Az időskori demencia, azaz szellemi és fizikai leépülés hátterében az esetek 80 százalékában az Alzheimer-kórt (Alzheimer Disease – AD) szokás említeni. A betegség a 20. században, a várható élettartam növekedésével vált egyre gyakoribbá. Az életkor előrehaladtával mind súlyosabbá váló agyi betegség kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszhatnak. Ugyanakkor a szakemberek nem győzik hangsúlyozni az életmód ennél is nagyobb jelentőségét, hiszen az Alzheimer-kór tekintetében erősen hajlamosító tényezőnek bizonyulnak olyan, ereket károsító „civilizációs betegségek”, mint az elhízás, a diabétesz, a magas vérnyomás, illetve koleszterinszint.
Az Alzheimer-kór előfordulása az életkor előrehaladtával nő, de nem természetes következménye az öregedésnek: 65 év felett az emberek 5 százalékát, 85 év felett az 50 százalékát érinti.
A betegségnek négy stádiumát különböztetik meg – a folyamat fokozatosan tart az enyhe feledékenységtől a teljes leépülésig. Az Alzheimer-kór esetén a központi idegrendszerben gyulladások és kóros elváltozások jönnek létre az amyloid nevű fehérjék túlzott elszaporodása folytán, s mindez az agyi idegsejtek közötti kapcsolatok megszűnéséhez, illetve az idegsejtek pusztulásához vezet. Ennek következtében romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége, egészen addig, míg a legegyszerűbb hétköznapi feladatokat sem képes már elvégezni.
2021.03.26. (XXV/12)
