hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A dicsőség energiája
Epizódok a frigyláda történetéből

2001. 01. 13.
"Ember készítette, de paranormális erők működnek rajta keresztül. Tűz és fényjelenségek veszik körül, a közelében tartózkodók közül egyeseket megöl, másokat hirtelen gazdagsággal ajándékoz meg, folyókat állít meg, egymaga hadseregeket futamít meg, és városokat dönt romba" – írja egy népszerű angol szerző, Graham Hancock a történelem egyik legérdekesebb és legtöbb talánnyal övezett tárgyáról. A Discovery Channel tudományos ismeretterjesztő sorozat filmje szerint esetleges megtalálása minden idők legnagyobb régészeti szenzációja lenne, ugyanakkor legalább 2500 éve senki nem látta. Vannak azonban – mint az elmúlt héten lapunknak nyilatkozó Haim Richman rabbi, a jeruzsálemi Templom Intézet vezetője – , akik bíznak abban, hogy valahol megvan és egyszer előkerül az ősi frigyláda.



Ünnepi tűzijáték Jeruzsálem felett. A fény forrása Fotó: Reuters 

A Biblia szerint a frigyláda a menny és a föld találkozási pontja volt, amelyen keresztül maga Isten szólt Izrael népéhez. Elkészítésére az egyiptomi kivonulást követően Mózes kapott megbízást a Sínai-hegyen, ahol tűz, mennydörgés és füstfelhő közepette átvette a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat Istentől. A frigyládával együtt ez a különleges erő is tovább kísérte a pusztában vándorló népet, amint arról Mózes kortársai hamarosan drámai módon meggyőződhettek. 



Intelligens erő



A frigyláda nem a méretével hatott: az akácfából készült és kívül-belül arannyal borított láda 115 centiméter hosszú és 70-70 centiméter mély, illetve széles volt. Két hosszú rúd – amelyek szintén arannyal borított fából készültek – tartozott hozzá. Ezek segítségével szállították, mivel a főpap kivételével senki nem érhetett a ládához. Az Isten és ember közötti kapcsolat tárgyi bizonyítékait kellett elhelyezni benne: a Tízparancsolat kőtábláit, majd Mózes testvérének, Áronnak a pusztában egy éjszaka alatt kivirágzott botját, valamint egy különleges élelmiszerből, a mannából megőrzött mintát tartalmazó aranykorsót. Ezekre a különleges találkozásokra utal e tárgy másik elnevezése, a Szövetség Ládája. 

A frigyláda fedele tiszta aranyból készült. Két mennyei lényt, kinyújtott szárnyú kerubot mintázó alak foglalt rajta helyet, amelyek mintegy beárnyékolták a ládát. Miután elkészült, a frigyláda elé egyedül Mózes állhatott, akihez Isten a Biblia szerint a két kerub szárnya között felragyogó fényből szólt. Ez a leírás a közelmúltban megihletett néhány ufókutatót is, akik arra gondolnak, hogy a fedélen keresztül egy földön kívüli civilizáció képviselője gondolatátvitellel kommunikált az általuk kiválasztott és átkódolt X-emberrel – mármint Mózessel. 

Az erő és energia rendkívüli koncentrációjára, ami a frigyláda körül megmutatkozott, más, praktikusabb magyarázatok is születtek. A Disco-very Channel Elveszett frigyláda cím? filmje felveti annak lehetőségét, hogy a tárgyban a fa szigeteléssel elválasztott külső-belső aranybevonat révén – egyfajta ősi akkumulátor mintájára – hatalmas statikus energiamennyiség halmozódhatott fel, amely bizonyos esetekben a két pólus, azaz a kérubok szárnyai között kisült, és ez magyarázza a tűz- és fényjelenségeket, illetve egyes emberek megmagyarázhatatlan halálát, akik megérintették a ládát. 

A frigyláda néha valóban rémisztő volt. Steven Spielberg filmjében emlékezetes jelenet, amikor a nácik által elrabolt frigyláda kinyitását követően a felszabaduló energia a neutronbomba hatására emlékeztető módon olvasztotta szét a körülötte állókat. Ugyanakkor ez az erő intelligens módon viselkedett, hiszen voltak – a filmben természetesen a főhős, Indiana Jones és partnere –, akiket elkerült. Ám a frigyládának a Bibliában feljegyzett első "közszereplése" során valami hasonló történhetett. A Kóré vezetésével Mózes ellen fellázadó "puccsisták" egy részét – a többit akkorra már elnyelte a föld – a frigyládából kitörő tűzfolyam ölte meg: "És tűz jöve ki az Úrtól és megemészté ama kétszáz és ötven férfiút, akik a füstölőszerekkel áldoznak vala."



Megáll a folyó



A pusztai vándorlás vége felé a zsidók új oldaláról ismerhették meg a frigyládát. Mózes által kijelölt vezetőjük, Józsué azt a parancsot adta a ládát hordozó papoknak, hogy álljanak a Jordán vizébe. Ekkor különös dolog történt: az áradás miatt éppen felduzzadt folyó vize egyszerre megállt a papoktól bal kéz felé "egy rakásban", míg a jobb oldalukon lévő víz akadálytalanul továbbfolyt. Talán a vízlépcsőket tervező mérnökök ki tudnák számítani, hogy milyen gigantikus erőnek kellett visszatartania a széles folyó vizét – amely nem lépett ki a medréből, és nem zúdult a medren kívül –, mindaddig, míg a több százezres tömeg száraz lábbal átvonult a Jordánon. A frigyládából itt kiáradó energia nagyságrendje csak a Vörös-tenger vizét felszíntől a tengerfenékig kettéosztó, természetfeletti szél erejéhez mérhető. Talán nem véletlen, hogy Spielberg ez utóbbi jelenetet is plasztikusan bemutatta egy másik alkotásában, ahol a hatalmas vízfalak mögött a tarka halrajok mintegy akvárium fala mögött úszkálnak.

A frigyláda hamarosan ismét nagy szerephez jutott, amikor Izrael népe némán hordozta hét napon keresztül az első meghódítandó város, Jerikó körül. Az élénk fantáziával megáldott angol újságíró és kincsvadász, Graham Hancock a frigyládáról írt Jel és pecsét cím? könyvében ezt a jelenetet úgy értelmezi, hogy az egy heti vonulás – összesen tizenhárom teljes kör – révén a különleges szerkezet olyan energiamezőt hozott létre a város falai körül, amely egy pillanat alatt felszabadulva hihetetlen rombolást tudott végezni. A csendre – úgymond – éppen azért volt szükség, hogy az energiafelhalmozódás zavartalan legyen egészen addig, míg a több száz kürt megfúvása és a százezernyi torokból feltörő kiáltás együttes hatása felszabadította a földrengésszer? erőt, amely kéz érintése nélkül ledöntötte a kőfalakat. Arra azonban Hancock sem tud magyarázatot adni, hogy miért viselkedett ismét intelligens módon a frigyládából felszabaduló energiahullám, amely az Izraellel nem sokkal korábban szövetséget kötött nő, Ráháb háza alatti falszakaszt érintetlenül hagyta.



A Dágon-szindróma



A Kánaán meghódítását követő időszakban a zsidók kezdtek megfeledkezni korábbi győzelmeik kulcsáról. Bár a frigyláda előtt kellett a főpapnak a legszentebb áldozatokat bemutatnia, Éli pap idejében ez a szolgálat már egybefonódott az áldozati ajándékokkal kapcsolatos nyílt korrupcióval. Sőt, Éli kéjsóvár fiai, Hofni és Fineás, akik szintén papként szolgáltak a frigyláda mellett, még arra sem vették a fáradságot, hogy félrevonuljanak szeretőikkel, hanem a Silóban felállított szent sátorban szolgáló asszonyok közül választottak ágyasokat maguknak. Tévedtek azonban, amikor úgy gondolták, hogy a konszolidáció csendes időszaka után, amikor a filiszteus seregek megtámadták Izraelt, elegendő lesz ismét elővenni a ládát, és máris garantált a győzelem. Nem: a Sámuel próféta 1. könyvében leírt "mohácsi csatában" minden elveszett: 30 ezer katona, Éli két fia, és ráadásul a frigyládát is zsákmányul ejtette az ellenség. Sőt a csapássorozat folytatódott, amikor a katasztrófa híre eljutott Silóba. A vén Éli a hír hallatán holtan fordult le székéről, míg Fineás várandós feleségére rátörtek a szülési fájdalmak. A koraszülött csecsemő neve Ikabód ("Nincs dicsőség") lett, mert az asszony így kiáltott fel: "Oda van Izrael dicsősége!"

A filiszteusok diadalmámora nem tartott sokáig: hiába tették be a legnagyobb hadizsákmánynak gondolt frigyládát fő istenük, Dágon asdódi templomába, a tárgyon lévő titokzatos erő egyszer csak ellenük fordult. Előbb éjszaka félig, majd egy napra rá teljesen lerombolta Dágon szobrát, aztán megmagyarázhatatlan járvány tört ki az Asdódban lakók között. A "Dágon-szindróma" súlyos fekélyeket okozott, annyira, hogy a helybeliek mindenáron szabadulni akartak a rontást hozó frigyládától. Továbbszállították a szomszédos Ekronba, ahol a pusztító szindróma megismétlődött. Ezután a filiszteusok elhatározták, hogy a ládát viszszaküldik oda, ahonnan jött, mielőtt kiirtaná az egész népet.

A frigyláda ezt követően hosszú évtizedekig elfeledve porosodott egy Aminádáb nev? kirjat-jearimbeli férfi házában. Miután Dávid király bevette Jeruzsálemet, elhatározta, hogy méltó helyére szállítja a történelem viharaiban elfeledett szent ládát. Elhozatta Aminádáb házából, azonban az úton a szekeret vezető fiatalok egyike, Uzza attól tartva, hogy a kanyarban leesik, kezével megtámasztotta a ládát. A frigyládából váratlanul ismét pusztító erő szabadult ki, amely megölte Uzzát. Dávid ekkor döbbent rá arra, hogy a hosszú ideig "alvó" tárggyal milyen óvatosan kell bánnia. Amíg a megfelelő szállítási módon gondolkodott, a frigyládát útközben egy Obed Edom nev? férfi házában rakatta le. A férfi hamarosan azt vette észre, hogy minden megváltozott körülötte: váratlanul a környék leggazdagabb emberévé vált. A sikertörténet híre eljutott Dávidhoz, aki úgy döntött, nem vár tovább. Egy látványos karneváli menet élére állva maga vitte fel a frigyládát saját házába, Jeruzsálembe.



Ígéret a nemzeteknek



Jóllehet Dávid szeretett volna méltó helyet építeni a frigyláda számára, ezt a tervet végül fia, Salamon valósította meg. A Mórija hegyén (a mai Templom-hegyen) felépített Első Templomban a láda a központi helyre, a Szentek Szentjébe került. A felavatási ünnepségen a frigyládát elhelyező papokat eksztatikus élmény érte: a ládából kitörő, sűr? fény hatására a földre estek, miközben Salamon az ujjongó nép előtt egy profetikus imában nemcsak megerősítette Izraelnek Istennel kötött szövetségét, hanem azt – etnikai hovatartozástól függetlenül – kiterjesztette mindenkire, aki oda utazik, hogy Jeruzsálemben, a Templom-hegyen imádja Istent. Megjegyezzük, hogy a szövetség áldásai a világon élő valamennyi ember számára azzal a feltétellel képesek érvényesülni a Szentírás szerint, ha tiszteletben tartja a zsidóknak a hegyhez és a rajta álló Templomhoz fűződő szuverenitását. Talán nem véletlen, hogy mióta a történelemben először a babilóniak elűzték a jogos tulajdonosokat a hegyről, majd a világbirodalmak felváltva próbálták meghódítani azt, Jeruzsálemben a béke helyett egyik háború követte a másikat. A helyzet 2500 év után, 1967-ben megváltozott, amikor Izrael visszanyerte a fennhatóságot a Templom-hegy felett, de eredetei céljának megfelelően – az imádság helyeként – azóta sem közelíthetnek ahhoz a helyhez, amelyet hajdan a frigyládából kiáradó dicsőség fedett be. A feszült helyzeten aligha segít, hogy a Templom-hegyet felügyelő muszlim vallási hatóság éppen a héten hozott kötelező érvény? határozatot – fatvát – arról, hogy tilos a hegyen nem-muszlimok számára az imádkozás. Salamon imájából indulnak ki viszont azok az Izraelben működő zsidó vallási irányzatok, amelyek úgy vélik, hogy a világ békéjének a kulcsa a Templom-hegy feletti eredeti status quo helyreállítása. A mai helyzetbe beavatkozni azonban – vallják – nem szabad, mivel az éppen ellenkező következményekkel, háborúval járna.

A salamoni fénykor nem tartott sokáig. A bölcs király idejében a világ minden részéről jöttek megcsodálni a Templomot, a Szentek Szentjét azonban a benne rejlő frigyládával – amely a feltételezések szerint éppen a mai Sziklamecsetben lévő kövön nyugodott – csak egy személy, a főpap láthatta, ő is csak évente egyszer. Sőt, ha a főpap valamilyen bűn miatt nem volt megszentelve, meg is halhatott a szenthelyen. Mivel a zsidók ekkor már nem mertek kísérletezni a ládával, a hagyomány szerint a biztonság kedvéért egy kötelet kötöttek az áldozatot bemutató főpap ruhájára, hogy amennyiben véletlenül holtan rogyna össze, tetemét kihúzhassák a frigyláda elől. 



Hol van a frigyláda?



A Biblia egyik nagy rejtélye, hogy mi lett a frigyláda sorsa. Nem tudni, hogy merre van – ha megvan egyáltalán. Az Ószövetségben az utolsó történelmi említés 2600 évvel ezelőttre, Jósiás király idejére vonatkozik, aki arra intette a lévita papokat, hogy "helyheztessétek a szent ládát a házba, amelyet készített volt Salamon a Dávid fia, az Izrael királya, nem kell most a vállatokon hordoznotok" (2 Krónika 35,3).

Ezt követően a frigyláda eltűnik a színről; amikor mintegy hetven évvel később Nabukodonozor babilóni király elfoglalja Jeruzsálemet, és kifosztja a Templomot, már nem szerepel a részletes hadizsákmányjegyzékben. A zsidó hagyomány általában úgy tartja, hogy a próféták által előre jelzett pusztulás elől a papok a frigyládát a Templom-hegy mélyében fekvő titkos járatok és kamrák egyikébe rejtették, és ott van a mai napig. Bár történtek próbálkozások az elmúlt évtizedekben e járatok feltérképezésére, azok nem szolgáltattak egyértelm? bizonyítékot. 1981-ben Slomo Goren főrabbi a Siratófal föld alatti részén kutatva felfedezte a hajdani salamoni templom egyik bejáratát, amely a feltételezések szerint egyenesen a szentély bejáratához vezetett. Mivel a befalazott kapu mögül a kutatók vízszivárgást észleltek, ezért megpróbáltak tovább ásni. Egy befalazott kamráig jutottak el, amikor az ásatások híre eljutott a hegy felügyele-tét ellátó muszlim hatóság fülébe, akik felháborodottan tiltakoztak a mecsetek "aláásása" miatt. Bár utólag a feltárt járatot befalazták, Goren rabbi később azt állította, hogy meggyőződtek arról: a titkos kamra a Templom eredeti kincseit, köztük a frigyládát rejti.

Mások úgy gondolják, hogy a láda valahol Jeruzsálemen kívül található. Egy apokrif irat, a Makkabeusok második könyve azt írja, hogy Jeremiás próféta Jósiás király halála után úgy rendelkezett, hogy a papok vigyék a frigyládát a Nébó-hegyre, "ahonnan Mózes meglátta Isten dicsőségét", és rejtsék el ott egy lepecsételt üregbe. Többen kutattak is a jordániai helyszínen, de nem sikerült a frigyládára utaló nyomot találniuk. 1981-ben egy amerikai kincsvadász, Tom Crotser szenzációként bejelentette, hogy egy ládát ábrázoló sziklarajzot talált, azonban erről hamarosan kiderült, hogy néhány hónappal korábban készült hamisítvány. Egy másik amerikai, Vendyl Jones a Jordán másik partján, a Holt-tenger közelében, Jerikónál kereste a ládát. Jones azzal keltett nemzetközi feltűnést, hogy azt állította: ő adta az ötletet Spielberg számára hőse, Indy megformálásához. A frigyládát azonban – a filmbeli régészprofesszorral szemben, aki Egyiptomban, a Lelkek kamrájának mélyén bukkan a híres tárgy nyomára – nem sikerült megtalálnia.

A szintén apokrif Ezsdrás második könyve ezzel szemben arról ír, hogy a frigyláda elpusztult, amikor a babiloniak elfoglalták Jeruzsálemet, míg a már idézett Graham Hancock könyve azt az elméletet vallja, hogy a láda Etiópiában van, egy Akszum nev? városban. A helyszínen kutatva megbizonyosodott arról, hogy a városban valóban őriznek egy ládaszer? tárgyat, amelyről úgy tartják, hogy Salamonnak Séba hercegnőtől származó fia, az etióp Menelik király vitte magával Jeruzsálemből. Hancock szerint az etióp nyomot már a frigyláda után szorgosan kutató templomos lovagok is vizsgálták. Arra azonban, hogy az Akszumban szigorúan őrzött tárgy valóban az eredeti frigyláda lenne, a brit újságíró nem tudott egyértelm? bizonyítékot szerezni.

A kérdés továbbra is nyitott, miközben növekszik a frigyláda iránti érdeklődés zsidók és keresztények, ezoterikus érdeklődés? vagy egyszerűen kalandvágyó kutatók és történészek között egyaránt. Jeremiás a messiási aranykorra utalva azt írta: az "Úr szövetségének ládája… nem jut senkinek eszébe, nem is emlékeznek meg róla és nem is veszik számba, és el sem készítik többé." Ez még nem az a kor.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!