Jelentősége hiába vitathatatlan, az első világháborút mind a nyugati, mind a magyar közgondolkodás mostohán kezeli. Valódi történelemformáló ereje felett gyakran könnyelműen siklunk át, pedig az évtizedeken át marxista értelmezésben oktatott háború jóval több volt annál, mintsem a „kapitalista hatalmak” világot felosztó versengése.
Körülbelül így lehetne összefoglalni az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet közös rendezvényén elhangzott előadások lényegét. A konferencián Európa neves szaktekintélyei közül többen is részt vettek (a legnagyobb név Norman Stone világhírű brit akadémikus, történész és íróé volt). A kétnapos találkozó célja egyrészt az volt, hogy a közelgő centenáriumra való tekintettel előkészítse a következő évek sorozatos megemlékezéseit (jövőre lesz száz éve, hogy kitört az első világháború), másrészt lerántsa a leplet a háborúval kapcsolatos téveszmékről.
Az előadásokból kiderült: az első világégés a kontinensünkön jellemző császári-birodalmi modell teljes bukásához vezetett, aminek következtében jelentősen átalakult a társadalmi rendszer. Európa innentől kezdve elveszítette vezető szerepét a világban, fontosabb gyarmatai néhány évtized alatt függetlenné váltak. Az elképesztő pénzeket felőrlő háború következményei nagyban hozzájárultak az 1929–33 közötti nagy gazdasági világválság kialakulásához, de az éppen ezt a válságot kihasználó nemzetiszocialista pártok megszületése és gyors terjedése is a rendezetlen viszonyok eredménye. A megerősödő szélsőséges mozgalmak nem ismerték el az első világháborút lezáró Párizs környéki békéket, amelyekről már megalkotóik is hangoztatták: alighanem egy rövid fegyverszünetet hoznak csupán Európa számára. Ekkor gyorsultak fel tehát azok a folyamatok, amelyek az „öreg kontinenst” a második világháborúba taszították, örökre átformálva ezzel az egész emberiség történetét.
2013. 11. 15. (XVII/46)
