A közérdekű bejelentés hivatalos definíciója szerint „olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja”. Közérdekű bejelentést adóügyben személyesen, telefonon, postai, vagy elektronikus úton is lehet tenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, akár névvel, akár névtelenül. Ugyanakkor a NAV-hoz érkező bejelentések lényeges hányada megalapozatlan feljelentés, amely mögött gyakran személyes bosszú, sérelem, vagy egyszerűen irigység áll.
2012-ben több mint 35 ezer közérdekű bejelentés érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, 2013 első három hónapjában pedig közel 7 ezer. Azonban, mint azt Magyar Nemzet Online megtudta, a jelzések mintegy 55 százalékát névtelenül küldték, nagy részük pedig eleve értékelhetetlen, mivel nem tartalmaz konkrétumokat, így a beérkező bejelentések közül csupán 11 ezret továbbítottak vizsgálatra, mivel csak ezekben volt értékelhető információ. A ténylegesen lefolytatott vizsgálatok alig egyharmada volt megalapozott, több mint fele viszont alaptalan volt. A leggyakoribb panaszok elmulasztott számlaadásról, bejelentés nélküli foglalkoztatásról, illetve látványos vagyongyarapodásról szóltak.
A vonatkozó európai uniós jogszabályok értelmében „a bejelentőt nem érheti hátrány a közérdekű bejelentés megtétele miatt, kivéve, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott”. Ez alapján tehát adott esetben felelősségre is vonhatók azok, akik nyilvánvalóan rosszhiszemű bejelentést tesznek, a megalapozatlan feljelentések aránya ennek ellenére változatlanul magas.
2013. 07. 19. (XVII/29)
