hetilap

A magyar gazdaság jó állapotban van, s enyhül a folyó fizetési mérlegre nehezedő nyomás – hangoztatta Járai Zsigmond a Financial Times cím? lapnak adott interjúban. Kifejtette: a folyó fizetési mérleg hiánya az idén elérheti a GDP 5 százalékát, az infláció pedig 10 százalék körül lesz. Az idén 4 százalék körüli GDP-növekedés várható, jövőre azonban a kormány 4,5 százalékos növekedéssel, a GDP 2,5 százalékára mérséklődő folyó fizetési mérleghiánnyal és 7 százalék alatti inflációval számol. Ez egybeesik a japán Nomura értékelőház véleményével, amely hasonlóan látja a magyar gazdaság kilátásait. A Londonban székelő intézet szerint az idén legalább 4 százalékkal nő a bruttó hazai termék, sőt ha az importot sikerül kordában tartani, akkor ennél is több lehet a növekedés, jövőre pedig akár 4,5-4,7 százalékkal is bővülhet a gazdaság. Hasonlóak a pénzügyi kormányzat tervei is, melyek szerint a GDP 2000-ben 4,5 százalékkal fog emelkedni. Járai leszögezte, hogy "a jövő évi költségvetés se nem megszorító, se nem elengedő". Ennek alátámasztására elmondta: az elsődleges kiadások reálértékben 2,6 százalékkal, a hatósági árak pedig maximum 6 százalékkal emelkednek jövőre. A kötelező biztosítás átlagosan 5,3 százalékkal drágul, de a személygépkocsiknál az emelkedés 3,8 százalék lesz a különböző kedvezményes díjszabások miatt. A gyógyszer, az energia, a közlekedés, a távközlés árai pedig maximum 6 százalékkal nőhetnek a kormány elképzelései szerint. A pénzügyminiszter elmondta: a Matávval előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy a lakossági vezetékes távközlés díja maximum 6 százalékkal emelkedjen jövőre. Ugyanekkora maximális emelést szeretne elérni a tárca a közlekedési cégeknél, a BKV-nál és a MÁV-nál is. Az ez évi kilátásokról szólva a pénzügyminiszter elmondta: az államháztartás hiánya szeptemberben elérte az egész évre tervezett szintet, azonban az év hátralévő részében a hiány további növekedése nem várható. A folyó fizetési mérleg ez évi deficitje a kormány eredeti prognózisa szerint a 2,2-2,8 milliárd dollár lesz. A gazdaságkutató intézetek számításai ennél magasabb hiányt prognosztizálnak: 2,6-2,9 milliárd dollár hiánnyal számolnak. Az augusztus havi kedvező folyó fizetési mérleg hiányát pozitívumnak, de csupán szezonális okoknak köszönhető, időleges javulásnak tartják. A kutatók szerint a hiány mindenképpen finanszírozható a vártnál jóval magasabb tőkebeáramlás révén. A nyár folyamán javult a külkereskedelmi egyensúly, de az éves folyamatok kimenetelét bizonytalanná teszi a tőkekivitel mértéke, amely nem várható, hogy kevesebb lesz a tavalyi mennyiségnél. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője szerint ez év mutatószámai szebb képet festenek a gazdaság helyzetéről, mint a valóság. Az idei adatok nem fogják teljes mértékben tükrözni a gazdaságra jellemző trendeket. Az államháztartás bevételi oldalát szépítik az olyan egyszeri alkalommal befolyt pénzek, mint a távközlési tender koncessziós díja, valamint az a könyvelési trükk, amely a társadalombiztosítás idei évét gyakorlatilag 11 hónaposra faragja le úgy, hogy a decemberi kifizetések már a januári, tehát a jövő évi költségvetést terhelik. Májusi előrejelzésében a GKI Rt. úgy fogalmazott, "a magyar gazdaság – a korábbinál lényegesen rosszabb világgazdasági környezetben – lecsúszóban van az egyensúlyi növekedés pályájáról", ezért a nemzetközi pénzvilág megnyugtatása végett deklarált megszorítást sürgetett a kormány részéről. Ma úgy véli a GKI – fejtette ki Karsai –, hogy a korrekció, ha nem is nyíltan, de részlegesen megtörtént. Többek között a központi költségvetés szorította meg a nadrágszíjat a beruházások terén, bár a kutató szerint ez nem a legjobb választás volt a takarékoskodásra, hiszen a beruházások elmaradásának olyan kihatásai vannak, amelyek lassítják a jövőbeli növekedést.