hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Miért hallgat a férfi, miért beszél a nő?

2010. 02. 04.
„Josht felhívta egy régi barátja, hogy hamarosan a városba érkezik. Josh meghívta őt, hogy töltse náluk a hétvégét. Este aztán szólt Lindának, hogy vendégük érkezik, és az első este kicsit kiruccannak majd, hogy beszélgessenek egy jót, mint a régi szép időkben. Linda azonban erre kiborult, ugyanis épp azon az estén ért volna haza egy hosszabb üzleti útról. Linda sohasem tervezne meg egy hétvégét vagy egy éjszakát anélkül, hogy ne egyeztetne Joshsal. Nem értette, a férje vajon miért nem tud ugyanennyi tiszteletet és figyelmességet tanúsítani iránta. De amikor hangot adott kifogásainak, Joshtól ezt a választ kapta: »Nem mondhattam a barátomnak, hogy bocs, de előbb engedélyt kell kérnem az asszonytól.« Josh számára a feleségével való előzetes egyeztetés azt jelentette volna, hogy engedélyért kell folyamodnia, nem cselekedhet szabadon. Linda számára azonban ennek semmi köze az engedély megadásához. Számára az a természetes, hogy a házastársak megbeszélik egymással a terveiket, mert életük összefonódott” – írja Deborah Tannen Pár-beszéd című könyvében.Ilyen és ezekhez hasonló életszerű szituációkat és színes kutatási eredményeket vonultat fel Deborah Tannen nyelvészprofesszor Pár-beszéd – Miért hallgat a férfi? Miért beszél a nő? című világsikerű könyve, mely négy évig szerepelt a New York Times sikerlistáján, és nyolc hónapig állt az első helyen. Olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miért érzik úgy a nők, hogy a férfiak nem mondanak el nekik semmit, és folyton csak kioktatják őket, és miért gondolják a férfiak, hogy a nők állandóan csak nyaggatják őket, és sosem térnek a lényegre.A kutatás célját az írónő így fogalmazza meg: „Igenis vannak eltérések a különböző neműek beszédmódjában, és fel kell fednünk, meg kell értenünk ezeket a különbségeket. Máskülönben kénytelenek lennénk a félreértésekért magunkat vagy a másikat, esetleg magát a kapcsolatot okolni. A nemek közti különbségek semmibevétele nagy kockázattal jár. Ha valamit a szőnyeg alá söprünk, azzal nem szüntetjük meg a problémát, csak felbukunk benne, ha legközelebb át akarunk haladni a szobán.”

Státusz és kapcsolatok

Számos néprajzi, antropológiai, nyelvészeti kutatás alapján vonta le dr. Tannen azt a következtetését, hogy a férfiak hierarchikus világban élnek, és mint ilyenben, a beszéd az erőviszonyok felmérésének eszköze. Kulcsszó a státusz, amelyet a férfiak mindenképp igyekeznek megtartani, vagy a rendben feljebb helyezkedni. Ezzel szemben a nők a kapcsolatok sűrű és szövevényes hálózatrendszerében gondolkodnak, s a beszéd számukra a kötelékek ápolására való. Ebben a világban a hangsúly a közösségépítésen, a bensőséges légkör fenntartásán van. A megállapítások természetesen nem kizárólagosak, a különbségek a hangsúlyban és a fokozatokban mutatkoznak meg, ugyanakkor a kommunikáció kétségtelenül egy kötéltánc a bensőségesség és a függetlenség egymással ellentétesnek látszó szükségletei között.
„Alighanem a nők és a férfiak beszédmódja közösen alakította ki azt a sztereotípiát, hogy a nők nem hagyják élni a férfiakat. A helyzet ugyanis a következő: a legtöbb nő szívesen megteszi, amire kérik, míg a legtöbb férfiban a legenyhébb célzás is ellenérzést vált ki, ha úgy érzi, hogy valaki – különösen egy nő –, megmondja neki, hogy mit tegyen. Egy nő hajlamos megismételni a kérését, ha nem kap választ, mivel meg van győződve arról, hogy a férfi biztosan megteszi a kedvéért, ha megtudja, mennyire szeretné, hogy teljesüljön az óhaja. A férfi azonban el akarja kerülni, hogy azt érezze, parancsot teljesít, ezért inkább ösztönösen kivár, hogy azt képzelhesse, szabad akaratából cselekszik. Ez végül persze nyaggatáshoz vezet, mert valahányszor a nő megismétli a kérését, a férfi mindannyiszor későbbre halasztja annak teljesítését.”
A nők gyakran szeretnek panaszkodni, gondjaikat a legapróbb részletekig ecsetelik, akár több személynek is egymás után, mindig ugyanakkora beleéléssel. Ez egészen addig jól is megy, amíg más nőknek teszik ezt, hisz az a másik tudja, hogy odaadással kell hallgatni, és lehetőleg valami hasonló probléma megemlítésével biztosítani a panaszkodót, hogy nincs egyedül, és „tudom, hogy érzel”. Nem így akkor, ha a panaszos hölgy egy férfiba fut bele sérelmének ecsetelésével. A férfiak ugyanis problémameg­oldó beállítottságúak, és azonnal rávágnak egy megoldást, és ezzel legjobb szándékuk ellenére is megbántják partnerüket, aki –számukra érthetetlen módon – nem megoldást várt, hanem megértést. A férfiak megközelítési módja az érzelmek lecsendesítése a kiváltó ok semlegesítésével, a nők azonban érzelmeik támogatását, megerősítését várják el.

„Miért nem beszélget velem?”

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!