A 2015-ös migránsválság óta tartott választások nyomán az EU és több tagállam élén is cserélődtek fejek, és az új vezetés nem igazán mutat hajlandóságot az akkori bevándorláspolitika felelevenítésére. Az Európai Bizottság, amely megpróbált kötelező kvótarendszert kényszeríteni a tagállamokra, most kritikák kereszttüzébe került, amiért nem ítéli el Athén drasztikus határvédő intézkedéseit, például a gumilövedékek és könnygáz használatát.
A testület elnöke, Ursula von der Leyen „pajzsként” méltatta Görögországot – ugyanazért, amiért öt évvel ezelőtt a „fasiszta” jelzőt osztogatták. Hasonló értelemben nyilatkoztak más prominens uniós hivatalnokok. A török–görög evroszi határátkelőhöz látogató delegáció tagjaként Charles Michel, az Európa Tanács elnöke például kijelentette: „Együtt élünk, együtt cselekszünk, és meg kell védenünk a határainkat”. Emmanuel Macron Twitter-üzenetben ajánlotta fel Franciaország segítségét Görögországnak és Bulgáriának.
A szóbeli támogatás mellett az Unió 700 millió eurót különít el a célra. Az Európai Beruházási Bank pedig 200 millióval száll be a migrációval kapcsolatos infrastrukturális fejlesztésekbe az érintett szigeteken és Evroszban.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »