„Josht felhívta egy régi barátja, hogy hamarosan a városba érkezik. Josh meghívta őt, hogy töltse náluk a hétvégét. Este aztán szólt Lindának, hogy vendégük érkezik, és az első este kicsit kiruccannak majd, hogy beszélgessenek egy jót, mint a régi szép időkben. Linda azonban erre kiborult, ugyanis épp azon az estén ért volna haza egy hosszabb üzleti útról. Linda sohasem tervezne meg egy hétvégét vagy egy éjszakát anélkül, hogy ne egyeztetne Joshsal. Nem értette, a férje vajon miért nem tud ugyanennyi tiszteletet és figyelmességet tanúsítani iránta. De amikor hangot adott kifogásainak, Joshtól ezt a választ kapta: »Nem mondhattam a barátomnak, hogy bocs, de előbb engedélyt kell kérnem az asszonytól.« Josh számára a feleségével való előzetes egyeztetés azt jelentette volna, hogy engedélyért kell folyamodnia, nem cselekedhet szabadon. Linda számára azonban ennek semmi köze az engedély megadásához. Számára az a természetes, hogy a házastársak megbeszélik egymással a terveiket, mert életük összefonódott” – írja Deborah Tannen Pár-beszéd című könyvében.Ilyen és ezekhez hasonló életszerű szituációkat és színes kutatási eredményeket vonultat fel Deborah Tannen nyelvészprofesszor Pár-beszéd – Miért hallgat a férfi? Miért beszél a nő? című világsikerű könyve, mely négy évig szerepelt a New York Times sikerlistáján, és nyolc hónapig állt az első helyen. Olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miért érzik úgy a nők, hogy a férfiak nem mondanak el nekik semmit, és folyton csak kioktatják őket, és miért gondolják a férfiak, hogy a nők állandóan csak nyaggatják őket, és sosem térnek a lényegre.A kutatás célját az írónő így fogalmazza meg: „Igenis vannak eltérések a különböző neműek beszédmódjában, és fel kell fednünk, meg kell értenünk ezeket a különbségeket. Máskülönben kénytelenek lennénk a félreértésekért magunkat vagy a másikat, esetleg magát a kapcsolatot okolni. A nemek közti különbségek semmibevétele nagy kockázattal jár. Ha valamit a szőnyeg alá söprünk, azzal nem szüntetjük meg a problémát, csak felbukunk benne, ha legközelebb át akarunk haladni a szobán.”