Pénteken mintegy 750 ezer általános és 420 ezer középiskolai, valamint közel 140 ezer speciális szakiskolában tanuló diák rajzott ki az iskolákból, hogy megkezdje 11 hetes szünidejét. A vakáció egy részét sokan töltik munkával, és a kiskorúak – szülői engedéllyel – már a tizenötödik életévük betöltése után dolgozhatnak a nyári szünetben. A kockázatokra és a mellékhatásokra azonban érdemes figyelni.

A héten kezdődik Mesterházy Attila és Bajnai Gordon között az az egyeztetés- sorozat, amely azt a célt szolgálja, hogy a demokratikus ellenzéki erők próbáljanak egy olyan konstrukciót kidolgozni, amely – legalább már papíron is – esélyt jelent arra nézve, hogy leválthassák a Fidesz-kormányt. A három legforróbb téma, hogy ki lesz (ha egyáltalán lesz) a közös miniszterelnök, illetve közös országos listát állítanak-e, vagy az úgynevezett koordinált jelöltállításban gondolkodnak a felek. Ez utóbbi szerint egy körzetben előzetes megállapodás szerint csak az egyik pártcsoport állít jelöltet, a szavazóikat pedig megkérik, hogy erre a jelöltre voksoljanak.

Idén is több ezren tüntettek a pedagógusnapon, a résztvevők főleg a béremelés elmaradása és a Pedagógus Kar felállítása miatt tiltakoztak. Ha jövő héten úgy szavaz a parlament, akkor egy állami gigaszakszervezet áll fel, amely etikai kódexen keresztül kényszerítheti maximális lojalitásra a pedagógustársadalmat.

A Columbiai Kerületi Bíróság jogsegély útján kérte meghallgatni a Szlovákiában életfogytiglanra ítélt  Csatáry Lászlót. A 97 éves férfit a Magyar Államvasutak holokausztban való szerepvállalása miatt indított perben kívánták releváns tények napvilágra hozatalára bírni, de a tanú egyszerűen nem jelent meg a tárgyaláson.

Legalábbis ezt állítja L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap vezetője. A politikus szerint az a különbség a Fidesz és az MSZP kultúrpolitikája között, hogy az utóbbi pénzt vont ki a területről, míg ők forrást szereztek. Bár Kerényi Imre kormánymegbízott értékeléséből úgy tűnt, hogy – idézzük – „nem a buzikról fog szólni” a Nemzeti repertoárja, L. Simon szerint a homoszexualitás megítélésének kérdése semmilyen formában nem befolyásolja a Fidesz kultúrpolitikáját.

Gulyás Márton, a Krétakör alternatív színház ügyvezetője Markó Iván balettművész (képünkön) előadásának végén a Pesti Magyar Színházban egy hangosbeszélővel szakította meg az ovációt. Gulyás – mint azt a múlt héten írtuk – a kormány által pályázat nélkül Markó Ivánnak (pontosabban az általa fémjelzett Magyar Fesztivál Balettnek) soron kívül odaítélt 130 millió forintos támogatás miatt próbálta megzavarni az előadást. Az összes többi független tánctársulat támogatása ugyanis alig tette ki a 200 milliót. A Krétakör ügyvezetőjét biztonsági őrök kirángatták a teremből, de a 66 éves balettművész visszahívta és felinvitálta a színpadra, azonban a nyílt színen nem tudtak megegyezni arról, hogy kinek is van igaza. Ezután Markó Iván az Orbán Viktorhoz kötődő személyes kapcsolatáról beszélt a publikumnak. Később Markó az incidensről úgy nyilatkozott, hogy „az ítélet a Jóistené”.  

A Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata 25 településen 2400 önkéntessel és csaknem 4 ezer adag étel kiosztásával vette ki részét az árvízi védekezésből a Duna teljes hazai szakaszán. Gyorsreagálású egységeik fél-egy órával a riasztást követően érkeztek a helyszínekre, és a sztenderd feladatok mellett hol homokot szereztek a zsáktöltéshez, vagy éppen iskolabuszukat áldozták be a zsákhordásra. Ha ellátás kellett, főztek és szendvicseket gyártottak. Megetették a rendőrt, a tűz­oltót, a katonát, a civilt és a hiva­talnokot, a miniszterelnököt, de a hatvannégy vármegyéseket is.

Dokumentumokkal alátámasztott cáfolatot ígért Volner János Jobbik-alelnök fantommá vált egykori cégei kapcsán, ám úgy tűnik, ezzel ugyanúgy adós marad, mint a nevezett vállalkozások a közterhek megfizetésével. Időközben viszont újabb beszédes adatok kerültek elő.

Az elmúlt bő évtized árvizei kapcsán védekezésre és kártalanításra fordított mintegy 400 milliárd forintból meg lehetett volna oldani, hogy a jelenlegihez hasonló árhullámok jóval „stresszmentesebben” vonuljanak le, és ne a polgári összefogáson múljon a katasztrófák elkerülése. Vízügyi fejlesztésekkel a jövő árvízi kiadásait is radikálisan csökkenteni lehetne – 2010 óta azonban megakadtak az ilyen jellegű beruházások, a kormány pedig kettévágta a vízügyi szolgálatot. A paradigmaváltást jelzi az is, hogy Orbán Viktor nem vízügyi szakemberrel, hanem Bakondi György katasztrófavédelmi vezetővel közösen védte az országot a gátakon.

Bemutatták A tartótiszt című dokumentumfilmet, amely egy volt állambiztonsági rendőrtiszt portréját igyekszik feltárni, és amelyben elkerülhetetlen az egyház múltbéli politikai szerepvállalásának boncolgatása is. Sajnos a film nem hozott áttörést a témában.

A magyar közélet pokoli bugyrának tűnik az „Őszödi igazságbeszéd” kiszivárogtatásának története. Nemcsak azért, mert időről időre lehetőséget teremt a magyar politikai élet szereplőinek, hogy árulónak és hazugnak bélyegezzék egymást, hanem mert elképesztő és olykor egészen eszement történetek sokasága rakódik az ügyhöz. Ízelítőül: Fidesz által felbérelt, Budapestet szétverő focidrukkerek, vagy éppen a szocialisták által pénzelt Rózsa-Flores Eduardo, akin keresztül titkosszolgálati hátterű emberek finanszírozták a Jobbikot. És egy slusszpoén: magyar kérésre ölték meg Florest Bolíviában, éppen Őszöd miatt. Meglepetésünkre mindezeket decens, kimért országgyűlési képviselőktől és politikai tanácsadóktól is hallottuk. Egy Floresnek tulajdonított hangfelvétel szerint ő jutatta el a Fidesznek, de állítólag - legalábbis a Floresnek tulajdonított hang szerint - Szilvásy György állt amögött, hogy hozzá eljutott a hanganyag.

Egy DK-s politikus beszélt nekem arról, hogy ők úgy tudják: a Fidesz azért akarja haza hozatni Tóásó Elődöt Bolíviából, mert ő lehet a koronatanú Rózsa-Flores Eduardo viselt dolgai tárgyában, egyebek mellett az őszödi beszéd kiszivárogtatásának ügyében. Éppen Ön járt Bolíviában, hogy „kiszabadítsa” Tóásó Elődöt. Ez a szándék állt az útja mögött?– Semmilyen információm nem volt az utazáskor, illetve ma sincs arról, hogy Tóásó Elődnek bármi köze lett volna az őszödi beszédhez, viszont a magyar államnak alapvető kötelezettsége, hogy a saját állampolgárainak védelmet biztosítson. Tóásó Előddel szemben egy politikailag motivált koncepciós eljárás folyik.Ön szerint ki szivárogtatta ki az őszödi beszédet?– A kiszivárogtató kilétéről a szocialista párt korábbi és mai tagjai között folyik vita, mi ebben nem kívánunk részt venni. Tény, hogy egy nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági vizsgálat már az előző kormány alatt egyértelművé tette, hogy nem kívülről készítették a hangfelvételt, hanem a szocialisták által a saját frakcióülésükről készített hangfelvételt szivárogtatták ki – ez eligazít bennünket, hogy hol kell a kiszivárogtatót keresni.Ön két évig volt a nemzetbiztonsági bizottság tagja, illetve évek óta figyelemmel kísérte a 2006-os utcai tüntetések körülményeit, tagja volt e témában egy vizsgálóbizottságnak.  Ön szerint Rózsa-Flores milyen szerepet töltött be a magyar közéletben? A 2006-os utcai zavargások mögött kik álltak valójában?– Nemzetbiztonsági tagságom időszakában Rózsa-Flores Eduardo magyar közéletben betöltött szerepéről semmilyen információ nem hangzott el a bizottsági üléseken, így múltjával kapcsolatos ismereteim kizárólag a sajtóból származnak. Nem tudom nevesíteni a 2006-os őszi zavargások mögött állókat, a Fidesz akkor is, és azóta is mindig elítélte az erőszakot, ennek ellenére aligha túlzás azt állítani, hogy a világ összes országában zavargásokhoz vezetne, ha a választások után egy titkos hangfelvétel nyilvánosságra kerülésével egyértelművé válna, hogy valamely politikai erő hazugsággal, a választók gátlások nélküli átverésével szerezte meg a hatalmat.Jobboldali körökben hallottam olyan vélekedéseket, hogy a zavargások és a Jobbik felfutása mögött baloldali körök, akár titkosszolgálati hátterű személyek is állhattak, akik a Fidesznek konkurenciát akartak támasztani, illetve kompromittálni akarták a jobboldalt. Mi a véleménye erről?– Nem hallottam ilyenekről, és remélem, hogy nincs is alapja ezeknek a találgatásoknak. Az természetesen igaz, hogy 1990 óta a balliberális oldal a politikai haszonszerzés érdekében a jobbközép pártokat bel- és külföldön egyaránt mindig igyekezett valótlan állításokkal összemosni a szélsőjobboldallal.

A kormányzat Orbán Viktor négy évvel ezelőtti kötcsei víziója mentén alakítja át a kultúrát. A folyamat vesztesei szerint a jobboldali konzervatív térnyerés mára lezárult, a következő kérdés az, hogy mihez tud kezdeni az intézményekkel az új vezetés. Botrányokból nincs hiány, ezek hatása azonban korlátozott.

Országos adatokat hozott nyilvánosságra a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) arról, hogy az elsős kisdiákok hány százaléka választotta szeptembertől a hittant a beiratkozásnál. Lapunk megpróbált utánajárni, hogy a szóba jöhető hivatalok közül melyik a gyerekek vallási meggyőződését tartalmazó adatbázis kezelője, de a jelek szerint ez még az érintett szervek között sincs tisztázva.

Németországban, Ausztriában és Csehországban óriási pusztítást végeztek a rekordmennyiségű tavaszi esőzések miatt kialakult árvizek. Magyarországon a szakemberek a Duna észak-magyarországi szakaszát tartják kritikusan veszélyeztetett résznek. Ha a levonuló áradat Szentendrét is megkíméli, akkor majdnem biztos, hogy Magyarország megússza az évszázad árvizét.

Hála a határon túli magyarság beáramlásának, Magyarország eddig befogadó országnak számított, de a vándorlási mérleg nemsokára negatívvá fordul át az elvándorlási  dömping következtében – többek között ez derült ki a Délkelet-Európa és Magyarország migrációs trendjeit vizsgáló kutatás bemutatóján.

Nem hisz abban Gulyás József nemzetbiztonsági szakértő és emberi jogi aktivista, hogy a hat ember erőszakos halálát okozó úgynevezett romagyilkos­­ságoknak lenne titkos­szolgálati szála, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy hiányozhatnak elkövetők, vagy ponto­sabban bűnsegédek a vádlottak padjáról. A nemzetbiztonsági bizottság egykori tagja évek óta figyelemmel kíséri a pert, szerinte az elkövetőknek az volt a céljuk, hogy egy erőszakspirál beindításával etnikai alapon egymásnak essenek Magyarországon az emberek.

Siker is meg nem is – így lehet összefoglalni vezető közgazdászok véleményét arról, hogy az Orbán-kormány  harmadik születésnapjára Brüsszeltől megkapta a lehetőséget, hogy Magyarországot „kiengedik”  túlzottdeficit-eljárás alól. Siker, mert kilenc év után Magyarország felállhat az uniós szégyenpadról, kudarc viszont azért, mert nincs érdemi  fordulat a magyar gazdaságban, illetve súlyos társadalmi ára volt az elmúlt évek megszorító politikájának.

Az elmúlt öt hónapban közel négyszeresére nőtt a hazánkba illegálisan érkező külföldi „menekültek” száma. Míg korábban azért kaptunk kokit az uniótól, mert azokat is őrizet alá vontuk, akiknek nemzetközi védelemre lett volna szükségük, most amiatt szóltak be, hogy nem szűrjük eléggé a szerb-magyar határon keresztül az EU-ba lépő – többségükben muszlim vallású – gazdasági migránsokat.