Bár a hét elején Moszkva, Rjazany, Orenburg és Vlagyimir megyében még égtek a tőzegtelepek, és a főváros több kerületében az esők ellenére ismét megjelent a szmog, az elviselhetetlen hőségnek, az erdőtüzeknek nagyjából vége szakadt Oroszországban. A természeti csapások azonban – mint a finn Helsingin Sanomat is írja – még okozhatnak politikai problémákat az ország vezetőinek.

Egy nappal az izraeli-palesztin béketárgyalások megkezdése előtt brutális módon meggyilkoltak négy izraelit. Egy hatgyerekes házaspár és két stoppos volt a terroristák áldozata. A mészárlásért a Hamasz vállalta a felelősséget. A terrorszervezet gázai szóvivője gratulált „a sikeres akcióhoz”.

Megkezdték annak a 66 centiméteres aknának a fúrását Chilében, amelyen keresztül a föld alatt rekedt 33 bányászt kimenekíthetik. A mentési munkálatok azonban akár karácsonyig is eltarthatnak, így a bányászoknak a szűkös, levegőtlen és sötét helyen több hónapra kell berendezkedniük és kialakítaniuk egy hétköznapihoz hasonló életmódot 700 méter mélységben.

Két feljelentés is érkezett a nyomozóhatóságokhoz azt követően, hogy lapunk újságíróit súlyos atrocitások érték az ultranacionalista Magyar Szigeten. A Jobbik vezetése által kocsmai vitának minősített bűncselekmény – egyelőre mentelmi joggal rendelkező – nevesített érintettje Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője, a Kövér László házelnök szerint nemzetbiztonsági kockázatot hordozó Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke.

Hack Péter a Hetek 2010. augusztus 19-ei számában az új alkotmány elfogadásának a kormánypártok által deklarált céljára hivatkozással az alkotmányos rend radikális átalakításának veszélyeiről elmélkedik. Mivel a cikk minden – véleményem szerint – téves, sőt helyenként méltánytalan állítása ellenére sem tekinthető rosszindulatúnak, így okot és alapot ad a vitára.

Az utóbbi hetekben egy kicsit többet rengett a föld Magyarországon a megszokottnál, van ennek valami különleges oka?– Azt gondolom, nincs semmilyen extrém oka, hiszen átlagosan minden évben van 5-10 rengés, ami a lakosság által is érzékelhető. Volt már olyan év, amikor csak három ilyet regisztráltunk, de előfordult olyan is, hogy tizenötöt.Ezek szerint teljesen normális, hogy augusztus 14. és 22. között fél tucat, a lakosság által is érezhető földrengés volt az országban?– Ha teljesen normális lenne, akkor nem beszélgetnénk most erről. De ettől még alapvetően nem változott Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége. Mégis mi okozza a hazánkban tapasztalt földrengéseket?– A földrengések többsége úgynevezett tektonikus rengés, amelyekhez a kéreg alatti mechanikai feszültség vezet. Ez a feszültség – amelyik a kőzetlemezek folyamatos mozgásából ered – felhalmozódik, ennek hatására a kőzetdarab eltörik, vagy gyakrabban egy már korábbi törésvonal mentén a lemez hirtelen elmozdul. Az eddig elmondottak alapján sejteni lehet, hogy a feszültség a lemezek határán fejti ki leginkább hatását, mégis a lemezen belül is megnyilvánulhat. Mi ugyan nem vagyunk közel lemezhatárhoz, hiszen a legközelebbi a mediterrán térségben van, de itt is vannak kisebb tektonikai egységek, kőzetblokkok, amelyek szintén mozognak egymáshoz képest. Igaz, a létrejött feszültség nálunk szerencsére nem okoz nagyobb rengéseket.Ha jól tudom, nem igazán létezik biztos módszer a földrengések előrejelzésére. Ennek fényében mi a jelentősége az ilyen kimutatásoknak?– Olyan megbízható módszer, amelyik alapján meg tudnánk mondani, hogy mikor, hol, mekkora erejű földrengés várható, valóban a világon sehol nincs. Van azonban egy másik fajta előrejelzés; azt ugyanis ki lehet számolni, hogy egy adott területen, akár Magyarországon, vagy annak egyes részein mekkora valószínűséggel milyen földrengésekhez vezető talajmozgás várható a következő mondjuk 50 évben. Persze felmerülhet a kérdés, hogy mi ebben a jó? Legfontosabb feladata, hogy az építészeti szabvány mellékleteként úgy lehet a segítségével felépíteni egy épületet, hogy ezt a várható talajmozgást az adott építmény jelentős sérülés nélkül kibírja. Nyilván fontos ez lakóházaknál is, de még fontosabb olyan létesítményeknél, amelyek sérülése fokozott veszélyt jelent a környezetre.Mint mondjuk egy atomerőmű...– Pontosan. Az ilyen jellegű építményeknél különlegesen fontos ez az előrejelzés, már amennyire az utóbbi módszert annak nevezhetjük. Konkrét eseményeket sajnos nem tudunk előre jelezni. Magyarországon mióta van műszeres földrengés-megfigyelés?– A szeizmológiai műszeres megfigyelés a 19. század végén jelent meg a világon, és intézményesülésében hazánk az élen járt, nagyon hamar megjelentek földrengésjelző állomások az országban. Talán érdekes lehet, hogy a huszadik század elején alakuló európai szeizmológiai szervezet első főtitkára is magyar volt. 1935 óta használja a világ a Richter-skálát. Létezik más mérőszám is?– Földrengésekkel kapcsolatban kétféle mérőszámot szoktak emlegetni, a két skála azonban teljesen különböző dolgot mér. Az egyik a 12 fokú Mercalli-skála a földrengés hatását, pusztítását vizsgálja. Ez abból a korból származik, amikor még nem volt műszeres megfigyelés. A másik Charles Richter találmánya, aki kaliforniai rengéseket vizsgált, és neki köszönhetően terjedt el a magnitúdós megfigyelés világszerte. Ez a földrengés nagyságát, erejét jelzi – hogy mekkora energia szabadult fel a rengés ideje alatt. Egy óceán mélyén keletkezett rengést Richter-skálával mérhetünk ugyan, de károkhoz sokszor nem vezet, így a másik skálával nem szemléltethető. Hogy kell elképzelni egy Richter-skála szerinti 6-os és 7-es magnitúdójú rengés közötti különbséget?– Egészen pontosan harminckétszer akkora energia szabadul fel, ez nagyjából tízszer akkora mozgást eredményez. Különösen figyelemreméltó, ha azt nézzük, hogy számok összeszorzódnak, így egy M7-es rengésnél ezerszer több energia keletkezik, mint egy 5-ös erősségűnél. 4-es rengéshez képest ugyanez az adat már több mint harmincezerszer akkora különbséget jelent. Ha pedig a mostani, nagyjából 3-as erősségű földrengéseinket hasonlítjuk a haiti rengésekhez (7,0), már egymilliószoros energiakülönbségről beszélünk.Magyarországon utoljára a 18. században volt 6-os erősségű földrengés. Mi történne, ha egy ilyen megrázná a mai Budapest belvárosát?– Nagyon sokan kíváncsiak erre, de sajnos nem tudom a választ. Valószínűleg elég nagy káoszt okozna, mégsem gondolom, hogy a földdel egyenlővé válna minden. De nem értek hozzá; nem tudom, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek, sok mindentől függ, hogy mekkora kár keletkezne. Az 1763-as komáromi 6-os erősségű kirívónak számít a magyar történelemben, azóta nem voltak ilyen rengések. Egyedül az Érmellék környéki 19. századi rengések nagysága közelítette meg ezt az értéket. Van valakinek erre az esetre forgatókönyve?– A katasztrófavédelemnek biztosan van nagyobb rengésre szóló forgatókönyve is, de erről őket kellene megkérdezni.

A várakozásoknak megfelelően a Fidesz egykori biztonsági igazgatóját, frissiben tábornokká emelt volt kommandóst nevezték ki az újonnan megalakult Terrorelhárítási Központ élére. A szocialisták magánhadsereget emlegetnek, a szakemberek szerint ugyanakkor elkerülhetetlen a hazai terrorelhárítás megújítása. Igaz, ennek mikéntjével nem mindenki ért egyet.

Dr. Szabó Erika, a Közigazgatásügyi és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a magyar történelmen belül példátlan átalakításként aposztrofálta azt a folyamatot, melyet napjainkban hajtanak végre a közigazgatásban. Ennek részeként kívánják újragondolni a főispáni feladatkört, a kormányzati politika minél teljesebb helyi érvényesülésének érdekében.

Feltétlen hűség a hadúrhozA honvédség tisztképzéséről szóló cikkük élvezetes olvasmány. Javaslom, hogy kövesse az 1945 utáni tisztképzés ismertetése. Így lesz teljes. Néhány korrekció azért van.  Nem helytálló, hogy „az ország hivatalos nyelve 1848-ig a német volt”. A hivatalos nyelv évszázadokon át a latin volt, a reformkorig mind az országgyűlésben, mind a megyegyűléseken latinul szólaltak fel a honatyák, illetve a megyegyűlés tagjai. Hiba, hogy kettős névként írják Miklós Béla és Farkas Ferenc nevét – Dálnoki Miklóst, illetve Kisbarnaki Farkast –, holott a dálnoki és a kisbarnaki nemesi előnév (predikátum), amit kis kezdőbetűvel feltüntettek ugyan például a kinevezési okiratban is, de a kormányzó Miklós Bélát nevezte ki vezérezredesnek és Farkas Ferencet altábornagynak (a vezérezredességet már Szálasitól kapta). A nomenklatúrában az M, illetve az F betűnél volt található a nevük. Csak pár hete „fedeztem fel” a nem rotációs lap, hanem folyóirat formájú és tartalmú Heteket. Nagyon jó, olvasmányos, informatív, hiteles. Gratulálok!Szívélyes üdvözlettel,Dr. DelMedico Imre, Budapest***Cikkükben az szerepel, hogy Kisbarnaki (helyesen kis kezdőbetűvel kell írni: kisbarnaki) Farkas Ferencet, a Ludovika Akadémia egykori igazgatóját (helyesen: parancsnokát) a Sólyom László-féle Alkotmánybíróság rehabilitálta. Bírósági ítéletek felülvizsgálata azonban nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Ehhez Sólyom Lászlónak semmi köze. A háborús bűnös tábornokot az illetékes, a Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta. Pontatlan a cikkben az az állítás, hogy a Sztójay-kormány közel félmillió honfitársunkat deportálta Auschwitz-Birkenauba. A vidéki zsidóság tetemes részét ugyanis más náci haláltáborokba hurcolták, illetve halálmenetekben ölték meg. Végül: a „valóban a hazáért harcolt” egykori ludovikások között a szerző helyesen nevezi meg Maléter Pált (megnevezhette volna még például Thassy Jenőt vagy Görgey Guidót is, akik Szerb Antalt próbálták kiszabadítani), de Dálnoki Miklós Bélát vagy Faraghó Gábort aligha. Ők szerintem abba a kategóriába tartoznak, amelyet a cikk úgy jellemez, hogy „az aktuális rendszerért és a hadúrért” harcoltak, és csak az utolsó előtti pillanatban, a bőrüket mentve álltak át az oroszokhoz, és lettek ennek köszönhetően a háború után az Ideiglenes Kormány tagjai.Szegi Aba, Budapest

Irán eddig büszke volt arra, hogy őt nem érinti negatívan a válság, most mégis megszorításokra kényszerül. Annak ellenére is, hogy az államkassza szufficites.

Több évszázados gyarmati lét után, ötven éve, 1960-ban kiáltották ki a köztársaságot Afrika második legnagyobb országában, az akkori Belga Kongóban. A később a Zaire, jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaság nevet viselő, óriási kiterjedésű ország tipikusan afrikai: természeti kincsekben elképesztően gazdag, mégis diktátorok és véres polgárháborúk döntötték romlásba. Kongóiak tömegei számára a reménysugarat az a keresztény megújulási hullám jelenti, amelyet a Mobutu-diktatúra sem tudott lenyomni, és amely jelenleg a legdinamiku-sabb társadalmi mozgalom a fekete kontinens szívében. A napokban érkezett haza az afrikai országból Flaisz Endre, a Hit Gyülekezete missziós lelkésze, akivel tapasz-talatairól beszélgettünk.

2010 utolsó Grand Slam találkozójára kerül sor az USA-ban, a nagy almának becézett „olvasztó-kemencében”. Két nagy név kivételével itt van szinte mindenki, aki számít a tenisz ízületeket pusztító és a nézők millióit vonzó világában. A női mezőnyből Serena Williams, a férfiak közül a védő Del Potro a hiányzó. A látványos küzdel-mekre, kiélezett, izgalmas mérkőzésekre, az adrenalinszint jelentős emelkedésére így is szá-míthatnak, akik a helyszínen vagy a képernyők előtt ülve erre vágynak.

A történelmi hangulatú kisvárost a Nyírség szívében találjuk, Mátészalkától 20 kilométerre. Az alföldi tájak közül – a felszíni formák sokféleségéből következően – az egyik legváltozatosabb területe ez a Tiszántúlnak. Az igen szép környezetben fekvő strandfürdőn kedvünkre úszkálhatunk, aki pedig még sportosabb testmozgásra vágyik, az is megtalálhatja itt a számításait. A szabolcsi zamatos jonatánnak pedig nincs párja – erről a környék almáskertjeiben őszi szüret idején meg is győződhetünk.

Az ember legelemibb feladatainak egyike a reprodukció. A női szervezet legnemesebb és egyben legizgalmasabb küldetése az utód(ok) védelme és megfelelő táplálása. A terhesség egyfajta erőpróba az anya szervezete számára, amelyet könnyebbé, gördülékenyebbé és nem utolsósorban örömtelibbé tehet egy testhezálló, jól kialakított, egészséges életmód.