Múlt héten csütörtökön mindössze négy szavazási forduló után a vatikáni konklávé kiválasztotta azt a személyt, akit a legalkalmasabbnak találtak a katolikus egyház vezetésére, Robert Prevostot, aki XIV. Leó pápa néven vonul be a történelembe. Habár a pápaválasztás módját az egyház igyekszik misztériumban tartani, amelyet leginkább a Szentlélek irányít és befolyásol – a valóságban kőkemény bíborosi lobbitevékenységek, hatalmi játszmák húzódnak meg amögött, hogy végül kit választanak pápának, akit utána is igyekeznek minden irányból befolyásolni. Nem volt ez, és nem lesz ez másképp Leó pápa esetében sem, akit sokan csak oroszlánként emlegetnek a Vatikánban.
Az elmúlt napokban rengeteg vatikáni forrás, bíborosok névvel vagy név nélkül számoltak be olasz és más nemzetközi lapoknak arról, hogy pontosan mi is történt a Sixtus-kápolna zárt ajtói mögött. Érdemes persze ezeket is fenntartásokkal kezelni, mert a Vatikán mindig is tudatosan használta a sajtót a céljai elérése érdekében. Mindezek tudatában is tanulságos rekonstruálni, hogyan zajlottak az események a Vatikánban – mert ez világosabb képet adhat arról, mire számíthatunk Leó pápától.
Minden pápaválasztás előtt titkos és nyilvános találkozók, egyeztetések sora zajlik. Ferenc pápaságának 12 éve után az úgynevezett tradicionalista tábor mindent megtett azért, hogy valahogyan bebiztosítsák, a következő pápa nem azt az irányt fogja továbbvinni, amit az argentin egyházfő elkezdett. Az viszont teljesen világos volt számukra, hogy konzervatív pápát nem fognak tudni megválasztani, mert esélye sem lenne a kétharmados többség megszerzésére. Ezt Ferenc pápa is jól tudta, vezetése alatt példátlanul sok pápaválasztó korú (80 év alatti) bíborost nevezett ki – szám szerint 108-at. Miközben a teljes taglétszám csak 133 volt.
2025.05.16. (XXIX/20)
