Az Országgyűlés tavaly nyáron szavazta meg az új Btk.-t. A „ráncfelvarrt” kódexre a kormánypárti szakpolitikusok szerint azért volt szükség, mert az 1978. évi szöveg egysége a különféle színezetű kormányok egymásnak ellentmondó, sorozatos módosításai miatt megbomlott. A parlamenti ciklus jelentősebb büntetőjogi szigorításai, mint például az uzsorások elleni szabályok, a hajléktalanok büntetőjogi védelme, tényleges életfogytiglan vagy a „három csapás”, részei maradtak a jogszabálynak, gazdagodott azonban olyan alternatív szankciókkal, amelyeket a kisebb súlyú bűntetteket először elkövetőkkel szemben lehet kiszabni. A változások többsége a különös részben, azaz az egyes bűncselekmények szabályozásánál található meg.
Új büntetési nemként jelentek meg – a pénzbüntetés alternatívájaként – a jóvátételi munka és az elzárás. Utóbbi egy rövid tartamú szabadságvesztés, és a kormány bevallottan a börtönélet „kóstolójának” szánja (fiatalkorúaknál 3-tól 30 nap, felnőtteknél 5-től 90 nap). Továbbá már a sportrendezvényektől is (akár 5 évre) el lehet tiltani azt, aki az eseményre érkezőben vagy onnan távozóban bűncselekményt követ el. A fogyasztókat tudatosan megtévesztő termékbemutatóknak, valamint az egészségre és a környezetre veszélyes silány áru értékesítésének is büntetőjogi következménye lesz, és a Btk.-ba kerül az orvvadászat és az orvhalászat is.
A kábítószer-fogyasztás szintén önálló bűncselekmény lesz, amely 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, vagyis a fogyasztás azonos súlyú bűncselekmény lesz, mint a csekély mennyiségű tartás. És megszűnnek a drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok, így elterelésre ezután csak kétévente egyszer lesz lehetőség. Az ittas vezetés 0,8 ezrelék helyett már a sofőr 0,5 ezrelék feletti véralkoholszintje (egy sör) esetén is bűncselekménynek számít ezentúl.
Szigorúbb büntetés vár a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire, és a kiskorúak sérelmére szexuális bűncselekményeket elkövetőket minden olyan foglalkozástól, tevékenységtől el lehet tiltani, amely gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze. Sőt, már a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény. Aki pedig kiskorúként válik bűncselekmény áldozatává, 23 éves koráig tehet feljelentést ezzel összefüggésben. Az új törvény az időseket és a fogyatékkal élőket is kiemelten védi. Sőt a melegeket is, hiszen ezentúl 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki nagy nyilvánosság előtt melegek elleni gyűlöletre uszít vagy kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, és 1–5 évig terjedő börtönnel sújtható az, aki mást nemi identitása vagy szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.
Több, eddig nem létező új bűncselekmény is felbukkan a szövegben: ilyenek a gazdasági csalás (jogtalan haszonszerzés céljából színlelt gazdasági tevékenység); a gépjármű kilométer-számlálójának meghamisítása (1 év); a termőföld jogellenes megszerzése (5 év); a fa jogellenes kivágása és ellopása (2 év); illetve a nemzeti jelkép megsértése (Himnusz, nemzeti lobogó, Szent Korona – 1 év).
A jelenleginél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége, vagyis ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, valamint, ha valakinek a lakásába vagy kertjébe így hatolnak be, a jövőben túllépheti a támadás elhárítására vonatkozó arányossági követelményt, mivel a jogalkotó szerint nem várható el tőle, hogy meggyőződjön róla: a behatoló mi célból tart magánál fegyvert. Magyarán a védekező ilyen szituációkban bármit büntetőjogi következmények nélkül megtehet.
Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöke
Számomra egy ilyen fajsúlyú kódexnél az a legfontosabb kérdés, hogy hogyan oszlik meg a kompetencia a jogalkotó és a jogalkalmazó között. Jelenleg úgy látom, hogy e téren nem állt be aránytalanság, vannak benne szigorú elemek, de a bíróságnak lehetősége lesz, hogy a konkrét ügyben mindent mérlegelve, méltányos és igazságos ítéletet szabjon ki. Egy esetben mégis meg kell állapítanunk, hogy a jogalkotó átlépte ezt a bizonyos határt, és ez a jogos védelem kérdése. Magát az elvet, hogy a támadó viselje a támadás kockázatát, magam is osztom, de a megoldás jogtechnikai szempontból hibás. Ki merem mondani, hogy ebből egy-két éven belül olyan bírósági döntések születhetnek, amelyeket a társadalom nem tud befogadni, nem tud elfogadni. Arról nem is beszélve, hogy az Alaptörvénnyel is ellentétes a szabályozás, mert kimondja, hogy adott esetben vagyonvédelmi célzattal is szabad embert ölni. Ehhez hasonlóan további jogpolitikai kérdés a kábítószer-fogyasztókkal kapcsolatos szigorítás is, amely kétévente csak egyszer ad lehetőséget az elterelés alkalmazására.
2013. 06. 28. (XVII/26)
