Eddig, úgy tűnik, sikeres volt a terroristák elrettentése a katonai akcióval – állítja a lapunknak nyilatkozó Salom Harari izraeli katonai hírszerzési szakértő. A nyugalmazott ezredes, aki több évtizeden keresztül szolgált elsősorban Ciszjordániában, úgy véli, hogy a világ nem érti, miért létkérdés Izrael számára a most folyó hadművelet sikere.

"Elhatároztam, hogy a nemzetet Don Juan Carlos de Borbón y Borbón hercegre mint utódomra hagyom…" – jelentette be 1969. július 22-én Spanyolország teljhatalmú vezetője, az akkor már több mint három évtizede a király nélküli királyság élén álló Franco tábornok. János Károly herceg elfogadta a felkérést, hogy a Caudillo (parancsnok) örököseként a Nemzeti Front alapeszméihez hűen szolgálja Spanyolország jövőjét. Amikor Franco halála után I. János Károly néven 1975-ben trónra lépett, megnyílt az út Spanyolország nemzetközi tekintélyének helyreállítása előtt. A spanyol katolikus egyház – miután régi törekvése, a monarchiához való visszatérés megvalósult – új célokat keresett és talált Európában. 

Felszállt a füst a Vatikánban: a héten bejelentették, hogy a pápa október 6-án Rómában szentté avatja az Opus Dei szerzetesrend spanyol alapítóját, Josemaría Escrivát. Az ünnepi eseményre több száz ezer zarándokot várnak a Vatikánba. Az Opus Dei "nagyon bátorítónak értékeli II. János Pál pápa támogatását" – nyilatkozta Javier Echevarria, a rend prelátusa a spanyol El Pais cím? lapnak. Elmúlt heti számunkban felidéztük a spanyol köztársaság válságához, majd a véres polgárháborúhoz vezető időszakot. A polgárháború kitörése után a spanyol katolikus egyház nem sokáig habozott, hogy melyik oldalra álljon: a püspöki kar 1937. július 1-jén kiadott pásztorlevelében kommunistaellenes keresztes háborúnak minősítette Franco tábornok harcát a köztársaságot védő baloldal ellen. Az újjáéledő spanyol militáns katolicizmus kínálta az ugródeszkát az Opus Dei alapítójának, hogy mozgalma számára előbb országos, majd nemzetközi tekintélyt építsen ki.

Azt tanácsolom a magyar választóknak, hogy éljenek a szabad társadalomban az állampolgárok számára a jogaik érvényesítéséhez rendelkezésre álló legfontosabb eszközzel: a titkos szavazással – mondta a héten magánlátogatáson Budapesten tartózkodó Tom Lantos. Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának demokrata párti társelnöke a Hetek kérdésre kijelentette: a magyarországi szélsőséges jelenségek erősödése is azt jelzi, hogy régi adósság a budapesti Holokauszt Múzeum megnyitása. 

A vatikáni sajtóiroda e heti bejeletése szerint február 26-án közzéteszik az Opus Dei szerzetesrend alapítójának szentté avatási időpontját. II. János Pál 1992-ben avatta boldoggá a spanyol Josemaría Escrivá de Balaguert, akit egy januári konferencián a 20. század legjelentősebb katolikus személyiségeként méltatott. Escrivá mozgalma a spanyol polgárháborút megelőző években bontakozott ki, ezért életművének értékeléséhez célszer? röviden felidézni e viharos korszak történelmét.

A kereszténységen belül az elsőbbségért korán megindult a küzdelem. A püspökök a rivális irányzatokhoz tartozó hívők ezreit vádolták meg eretnekséggel, és ítéltették halálra a császárság hatóságaival – állítja nemrég magyarul is megjelent A kereszténység története cím? könyvében (Európa Könyvkiadó, 2001) Paul Johnson oxfordi történész, aki szerint nem az elterjedt vallások iránt toleráns Római Birodalom volt a keresztényüldözés kezdeményezője. A magukat az apostoli hit letéteményeseinek tekintő püspökök hittársaikat a legképtelenebb vádakkal jelentették fel a világi hivataloknál. A vádirathoz a felszámolni kívánt keresztény irányzatban kerestek olyan befolyással rendelkező embereket, akiket pénzzel vagy fenyegetéssel rábírtak arra, hogy volt testvéreik ellen vallomást tegyenek.

Bízvást az ezredfordulóra vonatkozó számos be nem teljesedett jövendölés közé sorolhatjuk a néhai egyiptomi uralkodó, Faruk király pesszimista mondását, aki szerint "2000-re már csak öt király marad a földön: a pikk király, a káró király, a kőr király, a treff király… és az angol királynő". Bár az elmúlt évszázadban számos uralkodó maradt trón nélkül, egyedül Európában tíz nemzet őrizte meg a monarchikus államformát. A várakozásokkal ellentétben az intézmény, különösen a királyi családok fiatal tagjainak a népszerűsége a kilencvenes évek óta egyre növekszik, az ifjú hercegeket a hollywoodi sztároknak kijáró rajongás kíséri milliók részéről. Kik ők, és milyen szerepet játszhatnak még az egységesülő kontinens jövőjének alakításában?

A 2001. esztendo szeptember 11-én véget ért. Vagy éppen akkor kezdodött el. Hiszen mire is emlékszünk az év elso nyolc hónapjából? Jószerivel semmire: fényévnyi távolságra tunnek azok a napok, amikor az Egyesült Államok elnöke még Bill Clinton volt, Izraelt Ehud Barak vezette, a Földmuvelési Minisztériumban pedig Torgyán József tartott sajtótájékoztatót. Blair maradt, Berlusconi visszajött. Milosevics és Szabadi börtönben vár az ítéletre. Indiában a föld indult meg, Tarpán a gát szakadt át. Genovában még az anarchista fiatalok tuntek a Nyugat legfobb ellenségeinek, át is hajtott egyikükön a rendordzsip. Miközben szeptember elején a durbani ENSZ-csúcson etnikai tisztogatással vádolták Izraelt, Mohamed Atta már megvásárolta az egy útra szóló jegyét a Bostonból induló járatra. 

Nem könny? feladat a hétvégi újabb palesztin vérfürdő után riportot írni Izraelről. Igaz, nem lett volna könnyebb az elmúlt tizennégy hónap során egyetlen nap sem, hiszen nem volt olyan hét, hogy ne folytatódott volna a válogatás nélküli, cinikus, a náci genocídium eszmei-gyakorlati folytatásának számító mészárlás. Külföldről érkezett látogatóként már-már felfoghatatlan az az elszánt, szenvedélyes élni- és tenniakarás, amely az ellenség szóban és tettekben megnyilvánuló, pusztító gyűlölete ellenére ezekben a napokban (valójában több mint ötven éve) jellemzi az izraelieket. Különösen, amikor sokadszor fordul elő, hogy a világ által Nobel-békedíjjal ünnepelt Jasszer Arafat rendőrségének és karhatalmi osztagainak tagjai indulnak az emberirtásra, és a televízióban bemutatott pusztítás felett a palesztinok jelentős része örömünnepet ül. 

A lépfenével fertőzött levelek megjelenése azt jelzi, hogy a terrorizmus újabb pusztító határvonalat lépett át az elmúlt hetekben – állítja Dr. Dany Soham, a Tel Aviv-i Bar Ilan Egyetem professzora. A biológiai fegyverek bevetése civil célpontok ellen Soham szerint ugyanúgy felkészületlenül érte az embereket, mint az, amikor az első világháborúban a németek mérges gázokat vetettek be a frontvonalon. A tömegpusztító fegyverek stratégiai hatását vizsgáló izraeli kutatócsoport vezetője attól tart, hogy az egyesült államokbeli címekre feladott levelek csak a bevezetőjét jelenthetik egy nagyszabású, fertőző vírusokat felhasználó támadásnak.

Egy napig a futball körül forgott minden Izraelben, ám a világbajnoksággal kapcsolatos remények a hétvégén egy pillanat alatt szétfoszlottak. Percekkel a mérkőzés lefújása előtt még ötvenezer boldog szurkoló készült Tel Avivban arra, hogy ünnepelje a továbbjutást kivívó izraeli játékosokat, amikor egy váratlan osztrák gól mindent az ellenkezőjére fordított. Vasárnap reggel még a kudarc okairól és felelőseiről vitatkoztak az emberek, ám néhány órával később már senki nem beszélt a sportról. Az osztrák csatár találata csak a nemzeti büszkeségen ejtett csorbát, az észak-izraeli Hadera városába behatoló álruhás palesztin rendőrök gépfegyverei azonban négy, buszmegállóban várakozó nő életét oltották ki.

Minden megváltozott – jelentette ki Ariel Saron izraeli miniszterelnök azt követően, hogy arab terroristák Jeruzsálemben meggyilkolták Rehavam Zeevi turisztikai minisztert. Az izraeli kormány ultimátumban követeli Jasszer Arafattól a merényletért felelősséget vállaló terrorcsoport vezetőjének és a gyilkosoknak a kiadatását. "A Mindenható bosszulja meg a véredet" – mondta Saron megrendülten a knesszetben tartott gyászbeszédében, amelyben megfogadta, hogy a "végsőkig folytatják a harcot" a terroristák ellen. 

Napokon belül megkezdődik az Afganisztán elleni támadás szárazföldi szakasza – állítja az NBC News amerikai hírtelevízió, Pentagon-tisztviselőkre hivatkozva. Miután a szövetséges bombázók megsemmisítik a tálibok repülőtereit, távközlési központjait és az ismert terrorista kiképző táborokat, "elfogynak" az érdemleges katonai célpontok, a szakértők szerint valószínűleg helikopterrel támogatott kommandós rajtaütésekre kerülhet sor. 

Ha származhat bármi jó a gonoszból, akkor a néhány hete még elképzelhetetlennek tartott új stratégiai szövetségek létrejöttét annak kell tekintenünk – állította Tony Blair brit miniszterelnök a Downing Street-i rezidencia kertjében tartott sajtótájékoztatón. Blair több példát is felsorolt erre, így az Európai Unió elnökének és a brit külügyminiszternek Iránban tett látogatását, az orosz beleegyezést ahhoz, hogy a Moszkva "hátsó udvarának" számító közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokba amerikai katonák vonulhassanak fel, a szír elnök ajánlatát arra, hogy közösen lépjenek fel a terrorizmus ellen, és a második világháború óta példátlan közvetlen japán részvételt a nemzetközi koalícióban.

Johann Lückhoff. A Nemzetközi Keresztény Nagykövetség ezreknek segített alijázni Fotó: Somorjai László 

Fekete János. Pesszimista prognózis Fotó: Somorjai László

A héten Budapesten járt Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, aki egynapos látogatása befejeztével a repülőtéren nyilatkozott lapunknak. Peresz találkozott Mádl Ferenc köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Martonyi János külügyminiszterrel, valamint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőivel. Az Orbán Viktorral folytatott tárgyaláson az izraeli külügyminiszter felvetette az utóbbi időben nemzetközi visszhangot kiváltott magyarországi antiszemita megnyilvánulások ügyét is.