VIII. Henrik első válása (is) alaposan felháborította a derék, vallásos angolokat. Az uralkodó ugyanis érvénytelenítette az Aragóniai Katalinnal kötött házasságát, hogy Boleyn Annát feleségül vehesse. Tőle született Erzsébet, fiú utódnak azonban Anna sem adott életet, így ő is kegyvesztett lett. Erzsébet még hároméves sem volt, amikor az apja kivégeztette anyját. Boleyn Anna halála után Erzsébetet hivatalosan fattyúnak nyilvánították, és kizárták az utódlásból.
Erzsébet Aragóniai Katalin lányával, Máriával együtt nevelkedett, aki hasonló sorsra jutott. A két féltestvér között azonban nagy volt a vetekedés.
VIII. Henrik halála után a király Jane Seymourtól született fia, Edward került trónra. Ő nem kedvelte két határozott és temperamentumos nővérét. Edward protestáns teológiai alapon elítélte a női trónutódlást, ezért nem akarta, hogy Mária vagy Erzsébet uralkodjon utána. De mivel VIII. Henrik minden örököse nő volt, neki pedig nem volt utódja, végül a Mária és Erzsébet után következő trónörökösre, Lady Jane Greyre és férfi utódaira hagyta a trónt. Jane Grey csak néhány napig uralkodott Edward halála után, mivel Mária híveivel együtt Londonba vonult, és leszámolt ellenfeleivel.
Az új királynő igyekezett Erzsébetet háttérbe szorítani, hogy megszilárdítsa hatalmát. Ehhez kapóra jött neki a Wyatt-féle felkelés. Thomas Wyatt és hívei úgy tervezték, hogy megszállják Londont, és megfosztják a tróntól Máriát, helyette pedig Erzsébetet kiáltják ki uralkodónak. Ezt azonban a milícia és a testőrség megakadályozta, a lázadás vezetőit Mária kivégeztette, Erzsébetet pedig börtönbe zárták. A Towernek ugyanabban a részében tartották, mint édesanyját, Boleyn Annát a kivégzése előtt.
Erzsébet éveken keresztül bizonygatta ártatlanságát. Eleinte kevés sikerrel, egy idő után azonban enyhült fogságának szigora, majd házi őrizetbe helyezték. Eközben az emberek körében csökkent a véreskezű Mária népszerűsége, miközben Erzsébetet egyre inkább megkedvelték. Előfordult, hogy amikor Erzsébet kíséretével birtokai felé haladt, az emberek olyan élénken éljenezték, hogy szolgáinak kellett lecsendesíteniük őket.
Azonban újabb összeesküvés következett, amelynek szervezői Erzsébet tudta nélkül az ő nevét használták fel. Csak Fülöpnek, Mária újdonsült férjének köszönhette, hogy ejtették az ellene felhozott vádakat, mivel a herceg kedvelte Erzsébetet.
Mária 1558-ban halt meg, és azonnal kikiáltották Erzsébetet királynőnek. Nem volt rózsás az ország helyzete, amikor átvette az irányítást. A gazdaság gyenge lábakon állt, teljes volt a vallási megosztottság az országban, és Spanyolország tengeri hatalma egyre fenyegetőbb volt.
Erzsébet a protestantizmus domináns szerepét visszaállította ugyan, de tanácsadóinak javaslatára testvéreinél nagyobb vallási türelmet tanúsított. A katolikus egyházzal akkor romlott meg végleg a kapcsolata, amikor kivégeztette unokahúgát, Stuart Mária skót királynőt. (Mária korábban hozzá menekült saját protestáns főurainak lázadása elől. Erzsébet börtönbe záratta, és 19 évig tartotta fogságban. Végül összeesküvés hamis vádjával 1587-ben lefejeztette katolikus ellenfelét.) Emiatt átkozta ki a pápa, és ez adta az ürügyet Spanyolországnak, hogy az angolok ellen induljanak. Anglia azonban 1588-ban fényes győzelmet aratott a Nagy Armada fölött, és ezzel a szigetország a tengerek ura és nagyhatalom lett. Az angolok hatalmas kereskedelmi és hadiflottát építettek, és megvetették lábukat az amerikai kontinensen. (Az első amerikai gyarmat, Virginia a szűz királynő után kapta nevét.)
Virágzásnak indult a kereskedelem, amit elősegített az is, hogy Anglia befogadta a Németalföldről a vallási üldözés miatt elmenekült takácsokat.
I. Erzsébet uralkodása alatt a kultúra is virágzásnak indult. Ebben az időben alkotott Shakespeare és Marlowe is. Maga Erzsébet is művelt volt: kiválóan beszélt olaszul, franciául, és latinul, és görögül is tanult. Egy időben verseket, illetve szonetteket is írt.
Élete vége felé azonban búskomorság vett rajta erőt, és ágynak esett. Hetvenévesen, 1603-ban hunyt el. Halálával véget ért a Tudor-ház uralkodása. Utóda Stuart Mária fia, I. Jakab lett.
Erzsébet és a férfiak
Még Mária uralkodása alatt a férje, Fülöp Piemont hercegét szánta Erzsébetnek házastársként. Emmánuel Filibert, aki spanyol volt és katolikus, személyesen utazott Angliába, hogy megkérje Erzsébet kezét. Erzsébet azonban visszautasította, amit végül Mária is jóváhagyott. Így Erzsébet kérő nélkül kezdett el uralkodni. A királynő már negyvenes éveiben járt, amikor Anjou herceg, II. Henrik és Medici Katalin legkisebb gyermeke házassági ajánlatot tett neki. Mivel Anjou herceg is katolikus volt, a házasság újabb belviszályokat okozott volna, így Erzsébet őt is elutasította.
Erzsébet elvárta, hogy „Szűz Királynőként”, „Diánaként” emlegessék, de voltak kegyencei. Legnagyobb szerelme Robert Dudley, Leicester grófja volt.
Leicester halála után, amikor Erzsébet már idősebb volt, Robert Deveraux, Essex grófja csapta a szelet a királynőnek. őt azonban összeesküvés vádjával kivégeztette. (Elterjedt az a hiedelem, hogy Erzsébetnek volt egy törvénytelen fia a gróftól, de sokan osztják azt a nézetet is, hogy a királynő végig erkölcsös életet élt.)
2010. 09. 03. (XIV/35)
