– mondja Magyar György, a "Viszkis rabló" ügyvédje, a Harmadik Oldal Magyarországért civil szervezet elnöke

Kanalas János és családja február óta egy Székesfehérvár melletti erdőben lakik. Kanalasék azért menekültek el otthonukból, mert egy harminctagú banda szabályosan megostromolta a házukat. 

Megdöbbentő tények láttak napvilágot az Élet és Irodalom cím? hetilap május 11-én kezdődött sorozatában Lovas István újságíróról. "A szavahihetőség és Lovas István" cím? írásokban közzétett dokumentumok szerint a jobboldali sajtó egyik vezető publicistájának tartott Lovast a 60-as években köztörvényes bűncselekményekért börtönbüntetésre ítélték, a 80-as évek végén pedig újabb bűncselekményekért az Egyesült Államokban marasztalta el és adott ki elfogatóparancsot ellene a bíróság. 

Ahhoz képest, hogy a rendőrség szerint Tasnádi Péter büntetőügyének tárgyalásával az első magyar maffiaper vette kezdetét, kicsit viccesnek tűntek az olyan bírói kérdések, hogy például "Milyen hangerővel nevezte krumpliorrúnak a sértettet?" Kevésbé vicces ugyanakkor, hogy – a védők szerint – a rendőrség számos törvénytelenséget követett el a nyomozati szakaszban, és még kevésbé vicces, hogy ezzel összefüggésben ismét a belügyminiszter neve bukkan fel. Az elsőrend? vádlott ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a közte és Pintér Sándor között keletkezett korábbi üzleti ellentétek miatt tartóztatták le. 

Bár Kövér László pártelnök cáfolta egy Fidesz–MIÉP koalíció lehetőségét a jövő évi választásokat követően, a jelenleg is fennálló Fidesz–kisgazda koalíció eleven példája annak, hogy a fiataldemok-raták hatalmi kérdésekben nem ismerik a lehetetlent. A két párt főbb jellemzőit egybevetve több ponton fedezhető fel hasonlóság, és ha emellett figyelembe vesszük az elmúlt két és fél évben tapasztalt zökkenőmentes együttműködést, egyáltalán nem irreális feltételezés, hogy jövőre "összenő, ami összetartozik". A Szonda Ipsos kutatásai szerint a MIÉP-szimpatizánsok 35 százalékának második számú jelöltje a Fidesz, míg a polgári párt szavazóinak mindössze 11 százaléka utasítja el kategorikusan a MIÉP-et. 

– Van üzenete annak, hogy éppen ön védi Torgyán Attilát az úgynevezett kazetta-ügyben?– Az ügyfélkörből semmiféle üzenet nem olvasható ki. Ha valaki, aki egyébként harminc éve kollégám, megkér arra, hogy lássam el a fia védelmét, aki egyébként szintén kollégám, és úgy érzem, hogy szakmailag eleget tudok tenni a felkérésnek, akkor elvállalom az ügyet. – A legfrissebb hír, hogy meghosszabbították a nyomozást. Mit szól hozzá?– Ez olyan értelemben formális dolog, hogy ha a rendőrség a nyomozás meghosszabbítását kéri, az ügyészség gyakorlatilag száz ügyből kilencvenkilencben ezt teljesíti. – Torgyán Attila esetében mi történik a hosszabbításban?– Esetünkben újra kihallgatják az eddig egyszer már kihallgatott tanúkat. – Miért van erre szükség?– Úgy látom, megpróbálnak valamilyen ellentmondást felfedezni a vallomások között, ezért többször is elmondatják egy-egy tanúval a történteket. – Ez az alaposság szokványos a hazai gyakorlatban?– Nem. Ezek a kihallgatások az átlagos nyomozati körültekintést messze meghaladva zajlanak. – Vajon miért? – Jóhiszeműen azt mondom, hogy a nyomozóhatóság a teljes precizitásra törekszik. – Milyen indokkal utasították el Torgyán Attila panaszát, amit gyanúsítottként való kihallgatása miatt benyújtott?– A felügyelő ügyészség annyit mondott, hogy van arra vonatkozó adat, mely szerint Torgyán Attila valamilyen módon érintett ebben az ügyben, és ez az érintettség elegendő ahhoz, hogy őt gyanúsítottként hallgassák meg. – Az "adat" az a kazetta, amelyen arról beszélgetnek néhányan, hogy hogyan juttassanak el hárommillió forintot "az Attilának", aki ennek fejében segít elintézni valamit az apjánál. A résztvevők elismerték, hogy a hangfelvétel nem hamisítvány…– Álláspontom szerint arra vonatkozóan, hogy ő ténylegesen bármit is cselekedett volna ebben az ügyben, semmiféle bizonyíték nincsen. Róla beszélnek, és rá hivatkoznak, de az elég furcsa lenne, hogy azért, mert valakiről beszélnek, vagy valakire hivatkoznak, ki lehetne mondani, hogy az illető bűnös. Azt pedig a leghatározottabban állítom, hogy semmiféle olyan tanúvallomás, terhelttársi vallomás, bizonyíték a mai napig nincs, amelyben valaki azt állítaná, hogy "nekem Torgyán Attila azt mondta, hogy pénzt fejében ezt és ezt fogja elintézni". Nincs ilyen vallomás, mint ahogy olyan vallomás sincs, hogy "én magam adtam át a pénzt Torgyán Attilának", vagy, hogy "láttam, amint valaki átadja a pénzt". – Akkor, Ön szerint, miről szólt a beszélgetés?– A beszélgetéssel szándékosan nem foglalkozom, mert én kizárólag Torgyán Attila védelmét látom el, és határozott álláspontunk, hogy ő semmiben nem vett részt, senkinek semmit nem ígért, neki pénzt nem adtak. Hogy erre a beszélgetésre miért került sor, kinek mi volt a célja a beszélgetésben való részvétellel, mi volt a célja a rögzítéssel, ki mit miért mondott, azoknak kell magyarázatot adniuk, akik részt vettek benne. – Mivel magyarázható, hogy a beszélgetés és a felvétel nyilvánosságra hozatala között több mint fél év telt el? – Erre Deésy úrtól kell választ várni, aki elég érdekes magyarázatokkal szolgál, hogy korábban hol és milyen módon próbálta ezt a kazettát fölhasználni, és miért csak most használta föl. De ezt én az eljárásnak ebben a szakaszában nem akarom nyilvánosságra hozni. – Hangfelvétel lehet bizonyíték?– Két különböző dologról van szó. Az egyik, hogy egy hangfelvétel jogszerűen készült-e, tehát azoknak a hozzájárulásával, akik rész vettek a beszélgetésben. Ha nem, akkor jogsértést vet fel a felvevő és a felhasználó részéről. De ettől függetlenül, a büntetőeljárásban fel lehet használni bizonyítékként. – Ön szerint a bűnügyi szervek a hatalomtól függetlenül dolgoznak Magyarországon? – Meggyőződésem, hogy a bírói ítéletekben semmilyen politikai szándék nem érhető tetten. – És a nyomozati szakaszban?– A nyomozásnál már egy kicsit más a helyzet. Ott sokszor tetten érhető politikai döntés, hogy miből legyen "ügy", és miből ne legyen. – Mondana konkrét példát?– Neveket nem fogok mondani, de mindenki tudja, hogy több ezer ember foglalkozik több milliárdnyi vagyon kezelésével. Ha például valaki a vagyongazdálkodás szabályait megszegve vagyoni hátrányt okoz, két dolog történhet. A vagyon gazdája – jelesül az állam –, aki büntetőeljárást kezdeményezhet, azt mondja, hogy ez csak egy rossz döntés volt, és bár sokmilliós veszteséget okozott, mégsem tesz büntető feljelentést. A másik esetben nem egy rossz gazdasági döntésről beszél, hanem bűncselekményt gyanít. Ilyenkor elküldik a feljelentést, és a kerekek beindulnak. 

Teljesen ellentétesen ítélik meg a csütörtökön lezajlott "történelmi találkozót" a két legnagyobb párt vezetői. A Fidesz frakcióvezetője eredményesnek minősítette a megbeszélést, a szocialisták ugyanakkor politikai reklámnak tartják a tárgyalást. A Heteket Vastagh Pál szocialista képviselő, a találkozó egyik résztvevője tájékoztatta a történtekről.

Úgy tűnik, másfél évvel a választások előtt véglegessé vált a következő ciklus főszereplőinek köre. Orbán Viktor, Kovács László, Dávid Ibolya és Demszky Gábor legalábbis biztos résztvevők lesznek. A kampány megkezdésére utal, hogy az elmúlt héten hárman is a nyilvánosság elé álltak közülük, és értékelték a 2000. évet. Alábbi írásunkban úgy csoportosítjuk a különböző állításokat, mintha azok egy közös beszélgetésen hangzottak volna el. 

Új évezredhez újfajta sajtó dukál: magyarabb, kormánypártibb, de legalábbis jobban megzabolázott, mint az eddigi – derül ki a kormánypártok és a MIÉP legutóbbi megnyilvánulásaiból. Pokol Béla kisgazda politikus – lapértesülések szerint Orbán Viktor kormányfő személyes kérésére – ismét benyújtja a parlamentnek "lex Pokolként" elhíresült törvényjavaslatát, mely szerint a sajtóban megjelent véleményeket is helyreigazíttathatnák az érintettek. A MIÉP olyan új médiafigyelő intézmény felállítását szorgalmazza, mely "leleplezné a valótlan sajtóközleményeket".

Tavaly ilyenkor azt gondoltuk, hogy az 1999-es évnél botrányosabb már nem jöhet. Jött. Ezért idei összefoglalónk is a politikai botrányok mentén halad, ezúttal pártonként csoportosítva. Mivel az események tőlünk függetlenül következtek be, legnagyobb jóindulatunk ellenére sem tudunk eleget tenni a médiaegyensúly kényes igényének: minél több botrány kapcsolódik egy-egy párthoz, annál nagyobb teret kap alábbi cikkünkben.

Dolgozhat-e a közszolgálati médiában olyan újságíró, aki nyíltan vállalja politikai elkötelezettségét, ráadásul a MIÉP képviselőjelöltjeként elindul a dabasi időközi országgyűlési képviselőválasztáson? Az érintett, Franka Tibor számára nyilvánvalóan igen a válasz, lapunknak nyilatkozó főszerkesztők viszont úgy látják: a médiaetika minimuma alapján Frankának a választásig fel kellene függesztenie közszolgálati tevékenységét.

– mondja Székely Zoltánról a koronatanú

A Válasz című, tavasszal induló hetilappal a kormány tovább folytatja a médiaegyensúly helyrebillentéséért tett erőfeszítéseit. Sem az újság főszerkesztői posztjának várományosa, sem a kormányszóvivő nem talál semmi kivetnivalót abban, hogy a kormányközeli lapot az adófizetők pénzéből tartják el. A legnagyobb ellenzéki párt szakértője ugyanakkor felháborítónak nevezte a kezdeményezést, és úgy véli, a lapalapítás a "legsötétebb időket idézi".

"Tegnap este beszéltem Székely Zoltán képviselőtársammal, akit önmérsékletre kértem" – nyilatkozta lapunknak Bánk Attila, a kisgazdapárt frakcióvezetője csütörtök délután három órakor, de akkor még nem tudhatta, hogy alig két órával később az ügyészségi nyomozók és az ORFK munkatársai tetten érik Székelyt, amint 20 millió forint korrupciós pénzt vesz át. (Az nem derült ki, hogy az önmérséklet jegyében, vagy éppen annak ellenére.) "Nagyon nagy baj van" – mondta este nyolc óra körül Bánk Attila újabb megkeresésünkre, és több szempontból is igaza volt. Egyrészt a demokratikus parlament történetében ez az első olyan eset, amikor egy korrumpált képviselőt tetten értek, másrészről a kisgazdapárt rövid időn belül a harmadik "mélyütést" volt kénytelen elszenvedni. Az első esetben egy belügyi akta nyomán Homoki János kisgazda honvédelmi államtitkárt hozták összefüggésbe az olajügyekkel, néhány nappal később a kisgazda Kis Újság finanszírozásával kapcsolatos botrány robbant, majd csütörtökön jött a többek szerint akár a párt megrendülését jelentő Székely-ügy.

Koncepciós per folyik Szolnok egykori fideszes polgármestere, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma jelenlegi politikai államtitkára ellen – érzékeltette maga az érintett, Várhegyi Attila, büntetőügye legutóbbi tárgyalási napján. Véleménye szerint olyanok juttatták a vádlottak padjára, akik nála sokkal intenzívebben vettek részt a per tárgyát képező ügyekben. A másodrend? vádlott ugyanakkor továbbra is fenntartja a mind magára, mind vádlott társaira – köztük Várhegyire – nézve terhelő vallomását, a nevezettek eddigi védekezését pedig színjátéknak minősítette.

"A kormány gazdaságpolitikája megbukott, a Széchenyi-terv nem jó" – ostorozza szelíden a polgári koalíciót Rozgonyi Ernő, a MIÉP képviselője, midőn elfoglalom helyemet a sajtó munkatársainak fenntartott páholyban. Rozgonyi képviselő beszéde még a délelőtti programból nyúlhat át a délutániba, hiszen negyed kettő van (p. m.), a programfüzet alapján viszont egykor az azonnali kérdések órája kezdődik. Kezdődik is azonnal, bár kisebb zökkenőkkel, mert a listán szereplő első két szocialista képviselő nincs a teremben, így az ő kérdésük bizonytalan időre halasztódik. Gyimóthy Géza, az ülést vezető alelnök meg is jegyzi, hogy ha ilyen gyorsan haladunk, mindjárt felsorolja az egész MSZP-frakciót.

"Az SZDSZ a legkommunista-ellenesebb pártból lett a kommunisták partnere" – nyilatkozta múlt heti számunkban az 1994–98 közötti MSZP-SZDSZ koalícióra utalva Kónya Imre, az MDF-kormány belügyminisztere. Jelenlegi kormánypárti poltikusok a "rendszerváltás árulója" kifejezést használták és használják a szabaddemokratákat illetően. Elemzők szerint a fenti kijelentések már a 2002-es választási kampány részét képezik, céljuk az SZDSZ politikai megsemmisítése. Lapunknak nyilatkozó szabaddemokrata politikusok nem osztják azt a véleményt, mely szerint a "kommunistázás" ütőkártya volna ellenük a Fidesz kezében, a rendszerváltás elárulását pedig politológiai alapon is cáfolják.

Csúcs László kisgazdapárti politikus csütörtökön bejelentette, hogy a továbbiakban nem hajlandó pénzügyi kérdésekben képviselni pártja álláspontját a parlamentben. Lépésére azután szánta el magát, hogy Torgyán József az Orbán Viktorral folytatott négyszemközti megállapodás után visszavonatta vele a költségvetéshez és az adótörvényekhez beadott módosító indítványait.

Interjú Vásárhelyi Mária médiaszociológussal