Időzített bomba a Szaharában: Miért csak a jéghegy csúcsa a ceutai ostrom?

James senkinek sem szólt, amikor elindult Nigériából. „Összeszedtem valamennyi pénzt, és Nigerbe utaztam” – idézte fel később. Nigerben más nigériaiakkal találkozott, akik hozzá hasonlóan Európába akartak eljutni. Amikor a kutatók beszéltek vele, már Líbia fővárosában, Tripoliban volt. A menekültek által leírt útvonal rendszerint három szakaszból állt. Először át kellett kelni a Szaharán valamelyik észak-afrikai ország határáig, majd eljutni a líbiai tengerpart városaiba, végül csónakra szállni Olaszország vagy más európai célpont felé. Az utazók megtakarításból, családi segítségből, kölcsönből vagy vagyonuk eladásából fizettek az embercsempészeknek. A NATO terrorizmus elleni központjának, Besenyő János professzor, az Óbudai Egyetem Afrika Kutatóintézetének vezetője által szerkesztett, Száhel-övezetről szóló tanulmánykötete (NATO’s Regional Challenges: Terrorism and Counter-Terrorism in Sahel) szerint az út három hétig is tarthat csak Líbiáig. A migránsokat rablás és emberrablás fenyegeti;
Líbiában kényszermunka és szexuális kizsákmányolás várhat rájuk, majd egy túlzsúfolt, hajózásra alkalmatlan csónakon kell átkelniük Európába.

Bár Európában hajlamosak vagyunk az afrikai migrációt azzal azonosítani, ami a kontinens partjainál megjelenik, ez koránt sincs így. A NATO-elemzés kiemeli: a Szahara déli határán húzódó régióból a migráció jelentős része (még) nem Európa felé, hanem az adott országokon belülre vagy szomszédos országokba irányul. A tanulmány szerint 4,4 millió belső menekülttel és körülbelül 1,6 millió, más országba menekült emberrel érdemes számolni a régióban.

Nők és gyerekek vizet hoznak egy menekülttáborban a Közép-afrikai Köztársaságban. Több mint négymillió belső menekült van a Száhel-övezet országaiban. Fotó: AP Photo/Caitlin Kelly

Ehhez képest az Európába eljutók száma jóval kisebb. A Frontex 2026 első hét hónapjára vonatkozó előzetes mérlege 61 ezer irreguláris határátlépést észlelt az EU külső határain, 37 százalékkal kevesebbet, mint egy éve. A számok közötti különbség jól mutatja, hogy nagyon is érdemes Afrika belső folyamataival foglalkozni, hiszen amennyiben az ottani belső menekültek tömegei megindulnak Európa felé, a Ceutában történtek mindennapos eseménnyé válhatnak.