Ezután a chiamag csak az 1990-es években kezdett ismertté válni. Ma már több országban is termesztik, mint például Mexikóban, Peruban, Bolíviában, de Ausztráliában is. A magokat júniusban vetik az erre előkészített magágyakba, a betakarítás novemberben történik. A három méter magas növény golflabda méretű lila, tüskés virágából egyszerűen csak kiütögetik a magokat. A mag körülbelül egy milliméter nagyságú, fekete vagy fehér is lehet. Gazdag szénhidrátban, fehérjében, omega-3 zsírsavakban, kalciumban. Vízzel érintkezve saját tömegének 10-12-szeresét szívja magába, miközben zselés állagúvá válik. Nedvszívó és gélképző képessége miatt sokféle felhasználása lehetséges.
„Az egyre ismertebbé váló, mondhatni újrafelfedezett chiamag pudingok, krémlevesek, főzelékek sűrítésére is alkalmas, de akár tojáspótlóként is használható – mondta el a Heteknek Schmidt Judit dietetikus. – Részben a lisztet és keményítőt is helyettesíthetjük vele, és mivel nem tartalmaz glutént, beilleszthető a gluténérzékenyek étrendjébe is. Azok számára is jó megoldás lehet, akik fogyni szeretnének, mivel duzzadóképessége révén kellő mértékű teltségérzetet okoz, így a chiamaggal készült vagy dúsított ételekkel kisebb mennyiség után is jóllakhatunk. Rosttartalma pedig lassítja az étkezéssel elfogyasztott szénhidrátok felszívódását, emiatt később leszünk újra éhesek – ez is segíti a fogyást.”
Joggal merülhet fel, hogy ezek szerint a chiamag afféle „szuperélelmiszer”, de összehasonlító vizsgálatokban a chia testsúlycsökkentő, illetve szív- és érrendszeri betegségeket megelőző hatása nem volt meggyőzően igazolható. „További vizsgálatok szükségesek a chiamag kapcsán, valamint nem szabad elfelejteni, hogy a megfelelő testtömeg eléréséhez és megőrzéséhez nem elég egyetlen alapanyag, hanem egy vegyes, változatos, kiegyensúlyozott étrend, valamint a felvett és felhasznált energiamennyiség egyensúlya jelenti a megoldást” – figyelmeztet a szakember.