteleneket elkülönítő táborokba zárjuk. A gyilkosokat megöljük.” „Nyugdíjak azonnali 30 százalékos emelése!” „Rendet teremtünk!” „Kiirtjuk a parlagfüvet!” „Visszavesszük, ami a miénk!” „Felszámoljuk az egészségre veszélyes telefontornyokat és elektromos vezetékeket.” „Szent Korona-értékrend szerinti szabadságeszme érvényesítése Magyarországon!” „Új, forradalmi embertípusra van szüksége nemzetünknek!” „Eladjuk vagy felszámoljuk a Magyar Televíziót, mert felesleges, nézhetetlen.”

Kétszer nem léphetsz ugyan­abba a folyóba – bölcselkedett a görög Hérakleitosz az időszámításunk előtti 6. században, de tévedett. Igaz, hogy csak pártokra szűkítve, de a szocialistáknak sikerült cáfolniuk az antik filozófust, és 2010-ben gyakorlatilag ugyanabban a folyóban álldogálnak, mint 2002-ben. Tagadhatatlan, hogy a népszerűség vize most csak a bokájukat nyaldossa, és nem Medgyessy Péter áll horgászcsizmában a kampányfolyam közepén, de stílusuk, érdemi mondanivalójuk, belső szövetségi rendszerük szinte tükörképe a nyolc évvel ezelőttinek.

Négy éve diadalittas szocialisták és letört fideszesek gyülekeztek az Országgyűlés alakuló ülése előtt. A parlamenti ciklus utolsó ülésnapja pedig hatalomba készülő jobboldaliakat, és letört, rezignált baloldali politikusokat talált. Utóbbiak közül sokan biztosan nem lesznek tagjai a következő T. Háznak – és nem önszántukból.

Húsz év után önszántából távozik a parlamentből, az idei választáson már nem indul. Milyen hangulatban megy?

A Bokros Lajos Baráti Kör legutóbbi vendégelőadója Heller Ágnes filozófus volt, aki „Miért nehéz a demokrácia?” címmel tartott előadást.

Magyarországon a politikusok jelentős része egzisztenciális okok miatt választja a közéleti pályát, miközben képességeik hagynak némi kívánnivalót maguk után. A felfutás azonban a gyengébb, ámde ambiciózus jelölteknek sem lehetetlen. A pártokban ugyanis nem csupán a teljesítmény számít, legalább ilyen fontos a kapcsolati tőke, a lojalitás, és persze a pénz. De vajon hogyan lehet egy politikust felépíteni?

Az Ország­gyűlés hétfőn név szerinti szavazással elfogadta a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, mely szerint a jövőben büntethető lesz a holokauszt­tagadás. A törvény három évig terjedő szabadság­vesztéssel sújtja azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel. Az új szabály a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. A törvény kapcsán értelmisé­gie­ket és politikusokat kérdeztünk.

Mintha a szicíliai omerta (hallgatás) parancsa kötné a Fideszt, ha a párt választási és kormányprogramjáról esik szó. A Hetek információi szerint a májusi politikai-gazdasági helyzet kitapogathatatlansága miatt a kettő egyébként sem esik egybe, mindenesetre a választási elképzeléseket március 15-éig némaság övezi, és csak utána pörög fel a pártkommunikáció. Aki kibeszél, vagy gazdasági ügyeivel lóg ki a kampányból, máris mehet.

A Fidesz körül kialakult „politikai erőtérben” legalább öt érdekcsoport igyekszik megszerezni a vidékfejlesztési és az agrárterület irányítását.

A politika az egyik legszebb hivatás, mivel közvetlenül az embereket szolgálja – mondta Kubatov Gábor a Magyar Fogyasztói Platform kerekasztal-beszélgetésén, majd hozzátette: mivel a magyar politikai élet egyértelműen az ôszödi beszéddel bicsaklott ki, biztos abban, hogy előbb vagy utóbb, de mindenki megkapja jogos büntetését. És ebben még szocialista riválisa is egyetértett vele.

BEKÖSZÖNT AZ EGYPÁRTRENDSZER? Megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg, hanem egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér – mondta Orbán Viktor Megőrizni a létezés magyar minőségét című beszédében, melyet a Nagyítás című hetilap tett közzé. Az említett nagy kormányzópárt pedig képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket érdemben képviselje. Így Orbán azt javasolta a választóknak, hogy az állandó harcra berendezkedett politika helyett az állandó kormányzásra berendezkedett politikát (azaz a mostani ellenzéket) válasszák. Orbán azt állítja, hogy a jelenlegi kormányzat kudarca leértékelte a szociálliberális kultúrateremtő közösséget, és összeomlott az a húsz éve épített hatalompolitikai rendszer is, ami lehetővé tette a baloldal számára, hogy kézben tartsa a társadalom legfontosabb elitpozícióit. Az ellenzék vezetője szerint e szisztéma anyagi bázisát a privatizáció és a külföldi hitelek biztosították, ideológiáját a baloldali média és értelmiség adta, szavazat-utánpótlását pedig a járadékokból és egyéb juttatásokból élők jelentették.