Kiszámíthatatlan fordulat
Kiszámíthatatlan fordulat
2006. 10. 25.
Sztálin halálával nemcsak a szovjet birodalom maradt örökségül a Szovjet Kommunista Párt (SZKP) felső vezetésének, hanem az alárendelt szocialista országok tábora is. A Nyikita Hruscsov vezette elit, felmérve a kialakult politikai hangulatot, joggal aggódhatott Magyarország miatt. A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) élén álló, Moszkvából visszatért vezetők – élükön Rákosi Mátyással – túl hűségesen követték a harmincas években kialakított szovjet szocialista modellt. 1953 júniusában az MDP központi vezetését Moszkvába rendelték, ahol a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága éles kritikát fogalmazott meg az MDP belpolitikájával kapcsolatban. Az „orosz modell” alkalmazhatóságának korlátait a dolgozók elégedetlenkedései már jelezték az NDK-ban. Lavrentyij Berija, a szovjet megtorló rendszer feje, aki korábban ellenezte a szovjet szocialista modell németországi alkalmazását, most személyi változásokat követelt a magyarországi vezetésben. A Szovjetunión túlmutató besúgóhálózatot üzemeltető Berija halló fülekre talált az SZKP Központi Bizottságában: Rákosit lefokozták pártelnökké, miniszterelnöknek pedig Nagy Imrét nevezték ki.