Tálibellenes észak-afgán gerillák ujjonganak az amerikai támadások hírére. Az ellenségük ellensége Fotó: Reuters
A terrorellenes hadművelet Oszama bin Ladenen és Afganisztánon kívül más személyekre és szervezetekre is kiterjed majd – jelentette be Bush amerikai elnök, aki a héten ennek megerősítésére közzétette a szeptemberi merényletekkel gyanúsított huszonkét "leginkább körözött" terrorista listáját. Ezen szerepel többek között az egyiptomi Iszlám Dzsihád csoport alapítója, Ajaman al- Zavahiri is, akit bin Laden legközelebbi tanácsadójaként tartanak számon.
Az egyiptomi terrorszervezet felelős az 1997-es luxori vérengzésért, amelyben ötvennyolc nyugati turistát mészároltak le. A célpontok szélesítésének lehetősége azonnali tiltakozást váltott ki az Amerika vezette koalíciót eddig is fenntartásokkal támogató arab országok körében.
A katari Dohában tanácskozó Iszlám Konferencia Szervezetének elnöke, al-Tani sejk kijelentette: "A megtorlások nem irányulhatnak senki más, mint a (szeptemberi) támadások végrehajtói ellen
Különbséget kell tenni a terrorizmus és a népeknek szabadságuk védelmében és az önrendelkezésért folytatott jogos küzdelme között" – idézte az iszlám tanácskozás soros elnökének szavait az AP hírügynökség. Ez utóbbi utalás a résztvevők értelmezésében az "izraeli megszállás" elleni palesztin intifáda igazolására szolgál. Az Egyesült Államok számára az igazi kihívást az Afganisztán utáni "hogyan tovább?" kérdése jelentheti, hiszen más – például iraki – célpontok elleni támadás az eddiginél jóval szélesebb körben szabadíthat fel indulatokat az iszlám világban. "Elvárjuk, hogy amennyiben Irak ellen indulna akció, Washington jóval korábban értesítsen bennünket, mint tette legutóbb" – mondta Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter. Izarel az Afganisztán elleni támadásról mindössze 45 perccel az első csapás előtt kapott tájékoztatást.
2001. 10. 12. (V/41)
