Sólyom László köztársasági elnök megszólalásaival elődeihez képest sokkaltöbb vihart kavart. A politikai elemzők általában azt vizsgálják, hogy az egyes megszólalások melyik fél álláspontját tükrözik inkább, elsiklanak azonban az államfő beszédeinek másik - legalább ilyen súlyú – üzenete felett. Sólyom László többre vállalkozott, mint hogy az országnak az Alkotmányban meghatározott jogkörű elnöke legyen: „Én azt szeretném, hogyha elnökségem alatt vissza lehetne állítani ezeknek a fogalmaknak a becsületét és a fényét: haza, tisztesség, hűség” – mondta megválasztása utáni első beszédében. „Emelkedett lélekkel” vágjunk neki az újesztendőnek – kérte január elsején az ország lakóitól, az önkormányzati választások estéjén pedig megszólalását azzal indokolta: „Hivatalba lépésemkor azt ígértem, hogy törekszem jogaiba visszaállítani a tisztesség fogalmát.” Miért érzi a köztársasági elnök oly fontosnak azt, hogy morális útmutatást adjon a politikusoknak és a népnek egyaránt?

Sólyom László köztársasági elnök megszólalásaival elődeihez képest sokkaltöbb vihart kavart. A politikai elemzők általában azt vizsgálják, hogy az egyes megszólalások melyik fél álláspontját tükrözik inkább, elsiklanak azonban az államfő beszédeinek másik - legalább ilyen súlyú – üzenete felett. Sólyom László többre vállalkozott, mint hogy az országnak az Alkotmányban meghatározott jogkörű elnöke legyen: „Én azt szeretném, hogyha elnökségem alatt vissza lehetne állítani ezeknek a fogalmaknak a becsületét és a fényét: haza, tisztesség, hűség” – mondta megválasztása utáni első beszédében. „Emelkedett lélekkel” vágjunk neki az újesztendőnek – kérte január elsején az ország lakóitól, az önkormányzati választások estéjén pedig megszólalását azzal indokolta: „Hivatalba lépésemkor azt ígértem, hogy törekszem jogaiba visszaállítani a tisztesség fogalmát.” Miért érzi a köztársasági elnök oly fontosnak azt, hogy morális útmutatást adjon a politikusoknak és a népnek egyaránt?

A cikk teljes terjedelemben olvasható a hetilapban.

A cikk teljes terjedelemben olvasható a hetilapban.

Oliver Stone meglepő filmet készített. A World Trade Center nem keres és nemis kínál magyarázatot a szeptember 11-ei támadásra, de megmutatja, hogy a tragédia közben – ha ritka kivételként is, de – történtek csodák. Nem látjuk a gonosz arcát, de halljuk a halálos csapdába esett emberek kiáltását Istenhez és szeretteikhez. Összeesküvés-elmélet nincs, a terroristákat nem látjuk, de mégis tudjuk: ez a film rólunk is szól.

Egy verőfényes szeptemberi délelőtt bő egy óra leforgása alatt kétszázötven jól öltözött ember – asszony, férfi, tőzsdebróker, ingatlanjogász, divattervező – ugrott ki végső kétségbeesésében két New York-i felhőkarcoló felső emeleteiről. Ugyanitt ezer ember élve elégett, további ezerhatszázzal (köztük négyszáz tűzoltóval és rendőrrel) pedig a füst és a lezuhanó betontömbök végeztek. Négy utasszállító repülőgép semmisült meg utasaival együtt – kettő New Yorkban, az egyik Washingtonban, százhuszonöt katonát sodorva magával a pusztulásba, míg a negyedik úton a főváros felé. Öt év telt el a példátlan tömeggyilkosság-sorozat óta, de következményei azóta az egész világot megrázták.

Egy verőfényes szeptemberi délelőtt bő egy óra leforgása alatt kétszázötven jól öltözött ember – asszony, férfi, tőzsdebróker, ingatlanjogász, divattervező – ugrott ki végső kétségbeesésében két New York-i felhőkarcoló felső emeleteiről. Ugyanitt ezer ember élve elégett, további ezerhatszázzal (köztük négyszáz tűzoltóval és rendőrrel) pedig a füst és a lezuhanó betontömbök végeztek. Négy utasszállító repülőgép semmisült meg utasaival együtt – kettő New Yorkban, az egyik Washingtonban, százhuszonöt katonát sodorva magával a pusztulásba, míg a negyedik úton a főváros felé. Öt év telt el a példátlan tömeggyilkosság-sorozat óta, de következményei azóta az egész világot megrázták.

Soha nem voltak a történelemben az adók olyan magasak, mint a huszadikszázad végén, állítja egy amerikai történész. Charles Adams az adózás hatását vizsgálta a civilizációk történetére, és így jutott arra a következtetésre, hogy – rövid időszakoktól eltekintve – az embereknek ugyan minden korban fizetniük kellett a hatalmon lévőknek, de az elvonás mértéke még a legelnyomóbbnak tekintett birodalmak idején sem közelítette meg a modern demokráciákban alkalmazott állami adók nagyságát.

Soha nem voltak a történelemben az adók olyan magasak, mint a huszadikszázad végén, állítja egy amerikai történész. Charles Adams az adózás hatását vizsgálta a civilizációk történetére, és így jutott arra a következtetésre, hogy – rövid időszakoktól eltekintve – az embereknek ugyan minden korban fizetniük kellett a hatalmon lévőknek, de az elvonás mértéke még a legelnyomóbbnak tekintett birodalmak idején sem közelítette meg a modern demokráciákban alkalmazott állami adók nagyságát.

Izrael nem következmények nélküli ország. A hatalmat ellenőrző szervek és a közvélemény behajtják a választott vezetőkön nemcsak a politikai hibákat, de a morális vétkeket is. Most előfordulhat, hogy rövid időn belül az izraeli elit jelentős része kicserélődik, a jobboldali államelnöktől a baloldali hadügyminiszterig, a centrista igazságügy-minisztertől a nemrég kinevezett vezérkari főnökig.

Izrael nem következmények nélküli ország. A hatalmat ellenőrző szervek és a közvélemény behajtják a választott vezetőkön nemcsak a politikai hibákat, de a morális vétkeket is. Most előfordulhat, hogy rövid időn belül az izraeli elit jelentős része kicserélődik, a jobboldali államelnöktől a baloldali hadügyminiszterig, a centrista igazságügy-minisztertől a nemrég kinevezett vezérkari főnökig.

Kereken két évszázada, 1806. augusztus 6-án szűnt meg a szent Német-római Birodalom. Az ezer éven át fennállt középkori impérium kincseit bemutató bécsi kiállítás érdekes adalékokkal szolgál a magyar államalapítás előzményeihez is. A tárlatot összeállító osztrák történészek a birodalom fénykorának kezdetét I. (Nagy) Ottó császárnak a magyar honfoglaló vezérek elleni augsburgi győzelmétől számítják. A Hofburgban látható relikviák között ott található a legendás Longinus-lándzsa is, amellyel Ottó a magyarok elleni győztes csatába vonult. A fegyverről Konstantin római császár óta azt tartották, hogy akinek a szent ereklye a birtokában van, az a világ legyőzhetetlen uralkodója. Tény: a Német-római Birodalom uralkodói jelvényei közül ezt a relikviát ezer éven keresztül nagyobb becsben tartották, mint magát a császári koronát.

Kereken két évszázada, 1806. augusztus 6-án szűnt meg a szent Német-római Birodalom. Az ezer éven át fennállt középkori impérium kincseit bemutató bécsi kiállítás érdekes adalékokkal szolgál a magyar államalapítás előzményeihez is. A tárlatot összeállító osztrák történészek a birodalom fénykorának kezdetét I. (Nagy) Ottó császárnak a magyar honfoglaló vezérek elleni augsburgi győzelmétől számítják. A Hofburgban látható relikviák között ott található a legendás Longinus-lándzsa is, amellyel Ottó a magyarok elleni győztes csatába vonult. A fegyverről Konstantin római császár óta azt tartották, hogy akinek a szent ereklye a birtokában van, az a világ legyőzhetetlen uralkodója. Tény: a Német-római Birodalom uralkodói jelvényei közül ezt a relikviát ezer éven keresztül nagyobb becsben tartották, mint magát a császári koronát.

„Rosszul kezdődik a harmadik világháború” – egyes borúlátó újságírók így kommentálják a libanoni konfliktus első hónapját. Herold Meyerson a Washington Postba írt cikkét azzal kezdi, hogy most már érti, „milyen érzés lehetett 1914 nyarán, amikor egy merényletből világégés kerekedett”. A hasonlat nyilvánvaló túlzás, a Hezbollah és Izrael közötti háború mégis az egész világot megrázza.

„Rosszul kezdődik a harmadik világháború” – egyes borúlátó újságírók így kommentálják a libanoni konfliktus első hónapját. Herold Meyerson a Washington Postba írt cikkét azzal kezdi, hogy most már érti, „milyen érzés lehetett 1914 nyarán, amikor egy merényletből világégés kerekedett”. A hasonlat nyilvánvaló túlzás, a Hezbollah és Izrael közötti háború mégis az egész világot megrázza.

Meglehet, a tudomány a nagy londoni pestisjárványnak köszönheti a gravitáció felfedezését. A rettegett kór miatt 1666-ban bezárták a Cambridge-i Egyetemet. A tanárokat és diákokat vidékre küldték, így került Isaac Newton is haza, Lincolnshire-be, a családi birtokra. A kertben almafák nőttek, és a folytatást már minden kisdiák fújja… Azt azonban csak az elmúlt évtizedekben közzétett, korábban az örökösök magánarchívumaiban rejtőző kéziratokból tudjuk, hogy Newton a fizika, matematika vagy a fénytan törvényeinek tanulmányozásánál sokkal fontosabbnak tartotta a Biblia könyveinek – különösen a próféták írásainak – a tanulmányozását. Mások – például a világhírű író, Dan Brown – szerint azonban Newtont mégsem a teológia, hanem az alkímia és a rózsakeresztesek titkos tudománya érdekelte. Egy dolog biztos: Sir Isaac Newton életrajzát a 21. században újra kell írni.

Meglehet, a tudomány a nagy londoni pestisjárványnak köszönheti a gravitáció felfedezését. A rettegett kór miatt 1666-ban bezárták a Cambridge-i Egyetemet. A tanárokat és diákokat vidékre küldték, így került Isaac Newton is haza, Lincolnshire-be, a családi birtokra. A kertben almafák nőttek, és a folytatást már minden kisdiák fújja… Azt azonban csak az elmúlt évtizedekben közzétett, korábban az örökösök magánarchívumaiban rejtőző kéziratokból tudjuk, hogy Newton a fizika, matematika vagy a fénytan törvényeinek tanulmányozásánál sokkal fontosabbnak tartotta a Biblia könyveinek – különösen a próféták írásainak – a tanulmányozását. Mások – például a világhírű író, Dan Brown – szerint azonban Newtont mégsem a teológia, hanem az alkímia és a rózsakeresztesek titkos tudománya érdekelte. Egy dolog biztos: Sir Isaac Newton életrajzát a 21. században újra kell írni.

Meglehet, a tudomány a nagy londoni pestisjárványnak köszönheti a gravitációfelfedezését. A rettegett kór miatt 1666-ban bezárták a Cambridge-i Egyetemet. A tanárokat és diákokat vidékre küldték, így került Isaac Newton is haza, Lincolnshire-be, a családi birtokra. A kertben almafák nőttek, és a folytatást már minden kisdiák fújja… Azt azonban csak az elmúlt évtizedekben közzétett, korábban az örökösök magánarchívumaiban rejtőző kéziratokból tudjuk, hogy Newton a fizika, matematika vagy a fénytan törvényeinek tanulmányozásánál sokkal fontosabbnak tartotta a Biblia könyveinek – különösen a próféták írásainak – a tanulmányozását. Mások – például a világhírű író, Dan Brown – szerint azonban Newtont mégsem a teológia, hanem az alkímia és a rózsakeresztesek titkos tudománya érdekelte. Egy dolog biztos: Sir Isaac Newton életrajzát a 21. században újra kell írni.

Meglehet, a tudomány a nagy londoni pestisjárványnak köszönheti a gravitációfelfedezését. A rettegett kór miatt 1666-ban bezárták a Cambridge-i Egyetemet. A tanárokat és diákokat vidékre küldték, így került Isaac Newton is haza, Lincolnshire-be, a családi birtokra. A kertben almafák nőttek, és a folytatást már minden kisdiák fújja… Azt azonban csak az elmúlt évtizedekben közzétett, korábban az örökösök magánarchívumaiban rejtőző kéziratokból tudjuk, hogy Newton a fizika, matematika vagy a fénytan törvényeinek tanulmányozásánál sokkal fontosabbnak tartotta a Biblia könyveinek – különösen a próféták írásainak – a tanulmányozását. Mások – például a világhírű író, Dan Brown – szerint azonban Newtont mégsem a teológia, hanem az alkímia és a rózsakeresztesek titkos tudománya érdekelte. Egy dolog biztos: Sir Isaac Newton életrajzát a 21. században újra kell írni.