Jordánia engedélyt kapott az izraeli hatóságoktól arra, hogy Jeruzsálemben, a Templom-hegyen egy új, 45 méter magas minaretet építsenek az 1999-ben elhunyt Husszein király emlékére. A minaret, amelynek építését 2007 tavaszán kezdik meg, több mint hatszáz éve a legjelentősebb új építmény lesz az arabul Haram al-Sarifként emlegetett szent helyen. Izraeli régészek attól tartanak, hogy a nagyszabású munkálatok során újabb pótolhatatlan történelmi emlékek semmisülhetnek meg. Időközben a Haarec című izraeli napilap címoldalon számolt be egy magyar vonatkozású régészeti szenzációról, amely szintén a Templom-heggyel áll kapcsolatban.

Ön a most megjelent könyvében azt állítja, hogy Kádár többször is elárulta Nagy Imrét. Hányszor?– Alapvetően háromszor. Kádár elárulta Nagy Imrét, amikor november elsején átszökött az oroszokhoz, és Moszkvában Hruscsovék oldalára állt. Elárulta akkor, amikor november 22-én írásos garanciát adott Nagy Imrének arról, hogy szabadon elhagyhatja a jugoszláv nagykövetséget, miközben tudta, hogy a miniszterelnököt és híveit az épületből kilépve szovjet tisztek várják. Harmadszor akkor árulta el, amikor az 1958. februári szovjet pártelnökségi határozat ellenére mégis halálra ítéltette és felakasztatta Nagy Imrét.

Ön a most megjelent könyvében azt állítja, hogy Kádár többször is elárulta Nagy Imrét. Hányszor?– Alapvetően háromszor. Kádár elárulta Nagy Imrét, amikor november elsején átszökött az oroszokhoz, és Moszkvában Hruscsovék oldalára állt. Elárulta akkor, amikor november 22-én írásos garanciát adott Nagy Imrének arról, hogy szabadon elhagyhatja a jugoszláv nagykövetséget, miközben tudta, hogy a miniszterelnököt és híveit az épületből kilépve szovjet tisztek várják. Harmadszor akkor árulta el, amikor az 1958. februári szovjet pártelnökségi határozat ellenére mégis halálra ítéltette és felakasztatta Nagy Imrét.

Sólyom László köztársasági elnök megszólalásaival elődeihez képest sokkaltöbb vihart kavart. A politikai elemzők általában azt vizsgálják, hogy az egyes megszólalások melyik fél álláspontját tükrözik inkább, elsiklanak azonban az államfő beszédeinek másik - legalább ilyen súlyú – üzenete felett. Sólyom László többre vállalkozott, mint hogy az országnak az Alkotmányban meghatározott jogkörű elnöke legyen: „Én azt szeretném, hogyha elnökségem alatt vissza lehetne állítani ezeknek a fogalmaknak a becsületét és a fényét: haza, tisztesség, hűség” – mondta megválasztása utáni első beszédében. „Emelkedett lélekkel” vágjunk neki az újesztendőnek – kérte január elsején az ország lakóitól, az önkormányzati választások estéjén pedig megszólalását azzal indokolta: „Hivatalba lépésemkor azt ígértem, hogy törekszem jogaiba visszaállítani a tisztesség fogalmát.” Miért érzi a köztársasági elnök oly fontosnak azt, hogy morális útmutatást adjon a politikusoknak és a népnek egyaránt?

Sólyom László köztársasági elnök megszólalásaival elődeihez képest sokkaltöbb vihart kavart. A politikai elemzők általában azt vizsgálják, hogy az egyes megszólalások melyik fél álláspontját tükrözik inkább, elsiklanak azonban az államfő beszédeinek másik - legalább ilyen súlyú – üzenete felett. Sólyom László többre vállalkozott, mint hogy az országnak az Alkotmányban meghatározott jogkörű elnöke legyen: „Én azt szeretném, hogyha elnökségem alatt vissza lehetne állítani ezeknek a fogalmaknak a becsületét és a fényét: haza, tisztesség, hűség” – mondta megválasztása utáni első beszédében. „Emelkedett lélekkel” vágjunk neki az újesztendőnek – kérte január elsején az ország lakóitól, az önkormányzati választások estéjén pedig megszólalását azzal indokolta: „Hivatalba lépésemkor azt ígértem, hogy törekszem jogaiba visszaállítani a tisztesség fogalmát.” Miért érzi a köztársasági elnök oly fontosnak azt, hogy morális útmutatást adjon a politikusoknak és a népnek egyaránt?

Oliver Stone meglepő filmet készített. A World Trade Center nem keres és nemis kínál magyarázatot a szeptember 11-ei támadásra, de megmutatja, hogy a tragédia közben – ha ritka kivételként is, de – történtek csodák. Nem látjuk a gonosz arcát, de halljuk a halálos csapdába esett emberek kiáltását Istenhez és szeretteikhez. Összeesküvés-elmélet nincs, a terroristákat nem látjuk, de mégis tudjuk: ez a film rólunk is szól.

Egy verőfényes szeptemberi délelőtt bő egy óra leforgása alatt kétszázötven jól öltözött ember – asszony, férfi, tőzsdebróker, ingatlanjogász, divattervező – ugrott ki végső kétségbeesésében két New York-i felhőkarcoló felső emeleteiről. Ugyanitt ezer ember élve elégett, további ezerhatszázzal (köztük négyszáz tűzoltóval és rendőrrel) pedig a füst és a lezuhanó betontömbök végeztek. Négy utasszállító repülőgép semmisült meg utasaival együtt – kettő New Yorkban, az egyik Washingtonban, százhuszonöt katonát sodorva magával a pusztulásba, míg a negyedik úton a főváros felé. Öt év telt el a példátlan tömeggyilkosság-sorozat óta, de következményei azóta az egész világot megrázták.

Egy verőfényes szeptemberi délelőtt bő egy óra leforgása alatt kétszázötven jól öltözött ember – asszony, férfi, tőzsdebróker, ingatlanjogász, divattervező – ugrott ki végső kétségbeesésében két New York-i felhőkarcoló felső emeleteiről. Ugyanitt ezer ember élve elégett, további ezerhatszázzal (köztük négyszáz tűzoltóval és rendőrrel) pedig a füst és a lezuhanó betontömbök végeztek. Négy utasszállító repülőgép semmisült meg utasaival együtt – kettő New Yorkban, az egyik Washingtonban, százhuszonöt katonát sodorva magával a pusztulásba, míg a negyedik úton a főváros felé. Öt év telt el a példátlan tömeggyilkosság-sorozat óta, de következményei azóta az egész világot megrázták.

Soha nem voltak a történelemben az adók olyan magasak, mint a huszadikszázad végén, állítja egy amerikai történész. Charles Adams az adózás hatását vizsgálta a civilizációk történetére, és így jutott arra a következtetésre, hogy – rövid időszakoktól eltekintve – az embereknek ugyan minden korban fizetniük kellett a hatalmon lévőknek, de az elvonás mértéke még a legelnyomóbbnak tekintett birodalmak idején sem közelítette meg a modern demokráciákban alkalmazott állami adók nagyságát.

Soha nem voltak a történelemben az adók olyan magasak, mint a huszadikszázad végén, állítja egy amerikai történész. Charles Adams az adózás hatását vizsgálta a civilizációk történetére, és így jutott arra a következtetésre, hogy – rövid időszakoktól eltekintve – az embereknek ugyan minden korban fizetniük kellett a hatalmon lévőknek, de az elvonás mértéke még a legelnyomóbbnak tekintett birodalmak idején sem közelítette meg a modern demokráciákban alkalmazott állami adók nagyságát.

Izrael nem következmények nélküli ország. A hatalmat ellenőrző szervek és a közvélemény behajtják a választott vezetőkön nemcsak a politikai hibákat, de a morális vétkeket is. Most előfordulhat, hogy rövid időn belül az izraeli elit jelentős része kicserélődik, a jobboldali államelnöktől a baloldali hadügyminiszterig, a centrista igazságügy-minisztertől a nemrég kinevezett vezérkari főnökig.

Izrael nem következmények nélküli ország. A hatalmat ellenőrző szervek és a közvélemény behajtják a választott vezetőkön nemcsak a politikai hibákat, de a morális vétkeket is. Most előfordulhat, hogy rövid időn belül az izraeli elit jelentős része kicserélődik, a jobboldali államelnöktől a baloldali hadügyminiszterig, a centrista igazságügy-minisztertől a nemrég kinevezett vezérkari főnökig.

Kereken két évszázada, 1806. augusztus 6-án szűnt meg a szent Német-római Birodalom. Az ezer éven át fennállt középkori impérium kincseit bemutató bécsi kiállítás érdekes adalékokkal szolgál a magyar államalapítás előzményeihez is. A tárlatot összeállító osztrák történészek a birodalom fénykorának kezdetét I. (Nagy) Ottó császárnak a magyar honfoglaló vezérek elleni augsburgi győzelmétől számítják. A Hofburgban látható relikviák között ott található a legendás Longinus-lándzsa is, amellyel Ottó a magyarok elleni győztes csatába vonult. A fegyverről Konstantin római császár óta azt tartották, hogy akinek a szent ereklye a birtokában van, az a világ legyőzhetetlen uralkodója. Tény: a Német-római Birodalom uralkodói jelvényei közül ezt a relikviát ezer éven keresztül nagyobb becsben tartották, mint magát a császári koronát.

Kereken két évszázada, 1806. augusztus 6-án szűnt meg a szent Német-római Birodalom. Az ezer éven át fennállt középkori impérium kincseit bemutató bécsi kiállítás érdekes adalékokkal szolgál a magyar államalapítás előzményeihez is. A tárlatot összeállító osztrák történészek a birodalom fénykorának kezdetét I. (Nagy) Ottó császárnak a magyar honfoglaló vezérek elleni augsburgi győzelmétől számítják. A Hofburgban látható relikviák között ott található a legendás Longinus-lándzsa is, amellyel Ottó a magyarok elleni győztes csatába vonult. A fegyverről Konstantin római császár óta azt tartották, hogy akinek a szent ereklye a birtokában van, az a világ legyőzhetetlen uralkodója. Tény: a Német-római Birodalom uralkodói jelvényei közül ezt a relikviát ezer éven keresztül nagyobb becsben tartották, mint magát a császári koronát.

„Rosszul kezdődik a harmadik világháború” – egyes borúlátó újságírók így kommentálják a libanoni konfliktus első hónapját. Herold Meyerson a Washington Postba írt cikkét azzal kezdi, hogy most már érti, „milyen érzés lehetett 1914 nyarán, amikor egy merényletből világégés kerekedett”. A hasonlat nyilvánvaló túlzás, a Hezbollah és Izrael közötti háború mégis az egész világot megrázza.

„Rosszul kezdődik a harmadik világháború” – egyes borúlátó újságírók így kommentálják a libanoni konfliktus első hónapját. Herold Meyerson a Washington Postba írt cikkét azzal kezdi, hogy most már érti, „milyen érzés lehetett 1914 nyarán, amikor egy merényletből világégés kerekedett”. A hasonlat nyilvánvaló túlzás, a Hezbollah és Izrael közötti háború mégis az egész világot megrázza.

Meglehet, a tudomány a nagy londoni pestisjárványnak köszönheti a gravitáció felfedezését. A rettegett kór miatt 1666-ban bezárták a Cambridge-i Egyetemet. A tanárokat és diákokat vidékre küldték, így került Isaac Newton is haza, Lincolnshire-be, a családi birtokra. A kertben almafák nőttek, és a folytatást már minden kisdiák fújja… Azt azonban csak az elmúlt évtizedekben közzétett, korábban az örökösök magánarchívumaiban rejtőző kéziratokból tudjuk, hogy Newton a fizika, matematika vagy a fénytan törvényeinek tanulmányozásánál sokkal fontosabbnak tartotta a Biblia könyveinek – különösen a próféták írásainak – a tanulmányozását. Mások – például a világhírű író, Dan Brown – szerint azonban Newtont mégsem a teológia, hanem az alkímia és a rózsakeresztesek titkos tudománya érdekelte. Egy dolog biztos: Sir Isaac Newton életrajzát a 21. században újra kell írni.