„Inkább az olyan közös értékekre hívják fel a figyelmet, mint a sajtó-, a szólásszabadság vagy a vallásszabadság. De az a magyarok dolga, hogy miként kellene ezeket az országon belül megvalósítani. Azt ne várja senki, hogy elmondják, mi nem tetszett a Gyurcsány-kormány alatt, vagy mi nem tetszik most” – hangsúlyozta a magyarul kiválóan beszélő volt NATO-nagykövet, aki négy éven át Budapesten is szolgált. Kurt Volker szerint Magyarország technikai szempontból jól kezelte az EU-elnökséget, de Washingtonban sokan attól tartanak, hogy Európa belső bajai – a pénzügyi válság és a szolidaritás hiánya – olyan mély bajokat okoznak, amelyek az Egyesült Államoknak sem jönnek jól. „Nincs bizalmunk abban, hogy Európa jól kezeli a jelenlegi válságot. Úgy tűnik, hogy még nagyobb krízisnek kell eljönnie ahhoz, hogy valódi reformokra szánják el magukat” – véli Volker, aki szerint azonban az Európai Unió nem fog szétesni.
„Az uniós elnökség végén ez a transzatlanti hét a volt és jelenlegi amerikai külügyminiszterrel és több mint 20 kongresszusi képviselővel olyan volt, mint egy görögtűz” – értékelte a diplomáciai vendégjárást Németh Zsolt külügyi államtitkár.
Ronald Reagan a szabadság reményét hozta el a kelet- és közép-európai népek számára, azt a bizakodást, hogy a zsarnokság egyszer véget érhet. A szabadság üzenete pedig ma is aktuális. Többek között ezért is időszerű, hogy a közelmúlt egyik legsikeresebb és talán legnépszerűbb elnökének szobrot emeljenek Budapesten a Parlament közelében – hangoztatták a rendezvény szervezői. Az ünnepségnek az is aktualitást adott, hogy idén emlékeztek meg Ronald Reagan születésének századik évfordulójáról. Az ünnepségen nagy létszámú amerikai delegáció vett részt. A néhai elnök özvegyét Nancy Reagant Condoleezza Rice volt külügyminiszter képviselte, de az avatáson részt vett a washingtoni kongresszus republikánus frakcióvezetője, Kevin McCarthy, valamint Reagan elnök egykori igazságügy-minisztere Edwin Meese is.
A Ronald Reagan Alapítvány és a Reagan család üdvözletét Condoleezza Rice volt külügyminiszter tolmácsolta. Rice a szoboravatáson megemlékezett a magyar függetlenség hőseiről, és közvetve bocsánatot kért azért, hogy az Egyesült Államok nem tett többet az 1956-os forradalom idején. „Nem történhet meg még egyszer az, hogy magukra hagyják azokat, akik a szabadságukért küzdenek” – mondta a volt külügyminiszter, aki ígéretet tett arra, hogy Amerika nem feledkezik meg a ma a szabadságukért küzdő népekről. „Ezen a téren, erre a szoborra pillantva fogadjuk meg, hogy az ügyük nem elveszett, nincsenek egyedül, mellettük állunk” – jelentette ki Rice.
A magyar kezdeményezésre létrejött emlékművet Orbán Viktor miniszterelnök is méltatta, aki szerint Ronald Reagan bölcsen irányította a történelmi változást, és közben megőrizte a békét. A néhai elnök üzenete nekünk, magyaroknak az, hogy mindez sikerülhet, ha „vesszük a bátorságot, hogy határozottan különbséget tegyünk jó és rossz, igaz és hamis, értékes és talmi között; ha vállaljuk, ahogy Reagan elnök is vállalta a jó és rossz közötti különbség kimondásával járó felelősséget és következményeket” – mondta a miniszterelnök.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »