2015. 08. 28. (XIX/35) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Pekingi kacsa - Kína átverte a világot

Szédítő hullámvasútba ültette be Kína a világ tőzsdéit augusztus végén. Az elmúlt években a globális gazdaság motorjának tartott országról kiderült, hogy tündérmese volt a 7 százalékos növekedés. Azt még nem tudni, mekkorát hazudtak a pekingi kommunisták a világnak, de hogy nagyot, az biztos. Kérdés, hogy mélybe rántja-e Kína a fejlett világot is, vagy sikerül a negatív hatásokat a régióban tartani, mint az 1997-es ázsiai válság idején. Vezető közgazdászok szerint az esélyek rosszabbak, mint valaha: egyszerűen nincsen olyan eszköz a gazdaság irányítóinak a kezében, amivel meg lehetne fordítani a zuhanást, ha egyszer igazán elindul.

Az izraeli hadsereg blokkolta Irán megtámadását

Legalább háromszor állt volna készen az izraeli kormányzat az elmúlt három évben arra, hogy megelőző támadást indítson az iráni nukleáris létesítmények ellen – a hadsereg azonban minden alkalommal megvétózta a kezdeményezést.

Még Kína sem nőhet az égig

Az elmúlt hetekben több tízezermilliárd dollárnyi befektetés „égett el” Kínában. A pekingi politikai és gazdasági vezetés próbál úrrá lenni a helyzeten, miközben az egész világ attól retteg, hogy az ázsiai ország bedönti-e a 2008-2009-es krachból éppen kitápászkodó világgazdaságot. A kilátásokról magyar közgazdászokat kérdeztünk.

Válságban az orosz gazdadaság is

A Krím félsziget annektálása miatt bevezetett szankciók szinte földhöz vágták a már korábban is zuhanórepülésbe került orosz gazdaságot, a hétfői tőzsdepánik óta pedig még rosszabbak a kilátások. Míg tavaly - amikor a szankciók hatása még kevésbé volt érzékelhető – egy százalék körüli növekedésre még képes volt az energiahordozók exportjára támaszkodó orosz gazdaság, addig idén már második negyedéven keresztül van recesszióban az ország. Ez azonban nem akadályozza a hatóságokat, hogy az egyre szegényebb oroszok előtt tonnaszám semmisítsék meg az embargó alá vont élelmiszert.

Újabb választás előtt a görögök

Ahogy a harmadik segélycsomag sorsa is eldőlt, múlt hét csütörtökön benyújtotta lemondását Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. Így tehát a görögöknek szeptember 20-án ismét a szavazóurnákhoz kell majd járulniuk. Abban mindenki egyetért, hogy Ciprasz újra győzni fog. A kérdés ezek után csak az, hogy mi volt a célja a lemondással, és mit érhet el, ha a nép újra bizalmat szavaz neki.

Belföld

Mit ér a határzár?

A magyar-szerb határon épülő kerítés bejelentése óta megduplázódott a naponta érkező menekültek száma. Németország viszont szerdán úgy döntött, a szíriai menekülteket nem toloncolja ki. Kérdés, hogy ezek után mi értelme lesz a kerítésünknek. Az elmúlt két és fél hónap mozgalmas kronológiája.

Tanévkezdés feszültségekkel

Nyugodt tanévkezdést ígér a szaktárca és azt, hogy a KLIK nemsokára kifizeti az adósságait. Bírálók szerint mára mindenkinek egyértelművé vált, hogy a KLIK és az általa szimbolizált központosítás kudarcot vallott, és a közoktatás színvonalának romlását idézte elő. Az aktuális slágertémákat most a szakképzés átalakítása és a pedagógusok etikai kódexének tervezete szolgáltatja.

A kiszolgáltatottság hiénái

A migrációs hullámnak vannak vámszedői. Olyanok, akik hasznot akarnak húzni a menekültek nyomorából: „élelmes” emberek, akik bátran kihasználják mások kiszolgáltatottságát mindenféle erkölcsi érzék nélkül. Talán a nagy drámai regények szereplőire asszociálhatnánk, ha ilyen embereket keresnénk, de ezek nem irodalmi hősök, hanem hús-vér emberek, ráadásul honfitársaink, ma itt Magyarországon. Ahogy az egyik segélyszervezet munkatársa nevezte őket: emberbőrbe bújt hiénák.

Kun páter, „a bosszú angyala”

A történészek keveset foglalkoztak azokkal a nyilas vezetőkkel, akik 1944. december végén saját elhatározásukból maradtak a szovjet hadsereg által körülzárt Budapesten. Ezek az emberek, akik addig jórészt Szálasi pártjának „második vonalához” tartoztak, a nyilvánosság előtt azt hangoztatták: példát akarnak mutatni a polgári lakosságnak az oroszok elleni harcban. Valójában elsődleges feladatuk a „totális mozgósítás” és a „megtorlás” volt. A nyilasok a zsidókat „belső ellenségnek” tekintették, és a vagyonuknak a „végső győzelmet” kellett szolgálnia. A főváros különböző részein összpontosuló és onnan razziázás céljából kirajzó nyilas pártszolgálatosokat mindenekelőtt a rejtőzködő katonaszökevények és zsidók felkutatása, illetve a terror gyakorlása kötötte le.

A szerb határon túl

Fokozódó migrációs nyomással néz szembe Szerbia északi tartománya, a Magyarországgal határos Vajdaság is. A határ menti települések, többek közt Szabadka, Magyarkanizsa és Horgos lakói a Közel-Keletről és Nyugat-Afrikából érkezett migránsok tíz-, húsz-, ötven- és százfős csoportjaival élnek együtt.

A migránsok közé vegyülő vagy a kontinensen született terroristák veszélyesebbek Európára?

Nemcsak a migránsok, hanem a menekülthullámot saját céljaikra kihasználó iszlamista szélsőségesek számára is csupán tranzitországként szolgál Magyarország – egyelőre.A nemzetbiztonságra veszélyt jelentő személyek kiszűrése bevallottan nem működik az Európai Unióban – a kontinens gyakorlatilag tele van terroristasejtekkel, amelyek tagjainak jelentős része már a kontinensen született. Bár a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok hangsúlyt tesznek a megelőzésre, ez nem egyszerű feladat, legalábbis a migránsokkal napi szinten foglalkozó forrásaink szerint, illetve az európai példák alapján.

Hit és értékek

A történelem naptára

„Hét éve nem látott tőzsdei vérengzés Európában”, „Megismétlődik a hét évvel ezelőtti szeptemberi összeomlás?” – számos ilyen címet lehetett olvasni augusztus végén a hírportálokon. Az aggasztó gazdasági hírek kapcsán sokan felfigyeltek arra, hogy az idei válság épp hét évvel a 2008. szeptemberi pénzügyi krach után jelentkezik, amelyet szintén hét évvel előzött meg a nyugati világot átrendező 2001. szeptemberi terrortámadás. A baljóslatú várakozásokból az interneten persze gyorsan világvége-elméletek születnek, amelyeknek nagyjából annyi közük van a valósághoz, mint a 2012-es maja apokalipszisnek (a NASA is fontosnak tartotta közleményben tisztázni, hogy „nem várható pusztító aszteroida-becsapódás” szeptemberben). De vajon lehet-e alapjuk azoknak a közgazdászok, sőt teológusok által vallott elméleteknek, amelyek a történelemben és gazdaságban vélnek ciklusokat kimutatni? Összegyűjtöttük a tényeket – a következtetéseket olvasóinkra hagyjuk.

KÁVÉSZÜNET

Segítség! Pornót néz a gyermekem!

A szexforradalom kétségtelenül nagyot robbant: ez a világ már nem ugyanaz, mint a hatvanas-hetvenes évek előtti. A digitális forradalom csak ráerősített erre, és sokan csak pislogunk, hogy nincsenek tabuk, nincsenek átléphetetlen korhatárok, de vannak kérdőjelek, szorongó szülők és főképp az átszexualizált világunk útvesztőjébe tévedt gyerekek, akikre ráömlik az internetes pornó.

Az aztékok ősi kincse

Az azték zsálya (Salvia hispanica) Mexikóban, Közép- és Dél-Amerikában őshonos, az ajakosok, menták családjába tartozó évelő növény. Az aztékok és maják egyik fő élelmiszere volt a kukorica és a bab mellett. A táplálkozáson kívül megjelent az orvoslásban és a vallási szertartásaikban is. A spanyol hódítók az 1500-as években tudatosan próbálták kiirtani, abban a re-ményben, hogy az őshonos vallás kellékeinek felszámolásával a kultúrát is sikerül befolyásuk alá hajtani.

Nyárvégi kirándulás

Jósa András, Nyíregyháza neves polihisztora egyszer azt javasolta egyik cikkében, hogy: „Aki a kóroktól menekülni akar, ne menjen külföldre cikóriát inni, hanem igyon mokkát a Sóstón”. Állítása nem költői túlzás volt, ugyanis a nyíregyházi Sóstón található hazánk egyik legnevezetesebb sós vizű tava. De vajon csak a tó nevezetességének és vizének egészségre gyakorolt jótékony hatásának köszönhető, hogy évről évre rengeteg fiatal, idős, családos, illetve sportoló keresi fel a helységet?

Gyarló asszonyírás

A magyar irodalomtörténet hajnalán, amely egybeesett nemzetünk írásbeliségének kezdetével, a kódexmásoló szerzetesek mellett párhuzamosan megjelentek az „írástudó nők” is. Legrégibb írásos emlékeink közül válogatott 1873-ban Zilahy Károly Hölgyek lantja címmel közreadott könyvében. Publikációjának célja a magyar úrasszonyok, fiatal lánykák olvasóvá nevelése volt – sőt mi több, a szerző, bár nagyon visszafogottan, tollforgatásra is buzdította őket.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?

Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »

Szabó Ibolya Anna / Háttér

‘56 egy párizsi gyermek szemével

Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »

Pierre Waline / Háttér

Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje

A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap