Interjú Pallag László kisgazda politikussal, az olajügyek és az esetleges korrupciós ügyek feltárására alakuló országgyűlési vizsgáló bizottság "leendő" elnökével.

Maxwell Watson, az IMF magyaroszági delegációjának vezetője szerint a magyar gazdaság hatalmas állóképességről tett tanúbizonyságot az idén, hiszen növelni tudta az export volumenét akkor, amikor az EU gazdasága lelassult. Watson úgy látja, hogy néhány kisebb botlástól eltekintve egészséges a monetáris politika, az idei költségvetésben azonban hitchcocki feszültség húzódik.

Az még kérdés, hogy az új lakástámogatási rendszer mennyire tud majd lépést tartani a piaci árakkal és mozgásokkal, az azonban bizonyos, hogy a lakásárak továbbra is emelkedni fognak. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint 1,5-2 év alatt akár a mostani duplájára is emelkedhetnek az árak.

Nem sikerült kizárnia a renitenskedő Helmeczy Lászlót a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fidesznek. A kizárást sürgetők szerint nincs visszaút: Helmeczyt el kell távolítani a pártból. Az érintett viszont azt mondta lapunknak: meghurcoltatása miatt eldöntötte, hogy a humor, a gúny, az irónia eszközével fog védekezni.

Kevésbé ismert, hogy jelentősen meg lehet növelni a visszaigényelhető adó mértékét abban az esetben, ha legalább minimális összeget kiemelkedően közhasznú szervezet javára is befizetünk a közhasznú szervezet mellett. Az szja-törvény rendelkezése szerint így lényegesen több adó igényelhető vissza.

Évi 1,5 milliárd dolláros tőkére van szüksége a magyar gazdaságnak a növekedéshez – mondta sajtótájékoztatón Pongorné Csákvári Marianne, a Gazdasági Minisztérium (GM) főosztályvezetője. Mivel a privatizáció már befejeződött, és a multinacionális cégek nagy része itt van, a közepes vállalkozások letelepítésének van jövője. A fejlődő külföldi cégeket a minisztérium által létrehozott ITD Hungary fogadja, és tájékoztatja a magyarországi jogi, gazdasági, társadalmi adottságokról, illetve segítséget nyújt az üzlet megkötéséhez, a beruházás létrejöttéhez.

Surányi György jegybankelnök szerint nem igazolódtak be az év eleji pesszimista várakozások. A második félévben mind a gazdasági növekedés, mind az egyensúly tekintetében javulás állt be. Az egész évet tekintve így teljesülhetnek a kormány által tervezett paraméterek: a GDP 4 százalékkal nő, vagy ennél egy kicsit gyorsabban, az export eléri a 12-13 százalékos bővülést, a folyó fizetési mérleg hiánya 2,5 milliárd dolláron belül lesz. A folyó fizetési mérleg tekintetében is kedvezőbb lesz tehát a helyzet, mint ahogy ez az év első negyedéve után várható volt. A nettó adósságállomány is fokozatosan csökken, 8 milliárd forint körül várható, ami Surányi szerint kedvező. Az infláció a jegybankelnök szerint az év átlagában 10 százalék alatt lesz, ami azt jelenti, hogy az idén is folytatódik a pénzromlás csökkenése. Mint Surányi elmondta, a jegybank támogatja a kormány infláció-csökkentő szándékát, ezért úgy látja, hogy amennyiben az alábbi négy feltétel teljesül: a nominálbérek 8-9 százalékkal emelkednek csupán, az energiaárak 18 dollár körül lesznek, a hatósági árak 6 százalékkal emelkednek, és az államháztartási hiány 3,5 százaléknál nem lesz magasabb, akkor elérhető a tervezett 6-7 százalékos infláció. Jövőre a gazdaság továbbra is gyors növekedési pályán halad, ami 4-5 százalékos GDP-gyorsulást jelent, mód van az egyensúly megtartására. Surányi felhívta azonban a figyelmet, hogy a terveket befolyásolhatják külpiaci folyamatok, amelyeket a kormány nem tud befolyásolni.

Tímár György, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője Magyar Almanach névvel mozgalmat indít el a nemzeti értékek diákok általi feltárására, bemutatására. Tervei szerint a diákok három gépelt oldal terjedelm? dolgozatban jelölhetik meg, hogy mi a legjellemzőbb magyar érték, és mire alapozzák ezt. E dolgozatban a kultúra, a történelem, a tudomány, történelmi nagyságok, továbbá a legtágabb értelemben vett egyéb tárgykörökből nyílik lehetőség a gondolatok kifejtésére. A pályázatok leadásának határideje a mindenkori tanévek befejezését megelőző hónap vége lenne. A legértékesebb munkák minősítésére a kisgazda honatya a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a Magyar Tudományos Egyesületek Szövetségének elnökét, a Magyar Írók Szövetsége elnökét kéri fel a mindenkori oktatási miniszter elnöksége és irányítása alatt. Tímár György lapunknak elmondta, hogy szerinte azért szükséges a Magyar Almanach elindítása, mert napjainkban egyre több kiskirály vagy pártvezető érzi azt, hogy az ő feladata a magyarság legjellemzőbb tulajdonságainak meghatározása. Sokkal helyesebbnek tartja, ha az egymilliós létszámú diákságra bízzák a kérdés eldöntését. Ráadásul lehetőséget adnak ezzel az ifjúságnak gondolatai kifejtésére: "Hogy egy befogadó nemzet ezer éve helyén van a történelem viharaiban, s hogy hány Nobel- díjasnak nyújtott fejlődési, önképzési lehetőséget" – mondta Tímár.

Budapesten krízishelyzetet okoz, ha az ország jövő évi költségvetési tervezetét a jelenlegi formában, illetve a fővárosi és egyúttal parlamenti fideszes képviselők módosító indítványaival együtt fogadják el – jelentette ki Demszky Gábor csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatóján Budapesten. A főpolgármester kifejtette: a szükségessé váló megszorító intézkedések miatt fejlesztések maradnának el, s akár oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális intézmények bezárására is sor kerülhet, de leginkább a tömegközlekedést érintené a kormányzat fővárosellenes szándéka. Az enyhébb változat elfogadása esetén a BKV este negyed tízkor leállna, a módosító javaslatok elfogadása nyomán pedig gyakorlatilag megszűnne a tömegközlekedés. Demszky Gábor úgy fogalmazott: a költségvetés a kormány üzenete, és a jövő évi tervezet azt jelzi, hogy a kormányzat a rendszerváltás legnagyobb sikerének, a magyar önkormányzatiságnak a megtörésére törekszik. Ennek jegyében az egyre gyarapodó kötelező feladatokkal párhuzamosan csökkenti az önkormányzatoknak visszaadott pénzt. Úgy vélte: a tervezet alapján a béremelések is jóval az infláció alatt maradnak. A főpolgármester levélben kérte a parlamenti képviselőket: megfontoltan döntsenek, és "ne hagyják, hogy a főváros, valamint ezen keresztül az ország a politikai presztízs áldozatává váljon". (MTI)

Vihart kavart Csúcs László kisgazda politikus azon kijelentése, hogy Orbán kormányában volt MSZMP-tagok is vannak. Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója válaszában azt mondta: nem tud arról, hogy ilyen személyek lennének a kormányban. Enyedi Zsolt politológus szerint versenyeznek egymással a Fidesz és a FKgP politikusai, hogy melyikük a jobboldalibb.

Több mint valószínű, hogy a Fidesz szabolcsi választmánya hétvégi – lapzártánk utáni – ülésén kizárja soraiból Helmeczy Lászlót, a megyei önkormányzat fideszes elnökét. Az is lehetséges, hogy emiatt más helyi polgári politikusok is elhagyják a pártot. Helmeczy cége ellen egyébként APEH-vizsgálat zajlik, mint ahogy a héten nyilvánosságra került egy kormányközelinek tartott napilapban. Egyesek a Fideszen belüli tisztulásról, míg mások éppen az ellenkezőjéről, leszámolásról beszélnek.

Szilveszteri hangulat a Brandenburgi kapunál. Itt volt legvastagabb a Fal    Fotó: MTI

Mubarak egyiptomi elnök nem ment el Oslóba a közel-keleti csúcstalálkozóra. Egyes elemzők szerint Egyiptom így jelezte szolidaritását Szíriának, sőt Iránnak is. Az utóbbi időben egyre több jel utal arra, hogy Egyiptom változtatni szándékozik az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyán.

Az Indiába immár másodszor látogató II. János Pál pápát a múlt hét végén feszült hangulat várta az ország fővárosában, Új-Delhiben. Már hetekkel megérkezése előtt hindu nacionalista csoportok tüntetéseket szerveztek a pápalátogatás ellen, s többek között azt követelték, hogy II. János Pál állítsa le az országban a keresztény hittérítést. Szerintük ugyanis a katolikus egyház kihasználja a szegény, írástudatlan lakosságot, és ámítással próbálja rávenni őket, hogy áttérjenek a katolikus hitre. A pápa állításukat és követelésüket a vallásszabadságra mint a legfontosabb emberi jogra való hivatkozással utasította vissza.

Parázs vitát, sőt koalíciós konfliktust is kiváltott a kamarai tagság újraszabályozását szolgáló törvényjavaslat parlamenti vitája. A T. Ház működése óta ez az első olyan jelentős előterjesztés, amelyet az illetékes bizottság nem támogatott, sőt a gazdasági bizottság mellett a költségvetési bizottság is vitára alkalmatlannak talált. A szokatlan kormánypárti megosztottságért a most hatályos kamarai törvényt annak idején elfogadó MDF és a Kereszténydemokrata Szövetség a "felelős". Ők – számos ellenzéki képviselő véleményével egyetértésben – a tagdíjfizetés mérséklése mellett a jelenlegi köztestületi rendszert szeretnék továbbra is fenntartani, a kormány viszont eltörölné a kötelező kamarai tagságot. A mikro- és kisvállalkozások többsége abban egyetért, hogy nem akar tagdíjat fizetni olyasmiért, amiből nem származik kézzelfogható haszna. A szakemberek szerint a jól működő kamarákra azért van szükség, mert megfelelő üzleti kapcsolatok, információk nyújtásával, etikai normák felállításával hatékonyan tudják segíteni a gazdaság működését. Ellenzéki vélemények szerint a kormány azért dolgozott ki az angolszász, önszerveződésen alapuló modell és az európai köztestületi modell közé eső "hibrid" kamarai szabályozást, hogy felszámoljon egy tőle független, jelentős forrásokkal rendelkező szervezetet. Mivel azonban a kamarák választott testületek, felszámolásuk nem lenne könny? feladat. Az pedig alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy a kamarai elnök kinevezését a miniszterelnök ellenjegyezné.

Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke bízik abban, hogy sikerül megállapodásra jutni a kormánnyal, és nem fog sor kerülni munkabeszüntetésre. Mint ismeretes, Szabó a napokban megkereste Orbán Viktor miniszterelnököt, mert elfogadhatatlannak tartotta a költségvetési intézmények munkavállalóinak jövő évi béremelésére vonatkozó kormányjavaslatot. A SZEF elnöke korábban azt is kijelentette: ha a kormány nem tárgyal a közszféra béreiről, a szakszervezeti tömörülés mérlegelni fogja, hogy másról tárgyaljanak-e, sőt végső esetben a sztrájkot is kilátásba helyezik. Orbán Stumpf Istvánt bízta meg a tárgyalásokkal.

Nem biztos, hogy közpénzen, és nem biztos, hogy csak Fidesz-vezetőket figyeltek meg az előző kormány idején – derült ki szerdán a TV3-ban Boross Péter, Orbán Viktor tanácsadójának nyilatkozatából. Boross szerint nem változtat a lényegen, ha a miniszterelnök nem volt precíz, illetve egyes megfogalmazásai félreértésen alapultak, amikor tavaly augusztusban kijelentette: az előző kormány idején titkos, törvénytelen és közpénzekből finanszírozott megfigyeléseket rendeltek el fideszes politikusok és családtagjaik ellen. A lapunknak nyilatkozó Kosztolányi Dénes, az Országgyűlés megfigyelési bizottságának elnöke szerint Boross kijelentése összhangban van a bizottság eddigi vizsgálatával, Keleti György – aki az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke és a megfigyelési bizottság alelnöke – ezzel szemben úgy véli: a békülékeny hangnemmel Boross "mentőövet kíván dobni a Fidesz-vezetőknek".

Nem Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter miatt késett 40 percet a Malév múlt pénteki prágai járata – jelentette ki a Hetek kérdésére Bencze Miklós, a légiforgalmi vállalat szóvivője. Morvay Katalin, a minisztérium szóvivője ugyanakkor elnézést kért az utasoktól a késés miatt. A két szóvivő egymásnak ellentmondó nyilatkozata arra utalhat: elfelejtették egyeztetni az álláspontokat.

Októberben 7,8 ezer fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest, így 9,4 százalékról 9,2 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta. Az év végéig azonban létszámuk stagnál, vagy kismértékben emelkedik, így az év végére 410 ezer nyilvántartott munkanélkülire kell számítani – derült ki az Országos Munkaügyi Módszertani Központ legfrissebb felméréséből.