Bármi történik is Oroszországban az utóbbi hónapokban, a belpolitika fő kérdése egyre inkább a „probléma 2008” – a 2008 márciusára kiírt elnökválasztás témaköre. Két fő kérdés fogalmazódik meg: ki veszi át az ország irányítását, és mihez kezd Vlagyimir Putyin. Az teljesen világos, hogy a nagypolitika színterén marad, hiszen 70-80 százalékos népszerűségi index mellett butaság lenne visszavonulni. A hatalmon levő elnök minden, az utódlást érintő kijelentését kiemelt figyelem kíséri. Vlagyimir Vlagyi-mirovics közelmúltban tett kijelentése, miszerint az elnöki ciklust öt vagy hat évre kellene meghosszabbítani, vad találgatásoknak adott teret. Sokan úgy vélték, a gyors alkotmánymódosítás révén elhalasztható az utódlás kérdése. A megfigyelők többsége azonban megegyezik abban, hogy Putyin rövidesen átadja posztját, így az utódlás kérdése nagyon is aktuális.

Több mint egy hónap telt el Vlagyimir Putyin Münchenben elmondott beszéde óta, azóta is nem kevés találgatásra adva okot, vajon mi válthatta ki és mit is akart jelenteni. A nyugati média azonnal a hidegháború újjáéledését emlegette, mondván: Oroszország ráébredt ereje nagyságára és kesztyűt dob a Nyugatnak.

Az antiszemitizmus története Oroszországban sokáig jelentősen eltért a hasonló jelenségek európai históriájától. A sötét középkorban, amikor Európa-szerte hétköznapi volt a zsidók megvetése és fizikai megsemmisítése, Oroszországban ilyesmit nem lehetett tapasztalni, mivel ott egyszerűen nem voltak az orosz nyelvben „héberek” néven jelölt zsidók. Ma a helyzet ennél lényegesen bonyolultabb.

Borisz Jelcin egyik fogadásán, 1999-ben megkérdezte Eduárd Krugljakov akadémikust: „Mondja, tud ön olcsó energiát nyerni terméskőből?” Krugljakov, aki már néhány éve az áltudomány elleni harcot vezette, elképedten hátrahőkölt, majd megpróbálta megértetni az elnökkel, hogy tudományos szempontból ez egy abszurd felvetés. Ekkor derült fény arra, hogy Oroszországban 1991 óta 120 millió rubelt fordítottak a „terméskő-energetika” kutatási programjára.

Szapamurat Nyijazov türkmén elnök szerette, ha úgy szólítják: Türkménbasi – minden türkmének atyja. December végi halála stílszerűen Sztálin születésnapján következett be.

November elején az egykori Szovjetunió egyik déli köztársasága, Kirgizisztán az utóbbi másfél év alatt másodszor nézett szembe komoly politikai krízissel. Az ellenzék Biskek főterére hívta szimpatizánsait, ahol az összegyűlt tömeg a kormány menesztését és az alkotmány reformját követelte. A november 2-án kezdődő tömegdemonstrációk hatására Kurmanbek Bakijev elnök november 9-én reggel aláírta az alkotmány új szövegét. A tüntetők szétoszlottak, az újságírók, politológusok és elemzők pedig nekiláttak kideríteni, mi is történt a kirgiz fővárosban.

November elején az egykori Szovjetunió egyik déli köztársasága, Kirgizisztán az utóbbi másfél év alatt másodszor nézett szembe komoly politikai krízissel. Az ellenzék Biskek főterére hívta szimpatizánsait, ahol az összegyűlt tömeg a kormány menesztését és az alkotmány reformját követelte. A november 2-án kezdődő tömegdemonstrációk hatására Kurmanbek Bakijev elnök november 9-én reggel aláírta az alkotmány új szövegét. A tüntetők szétoszlottak, az újságírók, politológusok és elemzők pedig nekiláttak kideríteni, mi is történt a kirgiz fővárosban.

A szovjet tankok segítségével levert magyar forradalom az orosz nép számára is jelentős visszalépéseket eredményezett a totális állammal szemben a szabadságért vívott harcban. Az SZKP XX. kongresszusán Hruscsov által leleplezett sztálinista gépezet ellentámadásba lendült.

A szovjet tankok segítségével levert magyar forradalom az orosz nép számára is jelentős visszalépéseket eredményezett a totális állammal szemben a szabadságért vívott harcban. Az SZKP XX. kongresszusán Hruscsov által leleplezett sztálinista gépezet ellentámadásba lendült.

Annak ellenére, hogy a szovjet diplomaták és titkosszolgálatok már 1956 nyarán a magyar lakosság lehetséges lázadásáról jelentettek, az október 23-án kitört felkelés mind a magyar, mind a szovjet vezetőket meglepte. Már aznap este világossá vált a magyar kormány számára, hogy saját maga nem tudja megoldani a kialakult helyzetet, hatalma megtartásához segítséget kell kérni a Szovjetuniótól.

Annak ellenére, hogy a szovjet diplomaták és titkosszolgálatok már 1956 nyarán a magyar lakosság lehetséges lázadásáról jelentettek, az október 23-án kitört felkelés mind a magyar, mind a szovjet vezetőket meglepte. Már aznap este világossá vált a magyar kormány számára, hogy saját maga nem tudja megoldani a kialakult helyzetet, hatalma megtartásához segítséget kell kérni a Szovjetuniótól.

Sztálin halálával nemcsak a szovjet birodalom maradt örökségül a Szovjet Kommunista Párt (SZKP) felső vezetésének, hanem az alárendelt szocialista országok tábora is. A Nyikita Hruscsov vezette elit, felmérve a kialakult politikai hangulatot, joggal aggódhatott Magyarország miatt. A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) élén álló, Moszkvából visszatért vezetők – élükön Rákosi Mátyással – túl hűségesen követték a harmincas években kialakított szovjet szocialista modellt. 1953 júniusában az MDP központi vezetését Moszkvába rendelték, ahol a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága éles kritikát fogalmazott meg az MDP belpolitikájával kapcsolatban. Az „orosz modell” alkalmazhatóságának korlátait a dolgozók elégedetlenkedései már jelezték az NDK-ban. Lavrentyij Berija, a szovjet megtorló rendszer feje, aki korábban ellenezte a szovjet szocialista modell németországi alkalmazását, most személyi változásokat követelt a magyarországi vezetésben. A Szovjetunión túlmutató besúgóhálózatot üzemeltető Berija halló fülekre talált az SZKP Központi Bizottságában: Rákosit lefokozták pártelnökké, miniszterelnöknek pedig Nagy Imrét nevezték ki.

Sztálin halálával nemcsak a szovjet birodalom maradt örökségül a Szovjet Kommunista Párt (SZKP) felső vezetésének, hanem az alárendelt szocialista országok tábora is. A Nyikita Hruscsov vezette elit, felmérve a kialakult politikai hangulatot, joggal aggódhatott Magyarország miatt. A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) élén álló, Moszkvából visszatért vezetők – élükön Rákosi Mátyással – túl hűségesen követték a harmincas években kialakított szovjet szocialista modellt. 1953 júniusában az MDP központi vezetését Moszkvába rendelték, ahol a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága éles kritikát fogalmazott meg az MDP belpolitikájával kapcsolatban. Az „orosz modell” alkalmazhatóságának korlátait a dolgozók elégedetlenkedései már jelezték az NDK-ban. Lavrentyij Berija, a szovjet megtorló rendszer feje, aki korábban ellenezte a szovjet szocialista modell németországi alkalmazását, most személyi változásokat követelt a magyarországi vezetésben. A Szovjetunión túlmutató besúgóhálózatot üzemeltető Berija halló fülekre talált az SZKP Központi Bizottságában: Rákosit lefokozták pártelnökké, miniszterelnöknek pedig Nagy Imrét nevezték ki.

A tényfeltáró újságírás a világon mindenhol veszélyes. Oroszországban Anna Politkovszkaja halála után ez a veszély különösen élesen érződik. „Kétségtelen, bérgyilkosság volt” – ilyen, és ehhez hasonló következtetésre jut mindenki, aki ma az újságírónő haláláról beszél Oroszországban –, túlontúl sok erős ember érdekeit sértette Politkovszkaja tényfeltáró újságírása. A cikkekre adott válasz október 7-én érkezett meg, egy bérgyilkos pisztolyából leadott három mellkasi lövéssel és egy úgynevezett „ellenőrző” fejlövéssel – biztosítékképpen.

A tényfeltáró újságírás a világon mindenhol veszélyes. Oroszországban Anna Politkovszkaja halála után ez a veszély különösen élesen érződik. „Kétségtelen, bérgyilkosság volt” – ilyen, és ehhez hasonló következtetésre jut mindenki, aki ma az újságírónő haláláról beszél Oroszországban –, túlontúl sok erős ember érdekeit sértette Politkovszkaja tényfeltáró újságírása. A cikkekre adott válasz október 7-én érkezett meg, egy bérgyilkos pisztolyából leadott három mellkasi lövéssel és egy úgynevezett „ellenőrző” fejlövéssel – biztosítékképpen.

Újra kiéleződött Oroszország viszonya Grúziával. Tbilisziből konzultációra hazahívták az orosz nagykövetet, repülőgépekkel evakuálják a diplomáciai testületet, családjaikat és a kaukázusi orosz hadseregcsoportban szolgáló katonák családjait. A tbiliszi orosz konzulátus megtagadja a beutazási vízumot a grúz állampolgároktól, a lakosság és a média egy háború esélyeit latolgatja.

Újra kiéleződött Oroszország viszonya Grúziával. Tbilisziből konzultációra hazahívták az orosz nagykövetet, repülőgépekkel evakuálják a diplomáciai testületet, családjaikat és a kaukázusi orosz hadseregcsoportban szolgáló katonák családjait. A tbiliszi orosz konzulátus megtagadja a beutazási vízumot a grúz állampolgároktól, a lakosság és a média egy háború esélyeit latolgatja.

A múlt hét elején kezdődött magyarországi eseménysorozat rövid idő alatt az orosz sajtó figyelmének középpontjába került. Külpolitikai tudósítások tucatjai, cikkek garmadája foglalkozik a kialakult helyzettel. Ezek egybevetése nemcsak a magyarországi helyzetről ad körképet, hanem az oroszországi politikai erők Magyarországhoz fűződő viszonyára is következtetni enged.

A múlt hét elején kezdődött magyarországi eseménysorozat rövid idő alatt az orosz sajtó figyelmének középpontjába került. Külpolitikai tudósítások tucatjai, cikkek garmadája foglalkozik a kialakult helyzettel. Ezek egybevetése nemcsak a magyarországi helyzetről ad körképet, hanem az oroszországi politikai erők Magyarországhoz fűződő viszonyára is következtetni enged.