"Az Orbán-kormány elmúlt éveiről szólva beszélhetnénk Kaya Ibrahimról, Josip Totról, Schlecht Csabáról vagy Simics-ka Lajosról. Felhozhatnánk újra az autópálya-építést, a Dunaferr vagy az Orbán-bányák ügyét. De vannak még ennél is fontosabb dolgok, melyeket nem hagyhatunk szó nélkül" – kezdte a 19 városban egy időben rendezett videokonferenciát Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke, majd sorra vette a kormány négy évének "tényeit és hazugságait". Máig emlékezetes az az 1998 tavaszán elhangzott Fidesz-ígéret, amely – a párt kormányra kerülése esetén – 7 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Az elmúlt három évben azonban a tényleges növekedés az ígéret közelébe sem jutott: 1998-ban 4,2, 1999-ben 5,2, míg tavaly 3,9 százalék volt. A három év 4,4 százalékos átlaga pedig elmarad az 1997-98-as évek 4,8 százalékos növekedésétől. Juhász emlékeztetett: Orbán Viktor 1998-ban a 7 százalékos gazdasági növekedés ígérete mellett elhitette, hogy van esély arra, hogy Magyarország Európa fejlettebb régiójához tartozzon. A valóság az, hogy a GDP 1998-hoz képest csökken, és emiatt 1000 milliárd forintot veszített az ország. "Ebből az összegből duplájára lehetett volna emelni a pedagógusok és az egészségügyiek bérét, vagy 800 kilométer autópálya épülhetett volna" – tette hozzá Juhász. Varga Mihály pénzügyminiszter válasza: "Az MSZP abban az illúzióban él, hogy Magyarországra nem hatnak a világgazdaság tendenciái, az ott érvényesülő folyamatok. Ebben a világgazdasági környezetben pedig kiemelkedőt ért el az elmúlt években az ország."
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt két évben összesen elért, közel 10 százalékos gazdaságnövekedés ellenére a reálbérek csak 4 százalékkal emelkedtek. A szocialisták által közzétett KSH-mérések azt mutatják, hogy míg 1998-ban egy átlagos kereset? dolgozó minden 100 forint bérből 34,5 forintot adózott, idén ez az összeg már eléri a 38,3 forintot. A szocialisták kiemelték azt az elszomorító adatot is, mely szerint 835 ezer gyermek – a korosztály 40 százaléka – élt 2000-ben olyan családban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem érte el a 16 600 forintos nyugdíjminimumot. A szegény gyermekek aránya 1998 óta 13 százalékkal nőtt.
"A kormány évről évre alultervezi az inflációt, hogy feltölthesse saját kasszáját, és nem számol el az Országgyűlés előtt" – hangzott el a következő szocialista "vádpont", melyet a KSH adatai a következőképp támasztanak alá: tavaly 6,3 százalékos pénzromlással számolt a kormány, a valóság azonban 9,8 százalékot eredményezett, míg az idei 6 százalékos terv helyett 9,3 százalék várható. Az eltérésnek két okból is jelentős bevételnövelő hatása van a kormány szempontjából. Egyrészt nyer azon, hogy a bér- és nyugdíjnövelést a tervezett – tehát kisebb – inflációhoz igazítja, másrészt viszont a tényleges és a tervezett pénzromlás közötti különbségből adódó többletbevétellel nem kell elszámolnia. Varga Mihály pénzügyminiszter mindezzel kapcsolatban kifejtette: a pénzromlás mértéke az elmúlt három évben folyamatosan csökkent, és ez év októberére az egy évre visszatekintő infláció 7,6 százalékra mérséklődött. Azonban Varga nyilatkozatának valóságtartalmát maradéktalanul elfogadva is komoly hiány fedezhető fel ennél az egy tételnél is: mivel a kormány a költségvetésben 6 százalékos pénzromlással kalkulált, könnyen kiszámítható, hogy a két adat közti 1,7 százalék a költségvetés évi 4200 milliárd forint bevételénél több mint 70 milliárd forint ellenőrizhetetlen elköltését jelenti a kormány részéről – egy év alatt. A többi "vádra" pedig még ennyit sem válaszolt senki a kormány részéről.
2001. 12. 07. (V/49)
