A magyar gazdaság jó állapotban van, s enyhül a folyó fizetési mérlegre nehezedő
nyomás – hangoztatta Járai Zsigmond a Financial Times cím? lapnak adott interjúban.
Kifejtette: a folyó fizetési mérleg hiánya az idén elérheti a GDP 5 százalékát,
az infláció pedig 10 százalék körül lesz. Az idén 4 százalék körüli GDP-növekedés
várható, jövőre azonban a kormány 4,5 százalékos növekedéssel, a GDP 2,5 százalékára
mérséklődő folyó fizetési mérleghiánnyal és 7 százalék alatti inflációval számol.
Ez egybeesik a japán Nomura értékelőház véleményével, amely hasonlóan látja a
magyar gazdaság kilátásait. A Londonban székelő intézet szerint az idén legalább 4
százalékkal nő a bruttó hazai termék, sőt ha az importot sikerül kordában tartani,
akkor ennél is több lehet a növekedés, jövőre pedig akár 4,5-4,7 százalékkal is bővülhet
a gazdaság. Hasonlóak a pénzügyi kormányzat tervei is, melyek szerint a GDP 2000-ben
4,5 százalékkal fog emelkedni.
Járai leszögezte, hogy "a jövő évi költségvetés se nem megszorító, se nem
elengedő". Ennek alátámasztására elmondta: az elsődleges kiadások reálértékben
2,6 százalékkal, a hatósági árak pedig maximum 6 százalékkal emelkednek jövőre. A
kötelező biztosítás átlagosan 5,3 százalékkal drágul, de a személygépkocsiknál
az emelkedés 3,8 százalék lesz a különböző kedvezményes díjszabások miatt. A gyógyszer,
az energia, a közlekedés, a távközlés árai pedig maximum 6 százalékkal nőhetnek a
kormány elképzelései szerint. A pénzügyminiszter elmondta: a Matávval előrehaladott
tárgyalások folynak arról, hogy a lakossági vezetékes távközlés díja maximum 6 százalékkal
emelkedjen jövőre. Ugyanekkora maximális emelést szeretne elérni a tárca a közlekedési
cégeknél, a BKV-nál és a MÁV-nál is.
Az ez évi kilátásokról szólva a pénzügyminiszter elmondta: az államháztartás hiánya
szeptemberben elérte az egész évre tervezett szintet, azonban az év hátralévő részében
a hiány további növekedése nem várható. A folyó fizetési mérleg ez évi deficitje
a kormány eredeti prognózisa szerint a 2,2-2,8 milliárd dollár lesz. A gazdaságkutató
intézetek számításai ennél magasabb hiányt prognosztizálnak: 2,6-2,9 milliárd dollár
hiánnyal számolnak. Az augusztus havi kedvező folyó fizetési mérleg hiányát pozitívumnak,
de csupán szezonális okoknak köszönhető, időleges javulásnak tartják. A kutatók
szerint a hiány mindenképpen finanszírozható a vártnál jóval magasabb tőkebeáramlás
révén. A nyár folyamán javult a külkereskedelmi egyensúly, de az éves folyamatok
kimenetelét bizonytalanná teszi a tőkekivitel mértéke, amely nem várható, hogy
kevesebb lesz a tavalyi mennyiségnél.
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője szerint ez év mutatószámai
szebb képet festenek a gazdaság helyzetéről, mint a valóság. Az idei adatok nem fogják
teljes mértékben tükrözni a gazdaságra jellemző trendeket. Az államháztartás bevételi
oldalát szépítik az olyan egyszeri alkalommal befolyt pénzek, mint a távközlési
tender koncessziós díja, valamint az a könyvelési trükk, amely a társadalombiztosítás
idei évét gyakorlatilag 11 hónaposra faragja le úgy, hogy a decemberi kifizetések már
a januári, tehát a jövő évi költségvetést terhelik.
Májusi előrejelzésében a GKI Rt. úgy fogalmazott, "a magyar gazdaság – a korábbinál
lényegesen rosszabb világgazdasági környezetben – lecsúszóban van az egyensúlyi növekedés
pályájáról", ezért a nemzetközi pénzvilág megnyugtatása végett deklarált
megszorítást sürgetett a kormány részéről. Ma úgy véli a GKI – fejtette ki
Karsai –, hogy a korrekció, ha nem is nyíltan, de részlegesen megtörtént. Többek között
a központi költségvetés szorította meg a nadrágszíjat a beruházások terén, bár
a kutató szerint ez nem a legjobb választás volt a takarékoskodásra, hiszen a beruházások
elmaradásának olyan kihatásai vannak, amelyek lassítják a jövőbeli növekedést.