„Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Házelnök Asszony! Mélyen tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Azt kívánjuk, hogy Magyarország erős és sikeres legyen. Erős és sikeres, olyan ország, amelyet polgárainak tehetsége, szorgalma, tenni akarása és tenni tudása táplál.” – kezdte az expozéját Gyurcsány Ferenc akkor még kijelölt miniszterelnök 2006. május 16-án. Tizenkilenc perces, erőtől és önbizalomtól duzzadó előadását követően annyit jegyzett meg a tollnok: „Hosszan tartó, nagy taps az MSZP és az SZDSZ soraiban. – Szórványos taps az MDF, a Fidesz és a KDNP soraiban. – Gyurcsány Ferenc odalép, és kezet fog dr. Hiller Istvánnal, Kuncze Gáborral, dr. Dávid Ibolyával, dr. Orbán Viktorral és dr. Semjén Zsolttal.” (Azért velük, mert ők voltak a pártelnökök – a szerk.)
Hétfőn, a búcsúülésen nyoma sem volt a négy évvel ezelőtti hangulatnak. A Gyurcsány örökébe lépő Bajnai Gordon miniszter egy visszafogott, már-már szürke értékelést tartott az ország helyzetéről, majd a képviselők csöndben hazamentek. (Vita azért akadt. Cser-Palkovics András, a Fidesz egyik szóvivője, a kormánypárt és az ellenzék viszonyára jellemzően, egy szóváltás hevében odaszúrta egy-két szocialistának: „Az biztos, hogy börtönbe kerülsz!”)
Tudnak visszafelé szállni a madarak?
Négy év alatt az öt kézrázó pártelnökből kettő (Hiller és Kuncze) nincs a helyén, Dávid Ibolya helyzete mindennek nevezhető, csak biztosnak nem, Gyurcsány pedig a szocialista padsorok végén kapott/kért helyet. A négy éve ambiciózus tervekkel induló új kormány három fő kérdésre fókuszált: eurómilliárdokra épülő uniós fejlesztésekre; az egészségügyet, a közigazgatást és a szociális intézményrendszert érintő „progresszív” reformokra; illetve a költségvetési egyensúlyteremtésre.
Kétkedve is fogadta akkor a Hetek újságírója egy vezető szocialista politikus állítását, miszerint ha nem találják ki jól a kormányzati-politikai rendszert, akkor hiába a dicső győzelem, megroppanhat az MSZP társadalmi bázisa. „Eljöhet az az idő, hogy még a madarak is visszafelé szállnak” – tette hozzá, mondata azt jelentette, hogy bármit tesznek, már visszafelé sül el.
Az MSZP vesszőfutása már szeptemberben elkezdődött. Máig vitatott módon nyilvánosságra került Gyurcsány őszödi beszéde – mindenki által ismert következményekkel. A közhangulatot leginkább a Parlament köré vont kordon szimbolizálta. A Fidesz és a KDNP úgy döntött, nem vesz részt Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalásain, mert illegitim vezetőnek tartják. Csak Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője maradt Gyurcsány beszédei alatt az ülésteremben, hogy – Semjén későbbi nyilatkozatai szerint – amortizálják a 2006-os győztest. Gyurcsány a rendszerváltás óta első miniszterelnökként kért maga ellen bizalmi szavazást, az MSZP és az SZDSZ képviselői biztosították bizalmukról a kormányfőt.
2010. 02. 26. (XIV/8)
