„Az első világháború felelősei közül sem politikai vezető, sem egyenruhás katona, sem civil ember nem tudta elképzelni, hogy valójában mekkora veszteség éri majd Európát” – mondta Peter März német történész az „Európa Nagy Háborúja és az új világrend születése” című nemzetközi konferencián, Budapesten.

A Real Madrid portugál sztárja, C. Ronaldo nem rejtette véka alá: ha tehetné, saját magára adná le voksát a 2013-as Aranylabda-szavazáson. Legnagyobb vetélytársa, Messi ezzel szemben egyelőre még csak nem is gondol a díjátadóra.

Idén harmadik alkalommal rendezte meg a reformáció napi emléksétát a Hívószó Alapítvány, a Hit Gyülekezete, a Superbook Alapítvány és a Soproni Evangéliumi Gyülekezet. A program keretében ezúttal is korhű ruhába öltözött férfiak és nők vonultak fáklyákkal és zeneszóval idézve meg a korszak hangulatát a törté­nel­mi belvárosban. A per­­­for­man- szot a „Reformáció Sopronban” elnevezésű kávéházi beszélgetés követte a négycsillagos Pannonia Hotelben.

„Natasa még mindig vívódik, vasárnapig azonban meg kell hoznia a döntést” – nyilatkozta lapunknak a háromszoros olimpiai bajnok kajakos Douchev-Janics Natasa menedzsere. Vele együtt összesen négy kajakos hölggyel kapcsolatban merült fel, hogy a jövőben más színekben versenyeznek tovább.

Huszti Szabolcs óriási formában játszik a világ egyik legerősebb bajnokságának számító Bundesligában, miközben a magyar válogatott gyengécske játékkal bukdácsol a világbajnoki selejtezőkön, a középpályás nélkül. Hogy pontosan miért nélküle, azt talán csak Egervári Sándor, a válogatott kapitánya tudja, de a fiatal játékost lassan már egy ország követeli vissza a nemzeti csapatba.

Elsöprő győzelemmel, a szavazatok majdnem felét bezsebelve ismét Lionel Messi kapta a futballvilág legelőkelőbb elismerésének tartott FIFA Arany­labdát. Az argentin zseni sorozatban harmadszor nyerte el a díjat, nem kis fejtörést okozva ezzel a futballközvéleménynek. A trénerek közül az FC Barcelonával a tavalyi évben öt címet szerző Pepp Guardiola kapta a legtöbb szavazatot, az év góljáért járó Puskás-díj pedig a brazil Neymar kezébe került.

Nagyon régen volt ilyen sikeres a magyar labdarúgó-válogatott, most mégsem röpködnek a nyilatkozatok, hogy kijutunk az Európa-bajnokságra, nem fogadkoznak a játékosok és a szakmai stáb tagjai sem. Egyszerűen csak szépen lassan, szívvel-lélekkel halad a csapat felfelé, merthogy felfelé halad, az immár megkérdőjelezhetetlen.

„Az egyik legnagyobb hiba a futballutánpótlásban, hogy túl korán akarnak taktikai elemeket vinni a játékba, pedig egy kisgyerek játékát nem kell túlbonyolítani" - vallja Magyary Ferenc. Az általa vezetett U9-es korosztályos csapat az ausztriai Würmlában rendezett 12 csapatos kupán gyakorlatilag lefocizta az összes nagyobb osztrák utánpótlásgárdát.

A gazdasági válság ellenére több mint 225 millió eurót költöttek új játékosokra az angol első osztályú klubok, tízmilliós ajánlatot utasított vissza a PSV Dzsudzsák Balázsért, a Liverpool szurkolói pedig elégették a távozó Torres mezét. Egy kicsit megint megőrült a futballvilág a téli átigazolási szezonban.

Súlyos fontmilliókért bocsátotta áruba szavazatát a FIFA végrehajtó bizottságának két tagja a 2018-as és 2022-es futball-világbajnokságok helyszíneiről szóló pályázatok kapcsán. Bár a megrendelők álruhás újságírók voltak, a sorozatos bundabotrányok után ezzel újabb árnyék vetül a nemzetközi labdarúgásra, de talán ennél is nagyobb baj, hogy kezdenek végleg szertefoszlani a sportdiplomácia tisztaságával kapcsolatos utolsó illúziók.

„Butaság lenne azt gondolni, hogy a kommunizmus halott, ezért nem feledkezhetünk meg arról a kárról, amit a társadalomnak okozott” – mondta Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány helyi elnöke a Klasszikus Kommunizmus 1917-1990 című kétnapos előadássorozat megnyitóján. Mindezt a helyszínt biztosító Terror Háza Múzeum főigazgatója annyival toldotta meg, hogy sajnos „még mindig nem tudjuk elhinni, hogy az ország sorsa a saját kezünkben van”.

„Hosszú évtizedek után először láthattunk olyan csapatot, amelyik nem félt az ellenféltől, és az utolsó másodpercig küzdött a győzelemért. Látszott, hogy a fejekben minden rendben van. Ez az, ami fontos, és erre lehet építeni a jövőben!” – nyilatkozta a Heteknek Mészöly Kálmán, miután a magyar válogatott óriási győzni akarással az utolsó pillanatban fordítva 2–1-re, meg­nyerte a finnek elleni Eb-selejtezőt Helsinkiben.

Az elmúlt hetekben három sportoló, köztük a magyar Savanya Norbert búvárúszó világbajnok is önkezével vetett véget életének. A három megdöbbentő eset ismét rámutatott arra, hogy a sportolás kényszerű vagy ön­kén­tes felfüggesztése sok sportembernél súlyos depresszió- hoz, tragikus esetben pedig öngyilkossághoz vezethet.

A bűnözők kizárása sportkormányzati feladat - írja jelentésében a Magyar Labdarúgó Szövetség illetékes albizottsága, amely a kormánnyal karöltve orvosolná a futballhuliganizmus problémáját. A tervek megvalósításához azonban egészen új beléptetőrendszerre és infrastruktúrára lesz szüksége a magyar stadionoknak. Ennek anyagi hátteréről jelentős részben a kormányzat gondoskodna, amely egyben rács mögé is juttatná a vandálokat.

Papírforma szerinti eredményekkel startolt a magyar válogatott a 2012-es Európa-bajnoki selejtezőkön, s bár az eddig látottak alapján nehéz lenne messzemenő következtetéseket levonni, felmerül a kérdés: vajon milyen irányba tart az újjáalakult nemzeti csapat egy olyan szurkolói közegben, amelyre a csodavárás és az abszolút pesszimizmus paradox módon egyaránt jellemző.

Az utóbbi hetekben egy kicsit többet rengett a föld Magyarországon a megszokottnál, van ennek valami különleges oka?– Azt gondolom, nincs semmilyen extrém oka, hiszen átlagosan minden évben van 5-10 rengés, ami a lakosság által is érzékelhető. Volt már olyan év, amikor csak három ilyet regisztráltunk, de előfordult olyan is, hogy tizenötöt.Ezek szerint teljesen normális, hogy augusztus 14. és 22. között fél tucat, a lakosság által is érezhető földrengés volt az országban?– Ha teljesen normális lenne, akkor nem beszélgetnénk most erről. De ettől még alapvetően nem változott Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége. Mégis mi okozza a hazánkban tapasztalt földrengéseket?– A földrengések többsége úgynevezett tektonikus rengés, amelyekhez a kéreg alatti mechanikai feszültség vezet. Ez a feszültség – amelyik a kőzetlemezek folyamatos mozgásából ered – felhalmozódik, ennek hatására a kőzetdarab eltörik, vagy gyakrabban egy már korábbi törésvonal mentén a lemez hirtelen elmozdul. Az eddig elmondottak alapján sejteni lehet, hogy a feszültség a lemezek határán fejti ki leginkább hatását, mégis a lemezen belül is megnyilvánulhat. Mi ugyan nem vagyunk közel lemezhatárhoz, hiszen a legközelebbi a mediterrán térségben van, de itt is vannak kisebb tektonikai egységek, kőzetblokkok, amelyek szintén mozognak egymáshoz képest. Igaz, a létrejött feszültség nálunk szerencsére nem okoz nagyobb rengéseket.Ha jól tudom, nem igazán létezik biztos módszer a földrengések előrejelzésére. Ennek fényében mi a jelentősége az ilyen kimutatásoknak?– Olyan megbízható módszer, amelyik alapján meg tudnánk mondani, hogy mikor, hol, mekkora erejű földrengés várható, valóban a világon sehol nincs. Van azonban egy másik fajta előrejelzés; azt ugyanis ki lehet számolni, hogy egy adott területen, akár Magyarországon, vagy annak egyes részein mekkora valószínűséggel milyen földrengésekhez vezető talajmozgás várható a következő mondjuk 50 évben. Persze felmerülhet a kérdés, hogy mi ebben a jó? Legfontosabb feladata, hogy az építészeti szabvány mellékleteként úgy lehet a segítségével felépíteni egy épületet, hogy ezt a várható talajmozgást az adott építmény jelentős sérülés nélkül kibírja. Nyilván fontos ez lakóházaknál is, de még fontosabb olyan létesítményeknél, amelyek sérülése fokozott veszélyt jelent a környezetre.Mint mondjuk egy atomerőmű...– Pontosan. Az ilyen jellegű építményeknél különlegesen fontos ez az előrejelzés, már amennyire az utóbbi módszert annak nevezhetjük. Konkrét eseményeket sajnos nem tudunk előre jelezni. Magyarországon mióta van műszeres földrengés-megfigyelés?– A szeizmológiai műszeres megfigyelés a 19. század végén jelent meg a világon, és intézményesülésében hazánk az élen járt, nagyon hamar megjelentek földrengésjelző állomások az országban. Talán érdekes lehet, hogy a huszadik század elején alakuló európai szeizmológiai szervezet első főtitkára is magyar volt. 1935 óta használja a világ a Richter-skálát. Létezik más mérőszám is?– Földrengésekkel kapcsolatban kétféle mérőszámot szoktak emlegetni, a két skála azonban teljesen különböző dolgot mér. Az egyik a 12 fokú Mercalli-skála a földrengés hatását, pusztítását vizsgálja. Ez abból a korból származik, amikor még nem volt műszeres megfigyelés. A másik Charles Richter találmánya, aki kaliforniai rengéseket vizsgált, és neki köszönhetően terjedt el a magnitúdós megfigyelés világszerte. Ez a földrengés nagyságát, erejét jelzi – hogy mekkora energia szabadult fel a rengés ideje alatt. Egy óceán mélyén keletkezett rengést Richter-skálával mérhetünk ugyan, de károkhoz sokszor nem vezet, így a másik skálával nem szemléltethető. Hogy kell elképzelni egy Richter-skála szerinti 6-os és 7-es magnitúdójú rengés közötti különbséget?– Egészen pontosan harminckétszer akkora energia szabadul fel, ez nagyjából tízszer akkora mozgást eredményez. Különösen figyelemreméltó, ha azt nézzük, hogy számok összeszorzódnak, így egy M7-es rengésnél ezerszer több energia keletkezik, mint egy 5-ös erősségűnél. 4-es rengéshez képest ugyanez az adat már több mint harmincezerszer akkora különbséget jelent. Ha pedig a mostani, nagyjából 3-as erősségű földrengéseinket hasonlítjuk a haiti rengésekhez (7,0), már egymilliószoros energiakülönbségről beszélünk.Magyarországon utoljára a 18. században volt 6-os erősségű földrengés. Mi történne, ha egy ilyen megrázná a mai Budapest belvárosát?– Nagyon sokan kíváncsiak erre, de sajnos nem tudom a választ. Valószínűleg elég nagy káoszt okozna, mégsem gondolom, hogy a földdel egyenlővé válna minden. De nem értek hozzá; nem tudom, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek, sok mindentől függ, hogy mekkora kár keletkezne. Az 1763-as komáromi 6-os erősségű kirívónak számít a magyar történelemben, azóta nem voltak ilyen rengések. Egyedül az Érmellék környéki 19. századi rengések nagysága közelítette meg ezt az értéket. Van valakinek erre az esetre forgatókönyve?– A katasztrófavédelemnek biztosan van nagyobb rengésre szóló forgatókönyve is, de erről őket kellene megkérdezni.

Ha a válogatottunk nem is, játékvezetőink rendszeresen kijutnak a nemzetközi futballtornákra. Kassai Viktor asszisztenseivel, Erős Gáborral és Vámos Tiborral négy mérkőzést vezetett a dél-afrikai világbajnokságon, köztük a spanyol-német elődöntőt.

Az afrikai világbajnokság talán legnagyobb harcai sokszor nem is a pályán, hanem inkább a lelátókon dúlnak: mégpedig a szurkolói szívekben. A világ ezernyi táján a különféle kultúrák különbözőképpen fejezik ki érzelmeiket kedvenceik iránt, ám két végletben azért mégiscsak hasonlítanak: nevetni és sírni mindannyian tudnak.  Márpedig előbb-utóbb egy ország kivételével utóbbi életérzésben mindannyian részesülnek. Önfeledten mosolyogni már csak a spanyolok és a hollandok tudnak.

A héten eldőlt, melyik nyolc csapat folytathatja a dél-afrikai világbajnokságot, a nyolcaddöntők közül azonban kettőn is óriási bírói hiba segítette a továbblépő csapatokat. Larrionda játékvezető érvényes találattól fosztotta meg a németek ellen egyébként csak vergődő angolokat, míg a legjobb európai sípmesternek tartott Rosetti lesgóllal ajándékozta meg Argentínát. A játékvezetés eddig is számos kritikát kapott ezen a világbajnokságon, így újból felmerült a videobíró bevezetésének kérdése.