Első ismert női szerzőnk Róbert Károly király felesége, Erzsébet volt. „Lúdtollából” az 1330–40 között keletkezett, Királynő-vízről írt jegyzetet tartja számon a művelődéstörténet. Ezt követte egy 1440–50 között született pedagógiai célzatú írás, amely szintén egy nemesi sarj, méghozzá Albert magyar király lánya, Erzsébet nevéhez fűződik, és A királyi gyermekek neveléséről címet viseli. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy hazánkban az írásbeliség úttörői latin nyelven alkottak.
Protestáns asszonyok tolla
A reformáció terjedésével a nemzeti nyelv hazánkban is egyre nagyobb jelentőséget kapott. A szaporodó nyomdák képezték az írásbeliség egyik fő bázisát. A 16–18. században számos istenfélő protestáns asszony írt különböző műfajokban, akik közül többen a zsoltárírás terén alkottak maradandót.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2015. 08. 28. (XIX/35)
