Első ismert női szerzőnk Róbert Károly király felesége, Erzsébet volt. „Lúdtollából” az 1330–40 között keletkezett, Királynő-vízről írt jegyzetet tartja számon a művelődéstörténet. Ezt követte egy 1440–50 között született pedagógiai célzatú írás, amely szintén egy nemesi sarj, méghozzá Albert magyar király lánya, Erzsébet nevéhez fűződik, és A királyi gyermekek neveléséről címet viseli. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy hazánkban az írásbeliség úttörői latin nyelven alkottak.
Protestáns asszonyok tolla
A reformáció terjedésével a nemzeti nyelv hazánkban is egyre nagyobb jelentőséget kapott. A szaporodó nyomdák képezték az írásbeliség egyik fő bázisát. A 16–18. században számos istenfélő protestáns asszony írt különböző műfajokban, akik közül többen a zsoltárírás terén alkottak maradandót.
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Nők a pünkösdi mozgalomban
Növekvő szerepvállalás és alakuló trendek az Egyházban »