A kormány továbbra sem tett le arról a tervéről, hogy év végére egyszámjegyűre „töri le” az inflációt.(Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán)
„Bajban a költségvetés”, „Még a Pénzügyminisztériumnál is meglepődtek”, „További családtámogatásokhoz is hozzányúlhat a kormány”, „Orbán Viktor Brüsszelben: Hova lett a pénz?”, „Ki a felelős azért, hogy pénzügyileg a csőd szélére sodorták az Európai Uniót?”, „Ukrajnában landolt a magyarok pénze?” Csak néhány újságcím az elmúlt napokból, amik tematizálták a hazai közbeszédet. Abban valószínűleg nem kell segítenünk, hogy melyik cím melyik oldal terméke: az ellenzék és a sajtó egy része a kormány gazdaságpolitikáját okolja a kialakult helyzet miatt, a magyar vezetés pedig Brüsszelre mutogat: ha nem lennének visszatartva a nekünk járó uniós források, nem lenne gond. De mi a helyzet valójában? Tényleg óriási bajban van a magyar gazdaság?
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 1728 milliárd forint, vagyis a GDP 9,8 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya 2023. első negyedévében, azaz ennyivel költött többet a magyar kormány a bevételeinél. Elemzők szerint ennek egyik oka az, hogy jócskán elmaradnak az áfabevételek a vártnál, ami egyáltalán nem meglepő: a még mindig kétszámjegyű, Európa élmezőnyébe tartozó magyar infláció és a bérek reálértékének csökkenése miatt folyamatosan zsugorodik a kiskereskedelem – miközben a forint „megmentése” érdekében hozott folyamatos kamatemelések gyakorlatilag kivéreztették a lakossági hitelpiacot. A drágulás miatt egyre kevesebbet költünk, és ez nagyon is meglátszik az államkassza állapotán. Kiadási oldalon is számos probléma merült fel. Az egyik az energiaár, ami jelen pillanatban ugyan alacsony, mégsincs hatással a költségvetésre, ugyanis a kormány tavaly magas áron halmozta fel a készleteket.
A lapunk által megkérdezett közgazdász szerint több negatív tényező is közrejátszott abban, hogy ilyen helyzetbe került a gazdaság. Az egyik ok kétségtelenül a választás előtti pénzosztogatás: a kormány mindent beleadott, hogy ilyen módon is megerősítse a pozícióját. Ez egyértelműen a kormány számlájára írható, vannak azonban olyan tényezők, amivel nem számolhattak: az orosz–ukrán háborúval és az elszabaduló energiaárakkal gyakorlatilag a lehető legrosszabb forgatókönyv valósult meg.
2023.07.07. (XXVII/27)
