A rendszerváltás óta egyszer, egy rövidke ideig volt csak ilyen alacsony a jegybanki alapkamat. A Monetáris Tanács legutóbbi, hétfői ülésén a tagok döntése értelmében 6 százalékra csökkent az alapkamat. Ugyan ez a szint európai viszonylatban még mindig nagyon magasnak számít – csak Romániában magasabb, a környező országokban is fele a miénknek, 1 százalékos az uniós átlag – a meredeken csökkenő tendencia mégis örvendetes. Az elmúlt félévben 3,5 százalékkal mérséklődött a kamat, egy évvel ezelőtt 9,5 százalékot tett ki. A negatív csúcs 1995 februárjában volt, 28 százalékkal. Ezek után nem meglepő, hogy a következő hónapban bejelentették a Bokros-csomagot, amely megállította az országot az államcsőd lejtőjén.
A jegybanki alapkamat csökkentése azért örvendetes hír, mert számos hazai és nemzetközi folyamat javulását, az ország külső megítélésének javulását jelzi, s egyben optimizmusra ad okot a kilábalással kapcsolatban. A világgazdasági válság tavalyi kirobbanása és annak Magyarországra gyakorolt rendkívül negatív hatása tette világossá az ország valós állapotát. Az előző évek gazdaságpolitikája oly mértékben tette hiteltelenné az országot, hogy csak rendkívül magas kamat ellenében voltak hajlandók finanszírozni az adósságunkat a pénzügyi befektetők. Mivel jelentős, a GDP 80 százalékának megfelelő az államadósságunk, a hitelezőink az alapkamaton keresztül képesek „beleszólni” az ország dolgaiba. Jól mutatja ezt, hogy a válság kirobbanását követően az addigi 8,5 százalékos kamatot 11,5 százalékra kellett felemelni, mivel a korábbi szinten gyakorlatilag nem akadt vevő a magyar állampapírokra. Az már egy külön történet, hogy még a 11,5 százalék sem volt elegendő, így nem maradt más hátra, mint az IMF-hez, illetve az Európai Unióhoz folyamodás gyors segítség reményében – ami persze az alapkamat további emelkedésével járt együtt.
A válságkezelő Bajnai-kormány számos intézkedése és a nemzetközi helyzet általános javulása összességében kedvezően hatott: az államháztartás hiánya meredeken csökkent, a forint árfolyama 270 forint/euró szinten stabilizálódott, az infláció mérsékelten csökkent, összességében tehát javul az ország külső megítélése. Bár ahogy Simor András jegybankelnök egy sajtótájékoztatón elmondta: továbbra is óvatosságra van szükség. Hozzátette: „A nemzetközi pénzügyi környezetben változatlanul jelen van a bizonytalanság, ezért csak óvatos mérséklésére van lehetőség. A további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi.”
A Monetáris Tanács szerint van esély arra, hogy a gazdaság a tavalyi mély recesszió után 2010 közepétől ismét növekedési pályára álljon. Bár az adóemelések miatt átmenetileg magasabb lehet az infláció, az év második felében már elmaradhat a jegybank 3 százalékos céljától. Felhívták a figyelmet, hogy a nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok tekintetében továbbra is jelentős a bizonytalanság.
Simor András hangsúlyozta: „Bár a decemberben felerősödött aggodalmak az év végére elcsitultak, az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak azonban több fejlett ország esetében változatlanul aktuális kérdések. Hazánk magas államadóssága és a külső folyamatokkal szembeni sebezhetősége jelentős, ennek mérséklése érdekében nagyon fontos a hosszú távon is fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika. A magyar gazdaságot jelenleg ellentétes tendenciák határozzák meg: egyrészről lassan élénkülő külföldi piacok, másrészről továbbra is zsugorodó belföldi kereslet jellemzi. Ennek pozitív hatásaként a folyó fizetési mérleg egyensúlyközeli állapotba került, de a tartósan gyenge belső kereslet miatt a gazdaság kilábalása csak késve követheti a fejlett országokat, de még a régió gazdaságait is.”
Elemzők megegyeznek abban, hogy tavasszal tovább mérséklődhet az alapkamat. Úgy vélik, van esély arra, hogy a rendszerváltás utáni időszakban eddig példátlanul alacsonyra, 5,5 százalékra csökkenjen, bár az áprilisi választások megakaszthatják ezt a folyamatot. A Fidesz gazdaságpolitikáját mindeddig homály fedi, de az államháztartási hiányt illető szándékait nyíltan kommunikálja: duplájára engedné növekedni a jelenlegi kormány szándékaihoz képest. Ez a lépés kockázatosnak bizonyulhat a külföldi befektetők szempontjából, egy esetleges újabb hitelvesztés pedig jelentősen meggyengítheti a forint árfolyamát, és újra szükség lenne az alapkamat emelésére.
„Abban az esetben azonban, ha az új kormány is hiteles fiskális politikát folytat, és előáll egy hiteles euróbevezetési menetrenddel, az alapkamat szembe is mehet a trendekkel, akár tovább is csökkenhet” – fejtette ki Suppan Gergely elemző az MTI-nek. Hasonló véleményen van a Goldman Sachs amerikai bankház is. Mint jelentésükben írták: a többséghez hasonlóan ők is úgy vélik, hogy az év végén 5,5 százalékon állhat az alapkamat, azzal a megjegyzéssel, hogy valószínűleg a jegybank szünetet lesz kénytelen közbeiktatni a tavaszi választások miatt. A ország pozitív megítélését jól mutatja, hogy a Moody’s Investors Service előrevetítette, hogy a közeljövőben javítani kívánja öt európai feltörekvő országgal együtt a mi adósságbesorolásunkat is.
Az alapkamat csökkenésének pozitív következményeként mérséklődhetnek a banki hitelkamatok – elvileg. Bár az elmúlt hónapokban a jegybank folyamatosan vágott a kamaton, sajnálatos módon ezt nem követték a bankok hitelkamataik megállapításakor: azaz érdemben nem csökkentek a hitelkamatok. Ennek oka a nemzetközi pénzpiacokon tapintható bizonytalanság, amely az idén is változatlanul fennáll, sőt elemzők nem zárják ki, hogy belátható időn belül jelentősebb, akár 20 százalékos esés is előfordulhat a tőzsdéken.
2010. 01. 29. (XIV/4)
